Élet és tudomány

Egy újabb könyv Einsteinről

Megjelent az Élet és tudomány 2008. novemberi számában

Írta: Berényi Dénes

Lehet-e még újat mondani róla és életművéről? Johannes Wickert kötetének címe meglehetősen fellengzős: A relatív kerekasztal lovagja, de mint kiderül, ez a fordítás „bűne”. Az eredeti cím nemes egyszerűséggel: Albert Einstein. A viszonylag kis terjedelmű könyv különben többet ad, mint amit várni lehet tőle.

A bevezetőben feltett kérdésre felelve: ha újat nem is lehet vagy nagyon nehéz mondani ma Einsteinről, az ember szinte csodálkozik azon, hogy ebbe a viszonylag kis terjedelmű könyvbe mennyi információt sikerült tömöríteni. Szinte nincs olyan eseménye életpályájának 1879-ben Ulmban történt születésétől 1955-ben Princetonban (N. J.) bekövetkezett haláláig − bármilyen kis részletről legyen is szó −, amely itt legalább megemlítésre ne kerülne. Ugyanakkor minden fontos tudományos eredménye megfelelően érthető, népszerűsítő formában ugyancsak szerepel a könyvben. Hozzátehetjük: az egyensúlyt nagyon jól eltalálta a szerző a magán és tudományos élet eseményeinek bemutatása és a tudományos eredmények interpretálása között.
Ha csak a városokat soroljuk fel, ahol Einstein élt, illetve dolgozott, az önmagában is mutatja nem mindennapi életfolyását: Ulm, München, Milánó, Aarau, Winterthur, Schaff­hausen, Bern, Zürich, Prága, Zürich (másodszor), Berlin, Zürich (harmadszor), Princeton. A lista így is elég hosszú, pedig még hozzá lehetne venni azokat a városokat, ahol csak éppen megfordult előadást tartva vagy egy konferencia résztvevőjeként (például a Solvay-kongresszus 1927-ben brüsszelben, hogy csak az egyik legnevezetesebbet említsük). Megtaláljuk első házasságának történetét Milena Marić-csal és a másodikét unokahúgával, Elsával. De sok más személyről is szó esik, akikkel Einstein élete során kapcsolatba került (és nem csak tudósokról, amit természetesnek tekinthetünk, mint például Planck vagy Minkowski), így a román filozófia-hallgatóval, Solovine-nel és Habichttal − az aaraui iskolatárssal − Bernben, akikkel „megalapították” az „Olimpia Akadémiát”, ahogy félig-meddig tréfásan vitakörüket nevezték.
A tudományos eredményeket illetően külön fejezetet találunk a speciális és ugyancsak külön fejezetet az általános relativitáselméletről. szó esik első tudományos közleményéről is, amely A kapilláris jelenségekből levont következtetések címmel jelent meg 1901-ben az Annalen der Physik folyóiratban. De tulajdonképpen minden kisebb és nagyobb művéről, eredményéről legalábbis említés történik: így 1905-ben a zürichi egyetemre benyújtott dolgozatáról („A molekuláris dimenzió új meghatározása”) vagy ugyanebben az évben megjelent híres cikkeiről: a fénykvantumokra vagy a Brown-mozgásra vonatkozólag. Ugyancsak külön fejezetben tárgyalja Einstein erőfeszítéseit az egységes térelmélet kidolgozását illetően, amelynek élete utolsó évtizedeit szentelte, és amelynek keretében a kvantum-elektrodinamikát össze akarta kapcsolni – sikertelenül – az általános relativitáselmélettel.
Mindezeken túlmenően megtaláljuk a könyvben Einstein filozófiai gondolatait, kapcsolatát a zenével, a politikával, az oktatással és a vallással. Mondhatjuk, hogy öntudatos zsidó volt, bár nem cionista. Annak ellenére, hogy katolikus iskolákban meglehetősen negatív hatások érték, leírta a következőket: „Zsidó létemre magával ragadott a Názáreti ragyogó egyénisége.” Érdekes megemlíteni az ismeretterjesztő irodalom hatását Einstein fejlődésére: „A fiatal Einstein fejlődése szempontjából fontos körülmény volt, amikor kezébe került Aaron Bernsteinnek a kor természettudományait áttekintő, népszerűsítő munkája: „…lélegzetemet visszafojtva olvastam végig a könyvet.” – emlékszik vissza később Einstein.
Külön meg kell említenünk a kitűnő minőségű fényképeket, amelyekből több mint húszat találunk a könyvben, elsősorban Einsteinről, köztük olyanokat is, amelyeket máshol nem lehet látni, legalábbis a recenzens számára teljesen ismeretlenek voltak.
A kötet végén öt különböző irodalmi összeállítást találunk, így például Einstein írásait magyarul, Einstein írásait idegen nyelven stb. A könyv a Háttér kismonográfiák című könyvsorozatban jelent meg.

(A relatív kerekasztal lovagja; Háttér Kiadó; 270 oldal, 1950 forint)