Előfizetés a lapra

Palliatív ellátás – hospice

hospice, statisztika, társadalom

2014/05/22

Palliatív ellátás: csak a tünetek enyhítésére szolgáló és nem a betegség, probléma megszüntetésére irányuló kezelés.
Hospice: a latin hospitumból ered, jelentése menedékhely. A családon belüli ápolás, gondozás megvalósítása, amely a halálos betegségben szenvedőt támogatja, hogy kielégítő minőségű életet élhessen halála pillanatáig.

 A haldokló szenvedéseinek enyhítése, a fájdalom csökkentése a vele való együttlét valaha természetes volt, és a világon akadnak közösségek, ahol ma is az. A modern nyugati orvostudomány kórházközpontúsága azonban odáig vezetett, hogy a kórházi orvos mindenáron gyógyítani akar az utolsó pillanatig, gyakran félretéve az emberiességi szempontokat. Az 1967-ben az Egyesült Királyságból indult palliatív – fájdalomenyhítő – ellátás mozgalmával a régi eszmények visszatértek a gyógyítás területére, és a modern nyugati egészségügynek ez, – a halál felé kísérés – lett az a területe, ahol a holisztikus szemlélet, a multidiszciplináris csapatmunka a leginkább érvényesülni tud.

Kultúrától és gazdasági fejlettségtől függetlenül minden ember azt szeretné, ha közelgő halála szenvedéstől mentes lenne. A WHO legutóbbi adatai szerint 2011-ben a világon összesen meghalt emberek több mint fele – mintegy 29 millió – halt meg palliatív ápolást igénylő betegségben. Közülük több mint 20 millióan valóban rá is szorultak életük végén a kezelésre.

 Több mint kétharmaduk (69%) idősebb volt 60 évesnél, negyedük 15 és 59 év közötti volt, és 6%-uk 15 évesnél fiatalabb gyermek. A legtöbben – százezer lakosra számítva 562-en – a leginkább öregedő európai kontinensen éltek. A mintegy 1,2 millió palliatív ellátást igénylő gyermek betegségeinek összetétele a felnőttekétől teljesen eltérő mintázatot mutat. Négytizedük újszülött kori sérülésben vagy fejlődési rendellenességben szenvedett, a fehérje anyagcsere betegségében 14, agyhártyagyulladásban 13, AIDS-ben 10%-uk. A beteg gyermekek közel háromnegyede Afrikában vagy Délkelet-Ázsiában élt, Európában mindössze 3%-uk.

 Magyarországon Polcz Alaine kezdeményezésére 1991-ben alakult meg a Magyar Hospice Alapítvány. 2012-ben 72 otthoni ellátó csoport, 11 bentfekvő részleg, 4 kórházi támogató csoport (mobil team) és 3 palliatív járóbeteg ellátást végző szervezet dolgozott az országban hospice-elvek szerint. A szolgálat 1541 munkatársának többsége (45%-a) ápoló volt, az önkéntesek 14%-os aránya folyamatos emelkedés eredménye. 2010 óta a különböző segítők száma 8%-kal csökkent, legtöbben a lelkészek (24%), az ápolók (13%) és a szociális munkások (12%) közül távoztak.

 Az ápolt betegek túlnyomó többsége (94%) hazánkban daganatos, kis számban vannak AIDS-esek valamint ideg- és izombénulásban szenvedők. Az otthon ápoltak négytizede a vastag- a végbél, a hörgők a tüdő vagy az emlő rosszindulatú daganatában szenvedett. A 2012-ben meghalt közel 130 ezer emberből 34 ezer volt rákbeteg, akiknek csak az ötödét tudta valamelyik hospice szolgálat otthon vagy intézményi keretek közt gondozni. A magyar Hospice a családi körben ápolásra mindig nagy súlyt fektetett, és a bővülés ezen a területen mondható csak folyamatosnak. Kórházi palliatív részlegek is jöttek ugyan létre, ám ágyszámuk az utóbbi években fogy. A szemléletváltozást talán meggyorsítja az, hogy 2013-tól a Pécsi Orvostudományi Egyetem orvosi szakképzésének része lesz a palliatív ellátás is.

JÁVORSZKYNÉ NAGY ANIKÓ

 

2014/19