Előfizetés a lapra

Hogyan hatnak az időjárási frontok az emberre?

A hét kutatója, interjú, meteorológia, orvosbiológia

2018/01/15

Az időjárási frontok hatásait idén nyáron is sokan megtapasztalták, de a jelenség tudományos magyarázata még várat magára. Ami nem csoda, hiszen – ahogy Fülöp Andrea meteorológus beszélgetésünk során kifejtette – az ember nagyon bonyolult biológiai rendszer, s ha bekerül egy olyan, nem kevésbé bonyolult környezetbe, mint az időjárás, akkor nagyon nehéz megítélni, hogy az milyen következményekkel jár. Az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársával ezirányú kutatásairól beszélgettünk.

(FOTÓ:TRUPKA ZOLTÁN)

– Önre az időjárás változása vagy a meteorológia tudománya volt nagyobb hatással?

– A meteorológiába az egyetemen szerettem bele, és a biológiai érdeklődésem is eléggé intenzív. Ezeket hivatott lefedni az, amikor azt vizsgálom, hogyan hat az emberekre az időjárás. Evolúciós örökségről lehet szó, hiszen a hangyák is érzik, ha esni fog az eső, és gyorsan menteni kell a tojásokat meg a bolyt. Az ősember, amikor érezte a zivatar közeledtét, tudta, hogy be kell mennie a barlangba, mert belecsaphat a villám. Ez a magyarázat teljesen egyértelmű lenne, ha tudományosan is alá tudnánk támasztani. Viszont ez ma még nagyon határterületnek számít, ezért nagyon nehéz előrejutni és elfogadtatni az emberekkel, hogy van tudományos megalapozottsága.

– Mennyire pszichikai és mennyire valós fizikai hatás az, amit frontok közeledténél érzünk?

– Éppen ez a legnagyobb kérdés. Kezdjük azzal, hogy sokan nincsenek tisztában a frontok mibenlétével, és akkor is fronthatásra panaszkodnak, amikor nincs is front. Ami akkor jön létre, amikor a hideg és meleg légtömegek találkoznak, a határfelületen pedig a hőmérséklet, a légnyomás, a szélerősség, a légnedvesség egyszerre és hirtelen megváltozik. Ezek viselik meg a szervezetet. Fejfájást, fáradékonyságot, túlzott érzékenységet, reumás panaszokat okoznak attól függően, hogy hideg vagy melegfrontról van-e szó és persze attól is, ki mire érzékeny. Vannak kutatások placebo-nocebo irányban is persze, az időjárás hatásai inkább a nocebo körébe tartoznak. Egyes vélemények szerint az ember a tudatában (vagy inkább „alatta”) összeköti azt, hogy fáj a háta és esik az eső és erre szépen rátanul. Onnantól kezdve a teste produkálni fogja a megfelelő tüneteket.

– Hogy lehet(ne) kimutatni tudományos igénnyel a kapcsolatot az időjárás, a frontok okozta hatás között?

– Régen klímakamrában nagyon pici légnyomásváltoztatással ki tudták váltani a fronthoz hasonló fejfájást, illetve más tüneteket. De erre nincsen pénz, ráadásul ez emberkísérletnek minősül, aminek ma már nagyon szigorú etikai szabályozása van, Magyarországon jelenleg nincs is ilyen klímakamra. Amerikában a komfortklíma miatt muszáj ilyen kísérleteket végezni, de ott a hőmérséklettel dolgoznak, nem pedig a légnyomással. Aztán ott van az ionizáció, amit most már sajnos szintén nem mérünk, de a nagy öregek váltig állították, hogy a fronthatást a légtömegcsere és annak hirtelen ionizációváltozása váltja ki. Az emberi test nagy százalékban víz, úgy működik, mint egy fiziológiás sóoldat, tele van ionokkal, amit a megváltozó elektromágneses tér akár befolyásolhat. Ezt sem mérjük, tehát megint csak egy elmélet, amire lehetne olyan célirányos kísérleteket végezni, amivel ezt a hatásmechanizmust fel lehetne göngyölíteni. Úgyhogy marad nekünk a statisztika, ahol – egyelőre még – a technika korlátaiba ütközünk.

Frontok és hatásaik

(KISS ZSUZSANNA GRAFIKÁJA FÜLÖP ANDREA ÁBRÁJA ALAPJÁN)

– Mit mond az elmélet arról, hogyan hathatnak a frontok fizikailag, illetve fiziológiailag az emberre?

– A hideg- és a melegfront hatása nagyjából ellentétes. A legegyszerűbben az idegrendszeren keresztül lehet megfogni. Az elmélet szerint a front kibillenti az idegrendszert az egyensúlyából, de a szervezet gyorsan visszaszabályozza önmagát. Aki két krónikus betegségben szenved, sok gyógyszert szed, annak a szervezete már nem olyan rugalmas, és a korral is nő a frontérzékenység valószínűsége. A rugalmatlanabbá váló idősebb szervezet nem tudja olyan jól lereagálni ezeket a változásokat. Az pedig egyénre jellemző, hogy kinek milyen az idegrendszere. Attól függően, hogy a szervezetnek, a különböző szerveknek a beidegződése hogyan működik, van szimpatikus és paraszimpatikus beidegződés, az egyik serkentő, a másik gátló folyamatokat indít be a szervezetben. A melegfrontnak szimpatikus irányba kibillentő hatása van, a hidegfront paraszimpatikus irányba hat. Ahogy a front érkezik, az idegrendszer, mint egy antenna, a külső jelet leveszi, a szervezet és utána az idegrendszer valahogyan leszabályozza.

– Mi közvetíti a hatást?

– Ha a nyomásból indulunk ki, akkor a külső légnyomás változása hozza létre a belső légnyomásváltozást, ha az ionizációt nézzük, akkor töltések közvetítik, ha az elektromágneses teret nézzük, akkor az idegrendszer ingerületátvivő anyaga lehet a közvetítő. Hogyha a hőmérsékletet nézzük, akkor a hőszabályozó rendszeren keresztül hat. De ez rendkívül összetett dolog. Úgy szoktam magyarázni a hallgatóimnak, hogy az ember egy bonyolult biológiai rendszer, gondoljunk csak a hormonokra. Belekerül egy olyan bonyolult külső környezetbe, mint az időjárás és sok-sok folyamat zajlik egyszerre, a légkör is változik, a szervezet is változik, ezért is van az, hogy most még csak elméletek vannak arra, mi az, ami hat és hogyan. Ha például az ízületek már egy kicsit kopottabbak vagy gyulladtabbak, akkor a külső légnyomásváltozásra mindenféle feszültségek keletkeznek, és emiatt van az, hogy a melegfrontoknál inkább a gyulladásos, hidegfrontoknál meg a kopásos ízületi panaszok jelentkeznek.

– Hogyan lehet kutatni ezeket a hatásokat és miért fontosak ezek vizsgálata?

– Különféle kutatócsoportok szoktak megkeresni, hozzájuk szoktam betársulni. A szív- és érrendszeri kutatástól az öngyilkosságokon keresztül a zoometeorológiáig több téma is napirenden van. A Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikával régóta tart az együttműködésünk, ők nem csak visszamenőlegesen kutatnak adatbázisokban, hanem már úgy veszik fel a betegeket, hogy frontérzékenységi tesztet töltetnek ki velük. Azt nem mondom, hogy a műtéteknél is figyelembe veszik, mert ilyen kevés orvossal, ilyen nagy kötöttségekkel, pénzhiánnyal, hosszú várólistáknál nem tehetik meg.

 Van egy új kutatási irány, amit most tervezünk elindítani. Ez végképp határterület, de kimutatható, hogy a Föld mágneses terének változásai befolyásolhatják a női öngyilkosságok számát. A Napból érkező korpuszkuláris sugárzás ugyanis befolyásolja a bolygónk mágneses terét. Az ionizációs elméletet szerint amikor mágneses viharban van a Föld, sokkal több töltés áramlik le a mi szélességünkre és ez a bizonyos korpuszkuláris sugárzás hatással van az emberre. Simán elképzelhető, hogy sokkal intenzívebb tüneteket élnek meg azok, akiknek az idegrendszere érzékenyebb.

 Légtömegek találkozása (FOTÓ:TRUPKA ZOLTÁN)

Az Országos Mentőszolgálatnak megvan az összes sürgősségi esetet tartalmazó adatbázisa – feldolgozatlanul! Az egy aranybánya! Igaz, papíron vannak az adatok, de azt fel lehetne vinni számítógépes adatbázisba, és fel lehetne dolgozni. Ez a személyiségi jogok miatt nem lenne olyan egyszerű, de ha az egészségügy vevő lenne a biometeorológiára, akkor lenne rá keret és nagyon nagy dolgokat lehetne csinálni. Tudományos szempontból azért érdekes, mert az egész biometeorológia itt, a közepes szélességeken, tehát a nyugatias szelek övében érdekes az időjárás változásának jellegzetességei miatt. Az UV meg egyéb szempontokból persze máshol is. De a frontok igazán csak itt hatnak. Orvosi szempontból pedig azért rendkívül fontos, mert a hirtelen időjárásváltozásra fel lehetne készíteni a szervezetet – ha már megfelelő ismereteink lesznek a hatásmechanizmusról is. Az egészségünk szempontjából pedig mindig a megelőzés a legfontosabb.

 TRUPKA ZOLTÁN

 

2017/36