Előfizetés a lapra

Óriás kutyatej

biológia, botanika, fotó, Kitaibel, Kitaibel 2017, kutyatej, növény

2017/01/21

A kutyatejféléknek (Euphorbia) mintegy 2000 faja ismert világszerte. Magyarországon mindössze két tucat fajuk fordul elő, közöttük akadnak szántóföldi gyomok és lápréti ritkaságok egyaránt, melyek általában alacsony termetűek, csak két fajuk magassága haladja meg az egy métert.

Az itthon megszokottól eltérően, a trópusokon akár fa méretűvé is nőhetnek. Ilyen például az óriás kutyatej, mely elnevezés valójában több, egymáshoz nagyon hasonló fajt foglal magába. Az Euphorbia ingens Dél-Afrikában, az Euphorbia conspicua Angolában, az Euphorbia abyssinica Etiópia, Eritrea, Szudán, Szomália és Dzsibuti hegyvidékein, míg az Euphorbia candelabrum Szudántól egészen Zimbabwéig fordul elő. Utóbbi általában 10–12 méter magasra nő, de mértek már 20 méteres egyedet is. Törzsátmérője akár a 90 centimétert is elérheti. Levelek csak a fiatal növényeken vannak, de azok is hamar lehullanak, helyettük a vaskos, húsos szár fotoszintetizál.

A levél nélküli, szúrós kutyatejeket gyakran összekeverik a kaktuszokkal. A kutyatejeket megsértve tejszerű, ragadós váladék folyik belőlük, kaktuszok esetében ilyet nem tapasztalunk. Ez a fehér váladék rendszerint – így az óriás kutyatejé is – erősen mérgező. Afrikában hagyományosan többfelé készítenek mérget belőle, ezt kenik a nyilak végére. Szembe kerülve akár vakságot is okozhat. Mindezek ellenére sokfelé alkalmazzák a gyógyászatban is. Fája egyszerre könnyű és tartós, ezért tetőszerkezeteket, asztalokat, ajtókat készítenek belőle. Virágai sok nektárt termelnek, de a belőle készült méz a szájban égési sérüléshez hasonló tüneteket okozhat. Az óriás kutyatejet gyakran ültetik élő kerítésnek: sűrű, több méter magas falat alkotva a háziállatok és az emberek előtt is akadályt jelent.

Kép és szöveg:  RIEZING NORBERT

 

 

2017/2