Előfizetés a lapra
154
2014/02/28

Lenin, Sztálin és Hitler

Alexandra Kiadó, diktatúra, könyv, könyvtermés, társadalomtudomány, történelem

A floridai történészprofesszor Robert Gellately nagy ívű szintézise a két világháború közötti szovjet és német társadalmi katasztrófák korszakát elemzi. Lassan már nálunk is – hellyel-közzel – érvényesül a felismerés, hogy ezeket az éveket a két nagyhatalom – ugyan ambivalens – feltörekvése és ellentmondásos kapcsolata határozta meg. A szerző azonban szemléleti újdonságként Lenin szerepét is beemeli a kibontakozó drámába, sőt annak kulcsfontosságot tulajdonít.

147
2014/02/25

Séta a Tejút alatt

könyv, könyvtermés, társadalomtudomány

Belső utazás, önmagunk felfedezése, vallásos zarándoklat, spirituális keresés, kihívás, kiszakadni a mindennapokból – nehéz e közhelyek nélkül írni El Caminóról, Szent Jakab útjáról, mely állítólag pontosan a Tejút alatt vezet. Egy újabb Camino-könyv a sok közül – ilyesfajta gondolatok voltak bennem, mikor elkezdtem ezt a könyvet. Kellemes csalódás volt, már az első oldalaktól, de igazán nem tudom megfogalmazni, hogy miért. Talán a keresetlenül egyszerű, őszinte hangvétel fogott meg. Minden az, ami, az érzelmek, események és felismerések sora természetes áramlatként követik egymást. Számomra a könyv legnagyobb érdeme az elcsépelt „nagy igazságok” fellengzős kinyilatkoztatásának teljes hiánya. Nem is tudja az ember, miért ered el néha a könnye, az írás stílusa annyira mentes az érzelgősségtől és hatásvadászattól. Mégis jóval több, mint egy napló, meglátogatott spanyol falvak és átélt testi-lelki megpróbáltatások listázása.

145
2014/02/21

Tanulnivaló a sivatagtól az esőerdőig

földrajz, könyv, könyvtermés, társadalomtudomány, Typotex Kiadó

A hazánkban ismeretterjesztő könyveiről ismert Jared Diamondot a The Economist folyóirat mint Amerika legismertebb földrajztudósát dicsérte. Diamond a földrajz mellett foglalkozik antropológiával, biológiával, ornitológiával, és munkáiban kiválóan ötvözi az alkalmazott- és társadalomtudományokat.

136
2014/02/11

Nyelvészettörténet első kézből

nyelvészet, társadalomtudomány, Tinta Könyvkiadó

A nyelvészet történetét dióhéjban úgy lehet felvázolni, hogy e tudomány fejlődése során a központi kérdések közé sorra a nyelv egy-egy alapvető tulajdonsága került. Ilyen tulajdonsága a nyelvnek a szabálykövetés, a változékonyság, a rendszerszerűség, a kreativitás és a kifejezőképesség. Így követi egymást a nyelvészet történetében, egykor élénken vitázva, mára már inkább egymást kiegészítve a nyelvművelés, azaz normatív nyelvészet, az összehasonlító történeti nyelvészet, a strukturális nyelvészet, a generatív nyelvészet s végül legújabban a kognitív nyelvészet, melynek fő témája az, hogy a nyelv miként eszköze az információ megszervezésének és közvetítésének. Mindezek mellett más tudományokkal érintkezve jöttek létre határtudományágak (stilisztika, szociolingvisztika, pszicho­ling­visztika, neuro­lingviszt­ika stb.).

104
2014/01/10

Szókratész és Platón szellemisége

Buda Béla, filozófia, könyv, társadalomtudomány, typotex

Xenophón Hierón avagy a zsarnokságról című rövid tanulmánya nem tartozik az antik író közismert munkái közé. Inkább a Visszaemlékezések Szókratészre, az Anabászisz, Kürosz neveltetése vagy az Oikonomikosz (a gazdálkodás tudománya) az, amire szeretettel emlékezik mindenki, aki görögül szívesen tanult. Ennek oka nagy valószínűséggel az, hogy a szép attikai nyelvjárásban szóló, szellemes és világos fogalmazású szerző – akiről egy magyar kutatója azt írta, hogy olyan, „mintha csak kortársunk lenne” – megragadó és inspiratív. Különösen igaz ez a dráma és a poézis más ókori szerzőivel szemben, akik alaposan próbára teszik a tanulót, kivált, ha még az attikaitól eltérő dialektusok is nehezítik a megértést.

68
2013/11/07

Egy mai arisztoteliánus erkölcstana

filozófia, könyv, társadalomtudomány

Már a régi görögök is…, kezdhetnénk a klasszikus ismeretterjesztő könyvek hagyományos kifejezésével élve és tel­jes joggal, hiszen valóban velük kezdő­dik az etika rövid története. Legalábbis Alasdair MacIntyre skót származású fi­lozófus kötetében. A címben szereplő jelző azonban nem a terjedelemre utal, inkább a „merítésre”. „Csak” a nyuga­tinak nevezett etikáról, nézetekről és filozófusokról szól a kötet, és ezekből is csupán a legfontosabbnak tartott feje­zeteket emeli ki, és még így is majd’ 400 oldalnyi terjedelmű. A szerző is megjegyzi, hogy a teljességhez bi­zony az etika nagyon hosszú történe­tét kellene megírnia.