Előfizetés a lapra

Közelebb a boldogsághoz

boldogság, fagyi, lélektani lelemények, lelki közérzet, öröm, pszichológia, társadalomtudomány

2015/09/25

A legtöbben úgy gondolják, ahhoz, hogy az ember boldog lehessen, valamiféle jelentős eseménynek, fordulatnak kellene bekövetkeznie az életében. A lélektan erről egy kicsit másképpen gondolkodik. Egyrészt a boldogság nem tudományos fogalom, mivel a definíciója nagyon bizonytalan és szubjektív. Ott van azonban helyette a lelki közérzet, melynek szintje tesztekkel jól mérhető, azt pedig már mindenki maga határozhatja meg, hogy az ő esetében a jó lelki közérzet mikor éri el azt a fokot, amikor már boldogságnak számít. A lélektani felfogás abban is eltér a közvélekedéstől, hogy nem tartja szükségesnek a „csodát” ahhoz, hogy valaki közelebb kerüljön a boldogsághoz. Ugyanis mi magunk, tudatosan is tehetünk lelki közérzetünk szintjének emeléséért, mégpedig néha meglepően egyszerű eszközökkel.

 

Irigylésre méltó (SZŰCS ÉDUA RAJZA)

Peter Alex Linley és munkatársai azt vizsgálták, hogy egészen hétköznapi, kevés erőfeszítést igénylő módszerekkel javíthatunk-e észrevehető mértékben lelki közérzetünkön. A kutatók egy kísérletükben, melyről a Psychology of Well-Being című folyóiratban közöltek beszámolót, 280 egyetemi hallgatót arra kértek, hogy négy napon át minden délután és este töltsék ki a pillanatnyi lelki közérzet szintjét mérő tesztet. Az első két napon a résztvevők feladata csupán a teszt napi kétszeri kitöltése volt, a harmadik és negyedik napon azonban a diákokat négy csoportra osztották. Az első csoport tagjainak a kutatók azt a feladatot adták, hogy írjanak fel három dolgot, amiről aznap úgy érzik, hogy hálásak érte a sorsnak. A második csoportot arra kérték, egyenek meg délután egy tölcséres fagyit (ehhez a diákok fagyiutalványt kaptak). A harmadik csoport tagjainak fagyievés közben kellett összeírnia három dolgot, amiért aznap hálát éreztek. A negyedik csoportnak nem volt pluszfeladata, nekik csupán a lelki közérzetet mérő kérdőívet kellett továbbra is kitölteniük.

 Az eredmények azt mutatták, hogy azoknak, akik fagyit ettek, listát írtak, vagy éppenséggel fagyievés közben listát írtak, lényegesen jobb lett a lelki közérzetük a kísérlet első két napjához képest. Akik nem csináltak semmit (se fagyit nem ettek, sem listát nem írtak), azoknál nem következett be közérzetjavulás. A kutatók pontosan erre számítottak. Az evés ugyanis, akár helyesnek tartjuk ezt, akár nem, a legtöbb ember számára örömforrás, és a tölcséres fagylalt, mely ízével, hidegségével, valamint állagával és fogyasztásának különleges, játékos módjával az élelmiszerek között is kiemelkedő élményt nyújt, közismert „hangulatjavító” csemege. A pozitív érzelmekkel való foglalkozás szintén javítja a lelki közérzetet, és ha átgondoljuk, milyen kellemes dolgok történtek velünk aznap, akkor pontosan ilyen érzelmeket idézünk fel. Fontos eredmény volt, hogy a fagyi és a listaírás hasonló mértékben javította a közérzetet, de a hatásuk nem adódott össze, vagyis akik fagyizás közben gondolták át, miért lehetnek hálásak a sorsnak aznap, nem lettek boldogabbak, mint azok, akik csak az egyik tevékenységet végezték. Ez azt jelenti, hogy ha mindennap egy kicsit elgondolkodunk azon, hogy milyen jó dolgok történtek velünk, akkor annyival javul a lelki közérzetünk, mintha megettünk volna egy finom fagylaltot. Ráadásul így fölösleges kalóriákat sem viszünk be a szervezetünkbe – ami külön boldogság.

 

MANNHARDT ANDRÁS

2015/30