Előfizetés a lapra

Gazdagok és szépek

egészség, gazdagság, lélektan, lélektani lelemények, pénz, pszichológia, szegénység, társadalomtudomány

2015/03/12

Az, hogy egy gyermek milyen anyagi körülmények között – szakkifejezéssel élve: milyen társadalmi-gazdasági helyzetű családban – nő fel, egész későbbi életét meghatározza. Ez a hatás sokkal jelentősebb, mint gondolnánk, például a rossz anyagi helyzetű családokban nevelkedett gyerekek egészségi állapota felnőtt korukban rosszabb lesz, mint azoké a társaiké, akik annak idején jobb körülmények között éltek. Ráadásul ez független attól, hogy az egykori gyerekek felnőtt korukban milyen anyagi körülmények közé kerülnek. Ugyanez érvényes a társadalmi sikerességre is: statisztikai méretekben, vagyis nagy általánosságban kimutatható az összefüggés, hogy aki kisgyermekkorában jobb körülmények között élt, nagyobb karriert fut be, mint azok, akiknek családja annak idején inkább szegény volt.

Szép kilátások (SZŰCS ÉDUA RAJZA)

A „jómódú gyerekek” tehát több szempontból is előnyösebb helyzetben vannak, ám az a kérdés, amelyet Suzanne Huber osztrák kutató tett fel az Evolutionary Psychology című folyóiratban megjelent tanulmányában, mégiscsak furcsának tűnik: vajon a gyerekkori társadalmi-gazdasági helyzet azt is befolyásolja, hogy milyen szépek lesznek a gyerekek fiatal felnőtt korukban? A kérdés különös, ám mégis van esély a megválaszolására, ugyanis létezik egy hosszú távú adatgyűjtési program, mely az USA-beli Wisconsin államban 1957-ben érettségizett – 1937 és 1940 között született – gyerekek több mint 10 ezer fős mintájának életét követi nyomon. Suzanne Huber a vizsgált mintába tartozók közül 8434 diáknak az érettségi tablóképét szerezte be (ezek a képek az amerikai szokás szerint a középiskolák évkönyveiben jelentek meg). Huber mindegyik képet hat férfinak és hat nőnek mutatta meg azt kérve, értékeljék a portrékat aszerint, hogy mennyire tartják szépnek az illető diák arcát. A program adatbázisában a gyerekek születésétől kezdve szerepeltek adatok a szülőkről, a család életkörülményeiről, így Huber meg tudta ítélni, hogy az érettségi fotókon szereplők kiskorukban milyen társadalmi-gazdasági helyzetben nevelkedtek. E tekintetben mindenekelőtt két tényezőt vizsgált: a család összjövedelmét, valamint az apa legmagasabb iskolai végzettségét, mert mindkét körülmény szorosan összefügg a család anyagi helyzetével.

 Talán meghökkentő, de amikor Suzanne Huber összevetette az érettségizők szépségét jelző osztályzatokat a kisgyermekkori életkörülményekkel, azt találta, hogy a mai értékelők azokat az érettségiző fiúkat és lányokat ítélték vonzóbbnak, akik kisgyermekkorukban jobb anyagi feltételek között éltek. Vagyis a család jövedelmével és az apa iskolai végzettségével együtt nőtt a gyerekek szépségosztályzata is! Természetesen a fiatalok külsejét értékelő „bírák” mit sem tudtak a fiatalok korábbi életkörülményeiről.

 Hogyan lehetséges ez? A gazdagok valóban szebbek lennének? Nos, ez egyáltalán nem képtelenség, ugyanis – és ez régóta ismert – azokat az arcokat látjuk szebbnek, amelyek az egészség jeleit mutatják, például szimmetrikusak, ami a harmonikus korai fejlődés jele. Az alacsony társadalmi-gazdasági helyzet szegényesebb életkörülményeket jelent, a gyerekek rosszabbul étkeznek, alacsonyabb színvonalú egészségügyi ellátásban részesülnek, így esetükben a betegségek valószínűsége is nagyobb. Könnyen lehetséges, hogy egy 18 éves fiatal magán viseli kisgyermekkori életének nyomait. Ha valakinek szép gyermekkora volt, ez akár az arcvonásain is meglátszódhat.

 MANNHARDT ANDRÁS

 

2015/6