
Egy Y-os vallomása
Egészen pontosan emlékszem arra a pillanatra, amikor a tudomány szerelmese lettem. Az emeletes ágyon üldögéltünk anyukámmal, Ő pedig a kezembe adott egy hatalmas Micimackó figurát, hogy tartsam a fejem fölé, az volt a Nap. Azután a kedvenc majom plüssömmel mutatta meg nekem, hogy hogyan keringenek a bolygók a Nap körül. Ezt követően nem volt megállás. Már óvodás koromban enciklopédiákat kaptam a születésnapomra, igyekeztek mindent megmagyarázni, hiszen tele voltam miértekkel, később türelmesen hallgatták tőlem, hogy hogyan működik egy féregjárat, vagy miért szuper dolog a génmanipuláció. Hálás lehetek, hogy erre az útra vezettek engem, és a kíváncsiság lángját mindig életben tartották bennem.

Hit a tudományban
Sok-sok lélektani kutatás igazolta, hogy a vallásos hit képes csökkenteni a stresszt, a szorongást, és nehéz helyzetekben vigasztalóan, nyugtatóan hat az emberre. Ezek miatt a közvetlenül érzékelhető pozitív hatások miatt a vallásos hit hirtelen előtérbe kerül, az egyén számára fontosabbá válik, erősebbnek érződik olyankor, amikor „baj van”, vagyis amikor az ember stresszkeltő, szorongást előidéző helyzetben találja magát, illetve úgy érzi, nincs ráhatása az életét alakító tényezőkre.

Tehetségek és tudományok a Múzeumkertben
A Tudományok Hídja elnevezésű rendezvényt 2011-ben tartották meg először, akkor a Lánchídon. A szervezők célja az volt, hogy látványos kísérletekkel és bemutatókkal keltsék fel a látogatók, elsősorban a fiatalok érdeklődését a műszaki és természettudományok iránt. Az elnevezésnek szimbolikus jelentősége is volt. Azt fejezte ki, hogy áthidalják a tudományos kutatók és tudományos képzettséggel nem rendelkezők közti szakadékot, és ízelítőt nyújtanak a tudományos kultúrából.