Előfizetés a lapra
136
2014/02/11

Nyelvészettörténet első kézből

nyelvészet, társadalomtudomány, Tinta Könyvkiadó

A nyelvészet történetét dióhéjban úgy lehet felvázolni, hogy e tudomány fejlődése során a központi kérdések közé sorra a nyelv egy-egy alapvető tulajdonsága került. Ilyen tulajdonsága a nyelvnek a szabálykövetés, a változékonyság, a rendszerszerűség, a kreativitás és a kifejezőképesség. Így követi egymást a nyelvészet történetében, egykor élénken vitázva, mára már inkább egymást kiegészítve a nyelvművelés, azaz normatív nyelvészet, az összehasonlító történeti nyelvészet, a strukturális nyelvészet, a generatív nyelvészet s végül legújabban a kognitív nyelvészet, melynek fő témája az, hogy a nyelv miként eszköze az információ megszervezésének és közvetítésének. Mindezek mellett más tudományokkal érintkezve jöttek létre határtudományágak (stilisztika, szociolingvisztika, pszicho­ling­visztika, neuro­lingviszt­ika stb.).

104
2014/01/10

Szókratész és Platón szellemisége

Buda Béla, filozófia, könyv, társadalomtudomány, typotex

Xenophón Hierón avagy a zsarnokságról című rövid tanulmánya nem tartozik az antik író közismert munkái közé. Inkább a Visszaemlékezések Szókratészre, az Anabászisz, Kürosz neveltetése vagy az Oikonomikosz (a gazdálkodás tudománya) az, amire szeretettel emlékezik mindenki, aki görögül szívesen tanult. Ennek oka nagy valószínűséggel az, hogy a szép attikai nyelvjárásban szóló, szellemes és világos fogalmazású szerző – akiről egy magyar kutatója azt írta, hogy olyan, „mintha csak kortársunk lenne” – megragadó és inspiratív. Különösen igaz ez a dráma és a poézis más ókori szerzőivel szemben, akik alaposan próbára teszik a tanulót, kivált, ha még az attikaitól eltérő dialektusok is nehezítik a megértést.

68
2013/11/07

Egy mai arisztoteliánus erkölcstana

filozófia, könyv, társadalomtudomány

Már a régi görögök is…, kezdhetnénk a klasszikus ismeretterjesztő könyvek hagyományos kifejezésével élve és tel­jes joggal, hiszen valóban velük kezdő­dik az etika rövid története. Legalábbis Alasdair MacIntyre skót származású fi­lozófus kötetében. A címben szereplő jelző azonban nem a terjedelemre utal, inkább a „merítésre”. „Csak” a nyuga­tinak nevezett etikáról, nézetekről és filozófusokról szól a kötet, és ezekből is csupán a legfontosabbnak tartott feje­zeteket emeli ki, és még így is majd’ 400 oldalnyi terjedelmű. A szerző is megjegyzi, hogy a teljességhez bi­zony az etika nagyon hosszú történe­tét kellene megírnia.