Előfizetés a lapra

Földrengéssorozotak, amelyek megrázták hazánkat

élettelen természettudomány, földrengés, földtudomány, geológia, Magyaroroszág, szeizmológia

2015/05/15

Nógrád megyét és a Mátraalját 2013-óta többször is földrengések rázták meg. Többekben felmerült a kérdés: miért van ennyi érezhető rengés mostanában hazánkban? Rendesen nem is kellene, hogy legyenek? Netán ébredeznek a rég kihalt vulkánok?

Magyarország szeizmicitása szórt­nak mondható. A földrengések nem kötődnek jól látható vetőkhöz, mégis tektonikus eredetűeknek tekintjük őket. Tektonikus földrengésről akkor beszélünk, amikor a találkozó kőzetlemezek hirtelen elmozdulnak. A lemezek egymáshoz képest eltérő irányú és sebességű mozgása miatt folyamatosan feszültség halmozódik fel, amely nagy része ilyenkor rugalmas hullámok formájában oldódik ki.

 A Kárpát-medence és környezetének földrengései 456–2014 között

Mivel a lemezmozgások, vagyis a „kontinensvándorlás” állandó folyamat, a tektonikus feszültségek újból és újból elérik azt a kritikus értéket, amikor a plasztikus deformációk már nem tudják elnyelni azokat, és újabb földrengések pattannak ki. Ennek sajnos sem a pontos helyét, sem az időpontját, sem a méretét nem tudjuk előre megmondani, de állandó velejárói bolygónk életének. (Léteznek még üregek beszakadását vagy vulkáni tevékenységet kísérő földrengések, illetve bányaművelés alá eső vagy vízerőművek felduzzasztását érintő területekkel kapcsolatos rengések).

Zajosabb és csendesebb térségek

Könnyű helyzetben vannak a meteorológusok – mondhatnánk –, mert számtalan műhold pásztázza a Föld átlátszó légkörét, ahonnan elég pontos ismeretet kapnak az aktuális légköri viszonyokról, és sok esetben hajszálpontos előrejelzést is tudnak adni. A New York-i január 26-i „nagy” havazást azonban elszámolták, a beígért 1 méteres hó nem esett le  – a hiba az alkalmazott modellel volt. Ezzel szemben a Föld mélyén több 10 kilométer, esetleg több 100 kilométer mélyen (ami a hipocentrum forrása) nem ismerjük a kőzetek plasztikus deformációjának paramétereit, nincsenek átfogó mérési adataink onnan, így nem tudjuk követni a kőzetek feszültségviszonyait.

 Mégis, ha térképen ábrázoljuk a Magyarországon és környezetében 456 és 2014 között kipattant földrengéseket, egyértelműen kijelölhetők földrengésekben gyakoribb és csendesebb területek. A legtöbb földrengés a Balaton északkeleti részétől Komáromig húzódó területen, valamint a Börzsönytől a Bükk hegységig húzódó szélesebb sávban fordult elő, de Kecskemét és Békés epicentrummal az Alföldön is több rengés bekövetkezett. Az ábrán az M

Az elő- és utórengések által érintett terület sugara és a hozzájuk kapcsolódó napok száma a főrengés függvényében (ZSÍROS TIBOR NYOMÁN)

Magányos rengések

Egyáltalán mekkora a legnagyobb rengés, amelyre számíthatunk hazánkban? S mekkora utórengések követhetik a főrengéseket? A földrengés-katalógus első ismert eseménye 456-ban történt az akkori Savaria (ma Szombathely) területén, erőssége körülbelül M~6 lehetett. Ilyen méretű eseményre egy Kárpát-medencényi  területen nagyjából 220 évente lehet számítani (1456 óta nyolc M>6 rengés pattant ki, természetesen nem ilyen szabályos időközökben). Egy dunaharaszti méretű rengés (M=5,6) 50-60 évente fordulhat elő. Az elmúlt 20 év rengései alapján évente 10 olyan földrengés keletkezik, amely az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okoz, mivel gyenge, M~2,5–3,0 magnitúdójú, és évente mintegy 75, csak műszerekkel észlelhető M

Földrengések mérete és intenzitásának kapcsolata, kiemelve néhány jelentősebb hazai földrengést. Baloldalon a földrengés jól ismert Richter-skála értéke látható. A magnitúdó a földrengés energiáját kifejező logaritmikus skála; egy fokozatnyi emelkedés 33-szoros energianövekedést jelent. Az ábra jobb oldalán a földrengés magnitúdó-skálájához kapcsolódó EMS- (European Macroseismic Scale) intenzitás skálája fut, ami a rengés tárgyakra, épületekre, emberekre ható felszínen érezhető hatását jellemzi.

 Nos, a szeizmikus veszélyeztetettség valószínűségi módszere alapján, ami a katalógus adataira és tektonikai ismeretekre épül, a legnagyobb rengés legvalószínűbben M~6,1–6,7 körül lehet a Kárpát-medencében. A főrengéseket követő utórengések száma általában gyorsan lecseng, ennek üteme fordítottan arányos a főrengéstől eltelt idővel. A rengés utáni napon feleannyi rengés várható, mint a főrengés napján, és tíz nap múlva pedig a tizede az Omori-törvény alapján. Az utórengésekre jellemző, hogy annál nagyobb területet érintenek, minél nagyobb volt a főrengés mérete. Látható, hogy a komáromi M~6,1–6,3 méretű rengést több mint 2 évig követhetik olyan rengések, amelyek még e rengés utórengéseinek tekinthetők. Ellenben előrengésének a főrengést megelőzően csak 30 napon belül kipattant eseményeket tekintjük. A Kárpát-medence eddigi földrengéseire alapozva – Zsíros Tibor munkája nyomán – foglaltuk össze, hogy milyen méretű főrengés esetén hány napig várható még utórengés, illetve hány nappal előzhetik meg előrengések.

 Néhány nagyobb hazai rengés esetén részletesen is bemutatjuk, hogy mekkora volt a legnagyobb elő-, illetve utórengés, és az mennyivel előzte meg, illetve követte a főrengést. Láthatjuk, hogy nem mindig történt előrengés, de ha igen, az egy napon belül előzte meg a főrengést. A legnagyobb utórengés pedig 1-2 nap és hónap közötti időszakban követte a főrengést. A főrengés és a legnagyobb utórengés mérete között a különbség B?th törvénye alapján állandó, és nem függ a főrengés méretétől, hanem mindig körülbelül 1,2. Ezt a törvényt nem teljesen „tartják be” a hazai utórengések, átlagosan 1,7 magnitúdóval volt kisebb a legnagyobb utórengés, mint a főrengés.

Néhány nagyobb rengést követő elő- és utórengések mérete és ideje

 Érdekes megfigyelés, hogy a Kárpát-medence földrengései abból a szempontból is szórtnak tekinthetők, hogy a rengések körülbelül 4/5-e nem kapcsolódik egymáshoz elő-,  fő és utórengések sorozatában, hanem „magányos” eseménynek tekinthetők.

A föld megnyílt

Szeretném kiemelni a földrengés által okozott károkat befolyásoló fő tényezők közül az épületek szerkezetét és a laza talaj hatását. A komáromi rengés esetében a földrengés sokkal több áldozatot is követelhetett volna, ha a térségben élő parasztok nem egy ősi építészeti technika szerint építkeztek volna. Lakóházaik alapanyaga vályog és fűzfavessző volt, amelyeket fél méterenként vertek le, majd vesszővel összefűzték azokat, a kémények pedig az alap felé fokozatosan szélesedtek, ezért stabilak voltak az oldalirányú rezgésekre. A Mária Terézia által készíttetett kárfelmérő jelentésből tudjuk megbecsülni az akkori rengés méretét. Az épületek harmada elpusztult, komoly sérülést szenvedett a város épületeinek 54 százaléka, csupán a 9 százaléka maradt sértetlen. A boltíves épületek mind megsérültek. A második, 1784-ben bekövetkezett nagy rengés (M=4,2) után a városvezetés nem engedett egyemeletesnél magasabb és boltíves házakat építeni. Amelyik ház jelenleg boltíves, az 1783 előtt épült.

 Ismeretlen festő fogadalmi képének részlete, amelyet az 1763-as földrengés ihletett

Az 1763-as földrengés ihlette meg Frauenkirchenben (Burgenland), a Szűz Mária-kegytemplomban látható beszédes festmény alkotóját. Leírások szerint 63 személy lelte halálát az ottani romok alatt, 102 személy pedig megsérült: „a romok alól még aznap 63 holttestet ástak elő, 102-őt pedig, kik sebesülésükben haltak meg, eltemettek”. Meglehet, ezek a számok csak a római katolikus áldozatokat jelentették. A helyi görögkeleti templom történetében is találtak arra adatokat, hogy hívei között is voltak halálos áldozatok, és akkor a protestáns egyházak anyakönyvi adatai ebben még nincsenek benne. Talán 200–300 halálos áldozata lehetett e földrengésnek.

 Jelenleg az Európai Unió országaiban egységes földrengés-szabvány – az Eurocode 8 – van érvényben, mely részletesen meghatározza a földrengésbiztos tervezés módszereit különböző építmények esetében. Minden építményt úgy kell tervezni, hogy az általában 50 évben meghatározott élettartama alatt komolyabb szerkezeti károsodás nélkül kibírjon 10 százalék valószínűséggel előforduló földrengést.

 Apró iszapvulkánok a 2011. évi christchurch-i földrengés bekövetkeztekor

Nagyon tanulságos, hogy a Kárpát-medence M>5 méretű földrengései esetén megfigyelték a talajfolyósodás jelenségét. A laza, homokos, iszapos talaj és a magas talajvízszint kedvez e jelenség kialakulásának. Ilyenkor az erős rázkódás hatására a laza, szemcsés anyagok tömörödni kezdenek, a bennük levő hézagok térfogata ezért lecsökken. Ha a pórusok vízzel telítettek, és a víz nem tud elszivárogni, a pórusvíz nyomása fokozatosan nő. Amikor ez eléri a bezáró kőzetnyomás értékét, akkor megszűnik a szemcsék közötti tapadás, és az anyag úgy kezd viselkedni, mint egy sűrű, viszkózus folyadék.

 Apró iszapvulkánok a 2011. évi christchurch-i földrengés bekövetkeztekor

 Ez történt Komáromban az 1763-as rengés során is. A leírások szerint a föld a város több utcáján megnyílt, leginkább a Dunához közel. A Vág-Dunánál kénköves vizet, azután hamuszínű barna homokot hányt ki a föld belsejében forrongó vulkanikus erő. A Duna árterén pedig apró iszapkúpok keletkeztek. Olyasmit láthattak a korabeli megfigyelők, mint az új-zélandi Christchurch lakói 2011-ben egy, a komáromihoz hasonló méretű (M=6,3) rengés következtében. „Némely helyeken mindjárt víz ütötte ki magát, amely, mint írják, csudálatos fövenyeket hozott magával” – számoltak be a hazai, komáromi eseményről a korabeli leírások. Fenti képünk a dunaharaszti földrengés után készült homokgejzíreket mutatja: „a városban való kutakból a Vizek a föld alá szállottak és hellyekben annyira feldagadt a feketés homok, mint annak elötte valának a vizek bennek”. A hazai tapasztalatok szerint kedvezőtlen talajviszonyok esetén a földrengés 20–50 kilométeres környezetében lehet talajfolyósodásra számítani.

Mit kell tenni?

Fontos, hogy földrengés esetén a lehetőségekhez mérten őrizzük meg nyugalmukat. Az épületekből való pánikszerű menekülés a földmozgás ideje alatt nem tanácsos, ugyanis a lehulló vakolatdarabok és cserepek, valamint a ledőlő kémények komoly sérüléseket okozhatnak. A legjobb stratégia ilyen esetekben a masszívabb asztalok, ágyak alatti elrejtőzés lehet. A földmozgás elmúltával ellenőrizni kell a gáz-, víz-, illetve elektromos hálózat állapotát és sérülésük esetén gondoskodni kell ezek lezárásáról. Az oroszlányi rengés esetében 2011-ben a mobil telefonszolgáltatás rövidebb ideig nem volt elérhető, de az internet igen.

 Jó tudni, hogy a biztosítók az V-ös fokozatnál erősebb rengések esetén fizetnek, ezért ennek meghatározása nagyon fontos. Kérdőívek kitöltése alapján határozható meg, hiszen egy rengés hatása helyről helyre változik, és sokféle körülmény módosítja, például a fészekmélység, a talaj, az épület szerkezete.

 KISZELY MÁRTA

 

2015/13