Előfizetés a lapra

Őrszem, az új Föld-megfigyelő

Föld, műhold, sentinel, űrkutatás

2014/02/24

Az Európai Űrügynökség bejelentése alapján bárki ingyenesen hozzáférhet az új, közös európai műholdrendszer felvételeihez, bár a decemberi COPERNICUS Országfelmérés konferencián Budapesten már óvatosabban fogalmaztak: „ingyenesen, de legalábbis közel ingyen” lesznek elérhetőek ezek a földmegfigyelési adatok.

Az új Sentinel („Őrszem”) műholdcsalád öt műholdcsoportra – küldetésre – osztható. A szárazföldi, tengeri és légköri megfigyelést a radar és a multispektrális képalkotás eszközeivel oldják meg. Mindegyik műholdcsoport legalább két műhold felbocsátásával üzemel majd, ezek együtt fedik le felvételeikkel a vizsgált területeket. Elsőként a Sentinel-1 startol, várhatóan már tavasszal.

 A Sentinel-1 műhold a radar távérzékelés, a Föld felszínének háromdimenziós rögzítése érdekében készül. A műholdon működő radarrendszer bármely időjárási körülmények között, éjjel-nappal alkalmas a képalkotásra, így a rendszerhez kapcsolódó szolgáltatások bármikor igénybe vehetőek lesznek. A végfelhasználók többek között a földkéreg deformációjának, földrengések, vulkánok, hidrológiai folyamatok, a jégtakaró és a gleccserek változékonyságának vizsgálatára, a vegetáció szerkezetének felmérésére, az olajfoltok monitorozására, hajók felderítésére is fel tudják használni a műholdon telepített C-sávú, oldalra tekintő apertúrájú radar felvételeit. A felvételeknek nem csak a településökológiában, a természetvédelemben és a katasztrófavédelemben vesszük hasznát, de a hosszútávon archivált radaradatok nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy megértsük, hogyan befolyásolják a Földi életet ezek az alapvető folyamatok.

Grafika a Sentinel-1-ről. A 2300 kg tömegű műhold névleges (garantált) élettartamát hét évben állapították meg, de működőképességét tizenkét évre jósolják. FORRÁS: HTTP://SPACEINIMAGES.ESA.INT

 A műhold segítségével 250 kilométer szélességű pászta esetén 5×20 méter részletességű modell alkotható a föld felszínéről, de 80 kilométer szélességű pászta esetén akár 5×5 méter felbontás is elérhető. A műhold 1–3 nap alatt készített felvételpárjai biztosítanak majd lefedettséget Európán.

 A műholddal kapcsolatos legnagyobb előrelépésnek az tekinthető, hogy a képkészítéstől számított egy órán belül szolgáltatja majd a radaradatokat. A tervek szerint Francia Guyanából és egy Szojuz-hordozó-rakétával bocsájtják majd útjára.

 A Landsat- és Spot-műholdakhoz hasonló Sentinel-2 műholdcsalád optikai tartományban rögzíti majd felvételeit, miközben azok kiegészítését, adatfolytonosságának biztosítását is szolgálja. A műholdakat a látható, a közeli infravörös és a rövidhullámú infravörös tartományra érzékeny szenzorokkal látják el. A szenzorok felvételei egységes térképi felvétellé állíthatók össze, amelynek 13 csatornája a Földről visszaverődő különböző színképű sugárzást rögzíti. Ebből 4 csatorna 10 méter, 6 csatorna 20 méter és 3 csatorna 60 méter terepi felbontású. A szenzorok 290 kilométer szélességben pásztázzák a felszínt. Az átlagosan 800 kilométer magasságban keringő műholdpár visszatérési ideje 5 nap az Egyenlítőn és 2-3 nap a közepes földrajzi szélességeken. Az első Sentinel-2 műhold fellövésére nem biztos, hogy sor kerülhet idén. Ezeknek a műholdak a legnagyobb előnyeként a nagy pásztaszélességet és gyors visszatérési időt szokás említeni. Így sűrű idősorok állíthatóak fel, a felszíni változások gyorsan kiszűrhetőek. A Sentinel-2 műholdak terv szerint ingyenesen rendelkezésre álló felvételeinek elsősorban a földhasználat ellenőrzésében, az európai és a nemzeti intézmények közigazgatási teendőinek tervezésében és ellenőrzésében, a mezőgazdasági és az erdészeti ágazat, valamint a katasztrófavédelem és a humanitárius mentési műveleteknél veszik hasznát.

A Sentinel-2 rajza. Erre a műholdra még egy évet kell várnunk. FORRÁS: HTTP://SPACEINIMAGES.ESA.INT

 Az első Sentinel-3 műholdat várhatóan csak 2015-ben bocsájtják útjára, többek között a tengeri topográfiát, a tengeri és szárazföldi felszíni hőmérsékletet fogja térképezni. A Sentinel-4 és 5 műholdak a légkör megfigyelését, a meteorológiát szolgálják majd.

 Az egész Európát közel azonos minőségben, részletességgel és módszerrel rögzítő felméréseknek az anomáliák, földcsuszamlások, erdőtüzek, geofizikai változások, árvizek, gátak mozgásának részben automatizált kiszűrésében látjuk nagy jelentőségét.

BAKÓ GÁBOR

2014/5