Előfizetés a lapra

Katona és festő

festészet, Gottesmann Alfréd, könyv, könyvtermés, nagybánya, Nűdasdy-vár Művelődési Központ és Könyvtár, társadalom

2014/06/10

A sárvári művelődéstörténet dokumentációja új kiadvánnyal gyarapodott. Salamon Nándor az 1931-től 1964-ig Sárváron élt és kettős kötődésben – katonaként és festőművészként – tevékenykedő, a nyilvánosságot kerülő – ezért még Sárváron is kevéssé ismert – Gottesmann Alfréd monográfiáját írta meg. A kiadvány megszületésének kezdeményezése egy sárvári születésű, ma Angliában élő térképtörténész professzor, Gróf László érdeme. Szülei baráti kapcsolatban álltak a Gottesmann házaspárral. Így a személyes emlékek mellett dokumentumokkal is hozzájárult a kötet elkészítéséhez, csakúgy, mint a világban szétszóródott népes Gottesmann-família két leszármazottja. A professzor és az utódok mellett Lakatos József festőművész segítette a monográfus munkát. A kötet megszületéséhez pedig szervező munkájával Feiszt György járult hozzá. A festői életmű értékeléséhez is kevés adalékot talált a művészettörténeti forrásokban a szerző.

Salamon ezúttal is, akárcsak más jelentős munkái (Rumi Rajki Istvánról készült monográfiája, Kisalföldi képzőművészek lexikona, A. Tóth Sándorról szóló írásai), a fölfedezés vagy újrafölfedezés igényével íródtak meg. Azaz alig talált jelentősebb forrásmunkát a festőről.  Így nemcsak újabb adalékokat kellett megkeresni, hanem „elölről kezdeni”, fölkutatni, a korabeli sajtót egészében áttekinteni, hogy apró mozaikokból életre tudja kelteni az alkotót és föltárni, értékelni az alkotásait is.

 Nyolc fejezetben foglalta össze a Gottesmann-életművet. A gazdálkodó família gyökerei Bereg megyében találhatók. Alfréd is Erdőbaktán született 1872-ben. (A család – talán leghíresebb – tagja, a Kelet-kutató Baktay Ervin innen vette nevét.)  Katonai tanulmányait 11 évesen kezdte meg Kassán, majd Weiskirchen és Bécs­újhely katonai intézményeiben folytatta, illetve fejezte be. 21 évesen a nagyváradi huszárezred hadnagya, 1908-ban nyugdíjaztatta magát, de 1914-ben reaktiválták: az I. világháborúban kapitányi rangban vette ki a részét a harcokb.

 Katonai pályafutásával párhuzamosan 1901-től már rendszeresen részt vett különböző országos kiállításokon. (Az első világháború után azonban már nem nagyon láthatók munkái a festők bemutatóin.) Festői tanulmányait 1902-ben az egyik leghíresebb magyar „festő-intézményben”, Nagybányán alapozta meg. Ezeknek a tanulmányoknak a hatása végig kísérte egész pályafutását. Nagybánya mellett látogatta Hollósy Simon müncheni szabadiskoláját, a párizsi Julien Akadémiát és tanulmányúton járt Londonban. Több nemzetközi kiállítás (Athén, Berlin, Firenze) résztvevője volt. Érett férfiként, 42 évesen házasodott meg: fia és lánya született. 1931-ig, Sárvárra költözéséig élt Nagyváradon, Pécsen, Bükkösdön. Halála előtt egy évvel fiához, Sásdra költözött. Sok betegeskedés után Budapesten halt meg, de Sásdon temették el 1965-ben.

 Gottesmann kettős kötődése közül a festőművészi volt az erősebb, hiszen katonaként biztosabb egzisztenciát tudott volna teremteni, mint festőként. Festőművészi pályája Sárváron teljesedik ki. Itt folyamatosan fest, elsősorban a számára fontos és szeretett kisvárost és környékét örökítette meg tájképein. A kutatás során előkerültek portréi és életének különböző időszakában készített önarcképei is. Alapos „nyomozó munkával” 126 alkotását „derítette fel” Salamon Nándor. Néhány képét külön is analizálja. Értékelése szerint Gottesmann életműve a nagybányai iskola stílusát őrizte. „Különösebb visszhang nélkül rakosgatta életműve tégláit, nem tolakodott a kiállításrendezők előszobájába – nagy álmaival feltehetően régen leszámolt. Tehetsége, tudása és jelentős festményei alapján helyét a Nagybányáról indult kismesterek között jelölhetjük ki, aki választott provinciájába magával hozott néhányat a magyar festészetet elindító csírákból, s új »talajba ültetve« ápolta tovább az alapítók eszméjét – mindhalálig”.

 A kötet fontos részét alkotják a „mellékletek”. Itt található a már említett 126 „földerített” alkotás leltára – cím, a keletkezés időpontja, technika, méret és tulajdonos szerint. Szintén ebben az egységben olvasható az időrend szerint összeállított életút fontos állomásai. A festői életművet bemutató albumok fontos egységét képezik a reprodukciók. Garas Kálmán 41 remek műtárgyfotója igazolja a kötetben Salamon értékelését. Ugyancsak Garas érdeme a kötetet illusztráló egyéb fotók, iratok és másféle tárgyak reprodukciói. Kár, hogy a tartalomjegyzék kimaradt a kötetből.

 A Gottesmann-életmű ébresztése 1976-ban kezdődött. Ebben az évben a Városi Művelődési Ház emlékkiállítást rendezett 28 festményéből. Naszádos István emlékező cikket írt a művészről. 1990-ben emléktáblát avattak, a Városi Könyvtárban pedig Lakatos József rendezett újabb kiállítást Gottesmann alkotásaiból. 1997-ben pedig a Szombathelyi Képtár Nagybánya témájú csoportos kiállításán láthatott a közönség Gottesmann-festményt. A borító és az elegáns kötet megtervezése Reczetár Ágnes érdeme.

(Nagybányától Sárvárig… Gottesmann Alfréd festőművész élete és munkássága. Kiadója a – Sárvári Polgármesteri Hivatal támogatásával – a Nádasdy-vár Művelődési Központ és Könyvtár, 2013. Sárvár, 112 oldal)

GÁL JÓZSEF

 

2014/22