Előfizetés a lapra

Nagy kávétermelők és intenzív fogyasztók

adatok és tények, kávé, statisztika

2014/09/25

Bár a kávéfogyasztás a mohamedán világban a XVI. század végéig elterjedté vált és a meghódított területek lakói is ismerték, a magyar lakosság mégsem vette át ezt a fogyasztási szokást, az csak jóval később, már nyugat-európai hatásra jelent meg hazánkban. A kávé elterjedésének kezdeti időszakára jellemző, hogy a fogyasztás meglehetősen kiegyensúlyozatlan volt, a vidék népessége nemigen fogyasztott kávét, ellenben a városiak – különösen, akik megengedhették maguknak – nagy mennyiségben itták. A XIX. század végéről, 1884-ből származó statisztikai adataink szerint a városi népesség éves átlagos fogyasztását 3,3 kilogrammra becsülték, ami magasabb, mint a mai országos átlag!

A kávétermesztés fogalma a köztudatban összefonódik Brazíliával, jóllehet a kávécserje afrikai eredetű. Kávékészítésre két faj, a Coffea arabica és a Coffea robusta termését használják, és mindkettőnek számtalan fajtája és változata létezik. Az előbbi Etiópiából származik, zamatosabb és jóval kedveltebb cserje, az utóbbi – amely Angola, illetve Kongó atlanti-óceáni partvidékéről ered – koffeintartalma körülbelül kétszerese az arab kávénak és kevésbé igényes növény. Ennek ellenére a Coffea robustát kisebb mennyiségben termesztik, elsősorban Nyugat-Afrikában, Indonéziában és Vietnamban, a többi kávétermelő országban nagyrészt Coffea arabica-ültetvények találhatók: az utóbbi adja az összes kávétermelés több mint 60 százalékét (korábban még nagyobb részét).

 A déli országok a hetvenes évektől nagymértékben növelték a mezőgazdasági termékek exportját. Az elmúlt évtized közepéig a kávétermesztés a duplájára emelkedett. Ma több mint hetven ország termeszt kávét. Ázsia részaránya a világ termelésében szinte folyamatosan emelkedő volt, míg Afrika szerepe csökkent, miközben Latin-Amerika végig megőrizte vezető helyét. A kávé évi termelése 2012-ben megközelítette a 9 millió tonnát. A legnagyobb kávétermelő országok ma: Brazília, Vietnám, Indonézia és Kolumbia. Az összes termelés 58 százaléka származik Dél- és Közép-Amerikából, 30 százaléka Ázsiából, 11 százaléka Afrikából. Óceánia részesedése mindössze 1 százalék.

 A Nemzetközi Kávészervezet (ICO) adatai szerint 52 nagy kávéexportőr országban összesen 26 millió ember dolgozik a kávészektorban, ebből legtöbben, 8 millióan Brazíliában.

 Forrás: FAO

 A kilencvenes évek második felében a termelés növekedésének mértéke meghaladta a fogyasztásét, ami kávéválságot okozott, a kávéárak meredeken estek – a ICO kompozit árindikátora szerint 1995 és 2001 között mintegy egyharmadára. A kávétermelés ugyanezen idő alatt 24 százalékkal, míg a fogyasztás az importáló országokban csak néhány százalékkal emelkedett. A válság különösen azokat a termelő országokat érintette érzékenyen, amelyek exportjának jelentős részét a kávé teszi ki. A válság megoldásához végül egy olyan program járult hozzá, amely célul tűzte ki az exportáló országok fogyasztásának élénkítését, az organikus és különleges minőségű kávék piacának erősítését, illetve a kínai kávépiac fejlesztését.

 A Nemzetközi Kávészervezet adatai szerint a világ teljes kávéfogyasztása 2008–2012 között mintegy 6 százalékkal emelkedett és a fogyasztás bővülését elsősorban nem az importőr országok hagyományos és feltörekvő kelet-európai piacai hozták, hanem a termelő országok saját fogyasztásának emelkedése (előbbié alig 2 százalék, utóbbié mintegy 13 százalék volt a négy év alatt). 2012-ben az összes fogyasztás már több mint egyharmada a termelő országokban valósult meg.

 Az egy főre jutó fogyasztás az importáló országok között valamelyest szintén nőtt az elmúlt években, 2012-ben átlagosan 4,3 kilogramm volt (az uniós országok átlaga ennél valamivel nagyobb, évek óta 5 kilogramm körül stagnál). Az ICO adatai szerint Európában a legtöbb kávét az északi országokban, Ausztriában és Németországban fogyasztják. A magyarok egy főre jutó kávéfogyasztása – mind az ICO importértéken alapuló számítása, mind a magyar háztartásstatisztika adatai szerint – töredéke a legmagasabb fogyasztású országokénak, a háztartásstatisztika módszertana szerint 2 kilogramm körüli.

KOVÁCS BENEDEK

 

2014/35