Előfizetés a lapra

Rossz időben jó helyen

időjárás, lélektan, lélektani lelemények, meteorológia, munka, társadalom

2016/01/27

Az időjárás sok tekintetben hatással van mindennapi életünkre, és itt nemcsak arról a közismert tényről van szó, hogy a fronthatások befolyásolják reakcióidőnket vagy figyelmünk hatékonyságát. Kevésbé köztudott jelenség például, amit több lélektani kutatás is jelzett: napsütéses időben az emberek több borravalót adnak, mint amikor esik.

Nézőpontok (SZŰCS ÉDUA RAJZA)

Ha azt állítanánk, hogy a jó és a rossz idő befolyásolja az ember munkavégzésének hatékonyságát, akkor mit gondolna a kedves Olvasó, milyen összefüggésről van szó? Ha Ön arra tippel, hogy szép időben jobban megy a munka, akkor egy véleményen van az emberek 82%-ával. És nagyjából ugyanennyien gondolják azt is, hogy ha kellemetlen, csapadékos az idő, akkor kevésbé hatékonyan dolgozunk. Legalábbis ez derült ki a Harvard Egyetem kutatója, Jooa Julia Lee és két munkatársa felméréséből, melyben mintegy kétszáz embert kérdeztek meg. Ami az okokat illeti, az általános vélekedés az, hogy szép időben jobb a hangulatunk, ezért lelkesebbek vagyunk, míg a rossz idő lelombozza az embert.

 A kutatóknak azonban kételyeik voltak a közvélekedés megalapozottságát illetően, ezért úgy döntöttek, a gyakorlatban vizsgálják meg, milyen összefüggés van az időjárás és a munkateljesítmény között. Kutatásuk egyik helyszíne egy Tokióban működő bank volt. Az intézmény nyilvántartása lehetővé tette, hogy Lee és munkatársai visszamenőleg megvizsgálják, egy két és fél éves időszak alatt naponta hány jelzálogkölcsön ügyet intézett el a bankban ezzel foglalkozó valamivel több mint száz munkatárs. A vizsgált időben közel 600 ezer igénylést dolgoztak fel a banki alkalmazottak, akik olyan irodában dolgoztak, amelynek ablakain keresztül mindig jól lehetett látni, hogy milyen kint az idő. A kutatók az elintézett ügyek számát napi bontásban összevetették a meteorológiai adatokkal, és azt tapasztalták, hogy szép időben a munkateljesítmény 1,3%-kal csökkent! Lehetséges volna, hogy a kellemes napsütés nem segíti, hanem hátráltatja a munkavégzést?

 Lee és munkatársai egy kísérlettel is megpróbálták ellenőrizni a jelenség létét. Márciusban, amikor földrajzi területenként is eléggé változékony az idő, több mint 300 személy bevonásával online kutatást végeztek. A jelentkezők feladata az volt, hogy minél több hibát felfedezzenek egy rövid, ám 26 elírással megtűzdelt szövegben. A kutatók pontosan mérték a feladat elvégzésére fordított időt, és azt, hogy hány elírást sikerült felfedezni. A résztvevőktől azt is megkérdezték, milyen az idő ott, ahol éppen tartózkodnak. Az eredmények megerősítették a sejtéseket: azok, akik úgy dolgoztak, hogy közben szép idő volt odakint, sokkal kevésbé voltak hatékonyak: több időre volt szükségük a hibák felfedezéséhez.

 A jelenség magyarázata Lee és munkatársai szerint egyértelműen az – és ezt további vizsgálataik alá is támasztották –, hogy kellemes, szép, napsütéses időben az embereknek akaratlanul is sűrűn eszébe jut, hogy milyen jó lenne most nem egy szobában ülni, hanem kint lenni a szabadban. A gondolatok elkalandoznak – és ez bizony megtöri az összpontosítást, eltereli a figyelmet az éppen végzett feladatról. Az pedig jól ismert, és magától értetődő tény, hogy az összpontosítást igénylő feladatok végzése során a teljesen más tartalmú gondolatok felbukkanása rontja a munka hatékonyságát. Rossz időben viszont egy iroda nagyon is jó hely, és ilyenkor könnyebb az éppen végzett feladatra figyelni, hiszen szakadó esőben nyilvánvalóan kevésbé csábítanak a szabadban végezhető tevékenységek.

 MANNHARDT ANDRÁS

2015/48