Előfizetés a lapra

Gellért-hegyi ásványvirágok

aragonit, ásvány, barlang, földtudomány, Gellért-hegy, geológia, kalcit

2016/05/06

Budapestet sokszor nevezik a Barlangok Fővárosának is. Nem alaptalanul, hisz a budai dombok gyakorlatilag mindegyike tartalmaz kisebb-nagyobb üregeket, melyek közül a Gellért-hegy sem kivétel. Bár az üregek mérete itt általában kisebb a megszokottnál, mégis sok különlegességnek adnak otthont.

Az Aragonit-barlangot a ’60-as években találták meg, a Gellért-hegy legnagyobb ismert ürege, a Szent Iván-barlang, vagyis a mai Sziklakápolna alatt néhány méterrel. Bár alapterülete mindössze 80 m2, mégis szemet gyönyörködtető és különleges ásványtársulásokat rejt. Az egész barlang falát beborító fehér, felhőszerű kalcitkéreg felszínén többfelé apró, néhány centiméteres gumókat figyelhetünk meg, melyeket javarészt kalcit, illetve annak polimorf (azonos kémiájú, de eltérő szerkezetű) változata, és egyben a barlang névadó ásványa, az aragonit alkot. Alaposabban megvizsgálva azonban a kristályformákon túl az ásványtársulás egy új tagját vehetjük észre az aragonit-tűk csúcsain: a magyar barlangokban eddig ritkán bizonyított, milliméternél is kisebb hidromagnezit-virágokat.

A különleges ásványegyüttest feltehetőleg a kalcitkéreg szűk repedésein keresztülszivárgó, annak kalcium- és magnéziumtartalmát kioldó víz munkájának köszönhetjük. E víz a barlang légkörébe kiérve párologni kezd, melynek hatására először újra magnéziumtartalmú kalcit, majd aragonit és végül a magnéziumdús hidromagnezit válik ki.

Kép és szöveg:

PÁSZTOR DOMOKOS

2016/12