Előfizetés a lapra

Szörfölés és gazdasági ismeretek

internet, oktatás, pénz, pénzügy

2016/03/24

Az információs túlterheltség, az internet esetlegesen feledékenységet is okozó hatása és annak kérdése, hogy a ránk zúduló információval mit kezd rövid távú munkamemóriánk és mit fogad be a hosszú távú memória, a modern társadalom egyik alapvető problémája. A jelen áttekintés azt a témát feszegeti, hogyan tudjuk az internetről – sokszor esetlegesen és elsőre talán nem is tudatosan – bővíteni, frissíteni azokat az ismereteinket, amelyeket a gazdaságról, a gazdálkodásról, a pénzügyekről illik és szükséges is tudnunk.

Talán mindenkinek, aki az internetet bekapcsolja, megvannak azok a keresési szokásai, rutinjai, amelyeket a kedvencek közé beállított; ezek bogarászásával, olvasásával kezdi a napot. Akár a rendszeres, visszatérő lapokat nézegeti az ember, akár célzottan keres valamit, kérés nélkül is beúsznak olyan oldalak, hirdetések, amelyek az elsődleges figyelmet megzavarják és időnként akár idegesítően  hatnak, különösen akkor, ha el akarjuk tüntetni ezeket és ráadásul a kitörlő „x” jelet a hirdető ügyesen elrejtette. Ha túltesszük magunkat ezen a bosszantó jelenségen, és időnk is van, érdekes lehet, ha célzottan utánamegyünk egy-egy ilyen kéretlenül megkapott információnak. Ha tanulási, ismeretszerzési folyamatként fogjuk fel ezeket, akkor tovább bogarászva a hálón, a kérés nélkül hozzánk eljutott információ segítségével eljuthatunk olyan oldalakhoz, amelyekből igen sokat okulhatunk. Kis túlzással azt is mondhatjuk: olyan ez, mintha folyamatosan járnánk egy gazdasággal, pénzügyekkel foglalkozó tanfolyamra.  

A felvilágosító kalkulátorok

Az egyik gazdasággal foglalkozó honlapon egy hasznos kal­ku­lá­tor­csa­lá­dot ismerhetünk meg. A bérkalkulátor két okból is érdekes: saját havi bruttó bérünk alapján megtudhatjuk, hogy az adólevonások után milyen nettó bérrel számolhatunk. Egy kilátásba helyezett prémium vagy jutalom összegéből a kalkulátor megmutatja, mennyit is költhetünk el, illetve, ha valamilyen mértékű béremelésről suttog a főnökség, akkor abból mennyit is kapunk majd kézhez. De az is fontos lehet, hogy az adott munkavállaló bruttó bére és a rárakódó közterhek összege együttesen mennyibe kerül a munkáltatónak, azaz mennyi az összes bérköltség egy dolgozó után. Sokszor találkozunk ugyanis azzal a gyakorlattal, hogy az idősebb, gyakorlottabb és egyúttal magasabb alapfizetésű dolgozókat fiatalabb és ezzel együtt jelentősen alacsonyabb bérű dolgozókkal váltják fel költségtakarékossági okokból.  A bérezéshez kapcsolódik a cafateria-kalkulátor. Ez abban segít, hogy lássuk, mennyi lenne a különbség, ha a cafateria címén folyósított juttatások összegét bérként fizetné ki a munkáltató. Ugyanezen a honlapon találunk számítást a megtakarításokra, az életjáradékra, a hozamra is. És még azt is ki tudjuk számolni, hogy ha örökölnénk – például egy nagy vitorlafelületű balatoni vitorlást –, akkor mennyi lenne az utána fizetendő vagyonadó összege. E kalkulátorok azon túl, hogy leegyszerűsítik a számítást, ahhoz is hozzásegítenek, hogy az adózási jogszabályokba és az adómértékekbe is belelássunk, beletanuljunk.    

Még ezt is olvassuk el!

Sokszor előfordul, hogy kinyitunk egy hírt, olvassuk, gondolkodunk róla és beúszik a következő kérdés: „Ezt olvasta már?” Sőt nem is egy, hanem akár több hírről is értesülünk így. Valahol a háttérben ugyanis a megfelelően programozott informatikai figyelő szemek tudják, hogy milyen tárgykörben vagyunk éppen, mit nézünk, olvasunk és az adott kérdéskörhöz kapcsolják ezeket a kéretlenül kapott további olvasnivalókat. Sokszor nem is haszontalanok ezek a beúszó és kéretlenül érkező újabb információk. Csak példaként egy ilyen: napirenden van hazánk hitelminősítésének javítása, felminősítése, egy korábbi elemzés ennek hátterét és elhúzódásának okait elemezte. Olvasás közben egyenesen öt olyan aznapi hír tolakodott be a képernyőre, amely a forint aktuális árfolyamáról, az állampapírok kereslet-kínálati helyzetéről és a forint év végéig várható árfolyamtrendjéről szólt. Persze világos: mi döntjük el, hogy engedünk-e a csábításnak, a felkínált újabb híreket elolvassuk-e, vagy érdeklődésünk, esetleg idő hiányában mellőzzük ezeket. Két fontos dolgot kell ehhez megjegyezni: mivel a háttérben gépek gondolkodnak helyettünk arról, mit is küldjenek képernyőnkre, lehetnek a beküldésnek hibái vagy csak kevéssé kapcsolódó, olykor érdektelen információk is. De a másik véglet is fontos lehet: kapkodásunk vagy a szükséges figyelem hiánya esetén sokszor olyan információk is bejönnek, amire nem is gondoltunk, sőt még örülünk is ezeknek, tehát a gép ügyesen segít nekünk a gondolkodásban és az ismeretszerzésben.      

Szakmai párbeszéd a hálón

Nyugodtan lehet megalapozott kritikával illetni azt, amit a mai informatikai világ ránk zúdít, hiszen nagyon sok informatikai szeméttel is találkozunk. Nem ilyen viszont a hozzáértők, szakértők részéről közreadott információcsere, fórum és vita, illetve ezek felülete, amit szintén gazdasági-pénzügyi érdeklődésünk középpontjába állíthatunk. Könnyedén ki tudjuk válogatni ezek közül azokat, amelyek szakmailag megbízhatóak, kiegyensúlyozottak és alapos elemzések nyomán készülnek, valamint a jövőt tekintve megbízható iránymutatásnak is tekinthetőek. Ezek legtöbbje még az adott szakterületet csak kissé vagy érintőlegesen értő olvasók számára is világosak, könnyen érthetőek.

 A legtöbbjükből tényleg sokat tanulhatunk. Különösen érdekes nyomon követni azokat a szakmai párbeszédeket, amelyek egy adott blogbejegyzéshez kapcsolódnak olyan témakörökben, amelyek sokunkat érdekel: gazdasági növekedés, infláció, jegybanki alapkamat, megtakarítások, hitelkamatok, vállalatok működése stb.

Oktatási formák

Számos esetben megtapasztaljuk azt is, hogy kéretlen ajánlatot kapunk különféle oktatási formákra, gazdasági ismeretterjesztő szemináriumsorozatra, sokuk ingyenes is, csak regisztrálni kell előzetesen. Az ingyenesek hátterében két dolog áll, az egyik esetben az oktatást nemes szándék vezérli: az adott cég költségvetéséből elkülönít egy keretet azért, hogy a szakmai közönség vagy a tanulni vágyó tényleg elmenjen hozzá és megszerezze a tudást. Példaként a Budapesti Értéktőzsdét lehetne felhozni, amely elmúlt ősszel egy hat előadásból álló befektetői tanfolyamsorozatot tartott annak érdekében, hogy a tőzsde működését minél többen megismerjék. Egy másik ilyen „we­bi­ná­rium-szeminárium” az öngondoskodással és ezzel együtt a nyugdíjas éveket megtámogató pénzügyi háttér fontosságával foglalkozik.

 Az ingyenes szemináriumok másik mozgatórugója az, hogy az adott cég szintén érdekes, fontos szakmai információt adjon közre, de azzal a szándékkal, hogy a hallgatóság egy része elcsábul és ügyfele lesz, tehát üzletszerzés, ügyféltoborzás áll a háttérben. Üdvözölni kell ezt a formát is, hiszen az adott cég üzleti működését, filozófiáját, termékeit, az ügyfélkiszolgálás formáit, technikáját is megismerhetjük az előadásokon. Ezt követően mi döntünk, csak az előadásért mentünk-e oda, vagy ezenfelül ügyfelek is leszünk.

A csábítás csapdái

A hálón gyakran találkozunk olyan kéretlen és ügyesen beúszó linkekkel, amelyek első ránézésre kifejezetten vonzóak, némelyüknek még jelmondata is van: „Fogja munkára pénzét!”. Az ilyen kecsegtető ajánlatok általában a befektetések területéről, a deviza, az indexek, valamint az árupiaci termékek területéről kerülnek ki és sajnos a nyerési lehetőségek mellett nem szólnak a lehetséges kockázatokról, azaz az üzlettel járó veszteségekről. Nem árt persze ezeknek is utánajárni, megismerni az ajánlat minden részletét és elgondolkodni arról, hogy kockáztatunk-e. Ha nem, akkor is gazdagabbak leszünk azzal a tudással, információval, amit a dolog alapos körbejárása során megszerzünk.

A pénzügyeknél maradva persze vannak sokkal tisztább, világosabb és átláthatóbb internetes ajánlatok is. Ilyen például a bankbetéteknél időnként feltűnő kiemelt kamatmérték. E piac fölötti kamatozási ajánlatoknak van egy sor feltétele is, ezeket át kell tekinteni, mielőtt bármit is lépnénk. Kellő átgondolás nélkül ugyanis belekényszerülhetünk olyan feltételeknek való megfelelésbe, amit egyébként nem is akartunk. 

 PALLAGÁBOR

 

2016/5