Előfizetés a lapra

Geoinformatika - a Földön kívül is!

bolygókutatás, élettelen, földtudomány, geoinformatika, interjú, térinformatika

2014/07/31

A geoinformatika vagy ismertebb nevén a térinformatika egyszerre tudomány, kutatási módszertan, technológiai alkalmazás és üzlet. Az alig néhány évtizedes múlttal rendelkező szakterület egyre gyorsabban fejlődik, egyre szélesebb körben használható, és már a hétköznapjainkba is begyűrűzött. Alkalmazásairól, lehetőségeiről és távlatairól Sik Andrással, az ELTE Térinformatikai Műhelyének vezetőjével beszélgettünk.

– Ön bolygókutatóként, főként Mars-kutatóként ismert. Hogyan lett térinformatikai szakember?

– Amikor a 2000-es évek elején közeledtem a diplomamunka elkészítéséhez és PhD-re jelentkezem az ELTE-n, az űrfelvételek feldolgozása már nem ment egyszerű képnézegető programokkal. Figyelembe kellett venni a vetületet, a koordinátarendszert, a felbontást, azt is, hogy a képek több sávból állnak, és adott esetben ezeket fedésbe kell hozni egymással, hogy utána elemzéseket lehessen végezni. A marsi adatok kezelése kapcsán ismerkedtem meg a térinformatikai szoftverek világával. Az egyetemen ez a téma nagyon felkapott lett, egyre többen érdeklődtek iránta a geográfusképzésben is. Elkezdtem földi adatokkal is dolgozni és legnagyobb meglepetésemre kiderült, hogy ugyanazokat a szoftvereket földi adatokkal sokkal könnyebb használni. A marsi adatoknak ugyanis speciális rendszere, formátuma van, más a bolygóalak és méret, aminek a görbült felszínéről leképezzük az űrfelvételeket, a földi paraméterek viszont már be voltak építve a szoftverekbe, könnyebben is boldogultam velük.

– A Földön elért térinformatikai eredmények, tapasztalatok, visszafordíthatók-e a Marsra vagy más égitestekre?

– Azok a közvetett módszerek, amiket itt a Földön elsősorban terepi kontrollvizsgálatok segítségével kikísérleteztek, jól használhatók a Marson is. Ha egy földi vulkánról lehet generálni – mondjuk – lejtőmeredekség-térképet, akkor azt a marsi tűzhányókról is el lehet készíteni. És ahogy egy földi képződménynél ez többletinformációt ad, a marsi vulkánnál is új ismereteket nyerünk vele. Azért említem a Marsot, mert erről a bolygóról rendelkezünk a legrészletesebb téradatokkal – a Földön kívül természetesen. Még a Holdat ismerjük ennyire, de ott talán nincs annyi izgalmas felszíni forma, elsősorban becsapódásos krátereket találunk, és azokról viszonylag sokat tudunk.

– A térinformatika mennyire kutatás, mennyire technológiai alkalmazás és mennyire üzlet?

– Rövid definíciója szerint a térinformatika a térbeli adatok gyűjtésére, adatbázisba szervezésére, elemzésére és térképi megjelenítésére szolgáló eljárások összessége. S persze szoros összefüggésben áll a műholdfelvételek kezelését és értékelését magában foglaló távérzékelés fogalmával. Egyesek szerint tudomány, mások szerint inkább kutatási módszertan.

Az űrrepülégpről végzett globális domborzati felmérés vázlata, illetve egy belső városrész 3D-s terepmodellje

 Kutatóként talán kevesebben foglalkoznak vele, de nagyon sok szakember alkalmazza azokat az eljárásokat, amelyeket ez a terület kínál. És rengeteg felhasználója van. Ha például útvonalat tervezünk a Google Maps-szel, vagy okostelefonunk GPS-vevője be van kapcsolva és „megkérdezzük” tőle, hol van a legközelebbi posta, akkor egy térinformatikai szolgáltatást használunk. Ha egy nagy múzeumban okostele-fonra letöltött alkalmazás segítségével próbálunk megtalálni valamit, akkor is ilyet használunk. Utóbbit azért emelném ki, mert nemrég készült egy ilyen navigációs alkalmazás a Magyar Nemzeti Múzeum termeire. Tehát a hétköznapi élet számos területére begyűrűzött már a térinformatika.

 Talán ebből is látszik, hogy az üzleti vonatkozásai is egyre hangsúlyosabbak. A hipermarketben bolyongó vásárló például az okostelefonján kaphat navigációs segítséget valamilyen termékcsoport megtalálásához. Mindehhez nagyon pontos navigációra van szükség és az esetek többségében nem is szabadtéri, hanem épületen belüli navigációra. Beltéri GPS-megoldást kell alkalmazni, például wi-fi adóvevőkkel vagy erre a célra kialakított célhardverekkel.

Domborzatmodellre feszített űrfelvétel valósághű térbeli ábrázolása

 Ebből is látható, hogy a térinformatikában szinte nélkülözhetetlen a GPS-technológia és az erre épülő helyzetalapú szolgáltatások. Az okostelefon fényképeivel együtt például eltárolódik készítési helyük koordinátája is, ami lehetővé teszi automatikus elhelyezésüket egy térképen.

– Az ELTE Térinformatika Mű­he­lyé­ben is ilyen sokrétű tevékenységet végez, illetve végeznek?

– Lényegében igen. Néhány éve az egyetemen, látva a terület iránti fokozódó érdeklődést, úgy gondoltuk, érdemes létrehozni egy olyan, tanszékektől független kooperatív csoportot, amely kifejezetten térinformatikai projektekkel foglalkozik. Ez lett az ELTE Térinformatikai Műhelye. Foglalkozunk oktatással, és ehhez új tananyagok elkészítésével. Időnként érkeznek megkeresések részvételre olyan vizsgálatokban, amelyek a piaci szereplők számára lehetnek érdekesek és természetesen kutatómunkát is végzünk. Most például azon fáradozunk, hogy egy hatrotoros hexakoptert szerezve ne csak a felszínről, illetve az űrből tudjunk adatokat gyűjteni, hanem a felszínhez közel, néhányszor 10 vagy 100 méter magasságból. Ezek megfelelő tesztelése után akár alkalmazásokat is tudunk kínálni a piaci szereplők számára.

 Viszonylag sok cég foglalkozik ma már itthon is azzal, hogy repülő platformról, pilóta nélküli helikopterről akár optikai, akár 3D-s felvételeket készítsen. Ezekből már nagyon részletes terepmodellt lehet előállítani például régészeti vizsgálatokhoz vagy építkezési területek változásának nyomon követésére, illetve akár egy épület 3D-s teljes külső felmérésére.

Különböző adatrétegek integrált kezelése a térinformatikában 

Én az ELTE-n részben kutatóként, részben oktatóként dolgozom, de igyekszem eleget tenni a szakértői felkéréseknek is. Az egyetemen – sok egyéb mellett – domborzatmodellek alapján mintaterületek formakincsét elemzem, hogy lefolyástérképeket készítsek. Megvizsgálom, hogy egy adott vízfolyásnak mekkora a vízgyűjtőterülete, és ha valahol szennyezés történik, az mennyi idő alatt jut el a befogadó vízfolyás medréig. Szakértőként pedig jelenleg az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) nemzetközi SEERISK projektjében dolgozom. A délkelet-európai térség természeti kockázatainak felmérését végezzük. Olyan elemzéseket készítünk a Balkán országainak különböző mintaterületein, ahol árvíz, extrém szélvihar vagy az aszály károkat okozhat a lakosság és a mezőgazdaság számára. Ez pedig egy nagyon életszerű és izgalmas projekt.

 Sok-sok órát töltöttünk az OKF-es kollégákkal együtt, hogy kitaláljuk azokat a módszereket, amivel a partnerektől kapott adatokból (lakosságszám-adatokból, lakcím-adatbázisból, meteorológiai és vízjárás-adatokból stb.) el tudjuk készíteni a mintaterületek veszély- és kockázati térképeit, s amelyek alapján később majd helyszíni gyakorlatokat végeznek. Ily módon le lehet szűrni, mennyire használhatók ezek a térképek egy modellezett káresemény elhárításában vagy a károk enyhítésében. A cél pedig az, hogy egész Európára előálljanak az egységes kockázati térképek. És ha a globális klímaváltozást is figyelembe vesszük, akkor akár kistérségekre is lehet modellezni, hogy a hőmérséklet növekedésének, vagy a csapadékmennyiség változásának milyen hatása lesz a következő évtizedek során.

 TRUPKA ZOLTÁN

2014/27