Előfizetés a lapra

Hoodia gordonii

Afrika, botanika, fotó, meténg, növény

2016/12/21

A Hoodia gordonii a meténgfélék (Apo­cynaceae) családjának tagja, igen szúrós, levelek nélküli (törzs)szukkulens növény. Természetes előfordulása Dél-Afrika és Namíbia; élőhelyei változatosak, megtalálhatók a szélsőségesen száraz sziklafelszínek lejtőin, a homokos folyómedrekben (Kalahári-sivatag) vagy a védelmet nyújtó szárazságkedvelő bokrok takarásában. Kimondottan széles elterjedésű faj, az extrém meleg (körülbelül 40 Celsius-fok) és a relatívan alacsony (mínusz 3 Celsius-fok) hőmérsékleti adottságok mellett is megél.

 

A fiatal egyedek még egytörzsűek, később elágazóvá válik, vastag, színe szürkés, zöldes lehet. A kifejlett növények akár 50 törzsből is állhatnak és körülbelül 30 kilogramm tömegűek. Megfelelő körülmények között az 1 mé­teres magasságot is elérheti.

A virágok a törzs csúcsi része közelében csoportosan képződnek, nagyok (átmérőjük 10–15 centiméteres is lehet), tálka formájúak, felületük sima vagy papillás. A növény virágzása csapadékfüggő, a virágok romlott húshoz hasonló illatot árasztanak, beporzásuk főként (dög)legyek révén történik. Színük változatos, a pirostól a rózsaszínig, a halvány sárgától a sötét gesztenyebarnáig változhat.

Az impozáns, „kaktuszszerű” növény elsősorban fogyókúrás szerként vált híressé, étvágycsökkentő hatása révén fogyasztása többnyire testsúlycsökkenéssel jár. Dél-Afrikában az őslakos busmanok tradicionálisan használják étvágycsillapítóként és szomjoltóként a mostoha sivatagi körülmények átvészelésére, de gyógyászati hasznosítása is ismert. Érdekesség, hogy a Hoodia nemzettség többi, mintegy 35 faja nem rendelkezik fogyasztó hatással. Termesztett változata szintén ismert, elsősorban Arizonában, az Egyesült Államokban és Ausztráliában ültetik.      

Kép és szöveg:

PÉLI EVELIN RAMÓNA

2016/43