Előfizetés a lapra
2016/08/24

Kiapadt tetterő

lélektan, pszichológia, stressz, társadalomtudomány, természet

Köztudott, hogy környezetünk hatással van lelkiállapotunkra, és ha erről esik szó, alighanem mindenkinek először a zsúfolt városi környezet és a szabad természet ellentéte jut az eszébe. Ez nem is csoda, hiszen valószínűleg mindannyian saját tapasztalatból tudjuk, hogy a természetben az ember általában életerősebbnek érzi magát, mint a szobában.

609
2016/07/07

Az okuláré

eszköz, okuláré, orvostudomány, szemüveg, társadalomtudomány, történelem

Az üveggömbök nagyító hatását már Krisztus előtt a XVI. században ismerték. Az ókori orvosok csiszolt hegyikristály golyó segítségével – gyógyító céllal – sebeket, beteg szövetrészeket égettek ki. Alig egy évszázaddal időszámításunk után már a fénytörés és a fényvisszaverődés törvényeit is ismerte a tudós társadalom, de a látás javítására ebben a korban még nem ajánlották az átlátszó, félgömb formájú hegyikristályokat. Csak jóval később, a X-XI. század fordulóján a sokoldalú és nagy tudású arab Alhazen írt először a gömbsüveg nagyító hatásának esetleges felhasználásáról.

597
2016/05/25

A perfekcionizmus csapdája

döntés, lélektani lelemények, perfekcionizmus, pszichológia, társadalomtudomány

A perfekcionistákra, vagyis az elszántan tökéletességre törekvő emberekre az jellemző, hogy rendkívül magas követelményeket állítanak maguk elé, és nem elégszenek meg az elérhető legjobbtól akár csak egy kicsit is elmaradó teljesítménnyel. Az általuk támasztott követelmények általában magasabbak, mint amilyenre egy-egy helyzetben szükség van, ám a perfekcionisták hajlandók többletenergiát belefektetni abba, hogy elkerüljék a hibázást.

556
2016/03/01

A tudás illúziója

internet, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, társadalomtudomány, tudás

Az emberek mindig is megosztották egymással a tudás tárolásának feladatát. Egy közösség tagjai – legyen szó házaspárokról vagy nagyobb csoportokról – tudják egymásról, hogy ki minek a szakértője, mi az, amit a másik nagy valószínűséggel fejben tart. Teljesen fölösleges erőfeszítés volna, ha mindenki megpróbálna mindenre emlékezni; a megosztott emlékezet, vagy a lélektanban három évtizede meghonosodott kifejezéssel élve: transzaktív memória sokkal gazdaságosabb, célszerűbb megoldás. Nem kell mindent észben tartanunk, elég ha azt tudjuk, milyen forrásból juthatunk hozzá egy-egy információhoz.

539
2016/01/21

Lövések a zenepavilonban

Amerikai Egyesült Államok, anarchista, McKinley, merénylet, társadalomtudomány, történelem

1901. szeptember 6-án a buffalói Pánamerikai Kiállítás megnyitóján Leon Frank Czolgosz egy automata pisztollyal két lövést adott le a közvetlenül vele szemben álló amerikai elnökre. A 28 éves férfi az anarchista ideológia megszállottjaként így akart igazságot szolgáltatni és egy jobb világot teremteni a századforduló Amerikájában.

528
2015/12/17

Színek és ízek

étel, evés, íz, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, társadalomtudomány

Nem egészen egy évvel ezelőtt e rovatban már szó esett egy különös megfigyelésről, mely szerint az étel finomságáról alkotott véleményt nagyban befolyásolja az, hogy mi az illető fogás neve. Akik ugyanazt az ételt „zaftos olasz tengerihal-filé” néven fogyasztották, utólag sokkal ízletesebbnek ítélték, mint azok, akiknek egyszerűen „tengerihal-filé” néven szolgálták fel. Már ez az eredmény is jelzi, hogy az étel fogyasztásakor kialakuló élmény nem csupán azokon az információkon alapul, melyek az ízek és illatok érzékelésére szakosodott szerveinkből származnak.

515
2015/11/17

Katolikus naggyűlések Magyarországon

Actio Catholica, katolikus, magyar, naggyűlés, OTKA, társadalomtudomány, történelem

Magyarországon a XIX. század végétől kezdődő és a kommunista fordulatig tartó időszakot katolikus reneszánszként is szokták emlegetni. Ebben a fél évszázadban nemcsak a hitélet megújulásának lehetünk tanúi, hanem az egyház a hagyományostól eltérő, a polgári társadalomhoz alkalmazkodó módokon is igyekezett tanítását hirdetni és a közéletet befolyásolni. Sorra alakultak a katolikus lapok és társadalmi szervezetek a fővárosban és vidéken egyaránt. A korábban szinte kizárólag az állami támogatásra és saját kiváltságos helyzetére hagyatkozó egyházi vezetés egyre jobban a világi hívekre kívánt támaszkodni – nemcsak a katolikus elitre, hanem a tömegekre is. Ebben az időszakban vált a magyar katolicizmus legfontosabb közéleti fórumává a katolikus nagygyűlés.

512
2015/10/29

Fejezd be!

inger, lélektan, lélektani lelemények, megszakítás, munka, társadalomtudomány

A megszakítások korát éljük: az embereket a mindennapi életben számtalanszor akadályozzák meg a legkülönfélébb dolgok abban, hogy befejezzék, amit éppen csinálnak. Az egyetemistákat például számítógéphasználat közben átlagosan kétpercenként éri el egy-egy üzenet, az irodai dolgozók pedig munkaidejük alatt átlagosan ötpercenként kapnak új e-mailt. Ez azt jelenti, hogy mindennap nagyon sokszor félbeszakítanak bennünket: egy kívülről jövő inger eltereli figyelmünket arról a bizonyos feladatról, amelyet éppen végzünk. Különös, hogy mégis nagyon keveset tudunk arról, hogy milyen pszichés hatása van annak, hogy nem tudjuk befejezni, amit csinálunk.

509
2015/10/28

Az érvelés mint lehetséges tudomány

érvelés, kommunikáció, OTKA, pragma-dialektika, társadalom, társadalomtudomány, vita

Érvelni mindenkinek kell. Érvek döntik el a tudományos, gazdasági és politikai kérdéseket. Hétköznapi döntéseinket szintén érvekkel igyekszünk alátámasztani, illetve amikor mérlegelünk, akkor az egyes lehetőségeket támogató (pro), illetve ellenző (kontra) érvek súlyát hasonlítjuk össze. Bizonyos tekintetben még az intelligenciatesztek is az emberek érvelési készségét mérik.

503
2015/10/27

Számítógépes nyelvészet

A hét kutatója, interjú, nyelvészet, számítógép, társadalomtudomány

Modern informatikai módszerekkel nemcsak a nyelvről és használóiról, hanem azok társadalmi hátteréről is sok mindent megtudhatunk. A számítógépes nyelvészet egyik legkiválóbb hazai szakembere, Prószéky Gábor, az MTA doktora aktuális kutatásairól beszélt, köztük a gépi fordítás lehetőségeiről és határairól, a szövegfeldolgozásról és az emberről mint pszi­cho­­lingvisztikus lényről.

500
2015/10/27

Lendületben az okoskütyük

A hét kutatója, élettelen természettudomány, informatika, interjú, internet, Lendület, mobil, okoseszköz, társadalomtudomány

Az okoseszközök korát éljük. Egyes becslések szerint számuk 2020-ra eléri az 50 milliárdot, de a számszerűségnél sokkal fontosabb kérdés a velük való együttélésünk biztonsága. Varró Dániel mérnök-informatikus, egyetemi tanár az MTA Lendület programjának nyertese kutatócsoportjával együtt a BME-n azon dolgozik, hogy miként építhetők be az okoskütyük szolgáltatta információk a minket körülvevő nagy megbízhatóságú rendszerek működésébe, miként lesz egy okos rendszer megbízható is.

499
2015/10/26

A segítségnyújtás árnyoldala

lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, segítségnyújtás, társadalomtudomány

A segítségnyújtás nemes gesztus és ugyanakkor hasznos cselekedet, mely teljesen átszövi mindennapjainkat. Egymás segítése nélkül az emberiség képtelen lett volna felépíteni a társadalmakat, és nem lenne mód az általunk emberinek érzett életforma fenntartására sem. Ezért hangzik olyan furcsán, hogy a segítségnyújtás, ez a dicséretes tett meglehetősen sok hátránnyal is jár, ráadásul nem annyira a segítőre nézve – akinek mindig valamilyen kisebb-nagyobb áldozatot kell hoznia –, hanem inkább annak a számára, aki a segítséget elfogadja. A két fél ugyanis belekényszerül bizonyos szerepekbe: aki a segítséget nyújtja, az erősnek, kompetensnek, sikeresnek tűnik és ő van feljebb a hierarchiában, aki viszont a segítséget elfogadja, az szükségszerűen a rászoruló, hozzá nem értő alárendelt szerepét kapja. Ezért sokan nem szeretnek segítséget elfogadni, vagy ha elfogadják is, elkezdenek ellenszenvet táplálni az iránt, aki segített nekik. Úgy érzik, hogy a másik a segítségnyújtással szinte megalázta őket, mert nyilvánvalóvá tette az egyetlőtlenségüket. A segítséget elfogadó személyek önértékelése, saját kompetenciájába vetett hite észrevehetően csökken.

488
2015/09/25

Közelebb a boldogsághoz

boldogság, fagyi, lélektani lelemények, lelki közérzet, öröm, pszichológia, társadalomtudomány

A legtöbben úgy gondolják, ahhoz, hogy az ember boldog lehessen, valamiféle jelentős eseménynek, fordulatnak kellene bekövetkeznie az életében. A lélektan erről egy kicsit másképpen gondolkodik. Egyrészt a boldogság nem tudományos fogalom, mivel a definíciója nagyon bizonytalan és szubjektív. Ott van azonban helyette a lelki közérzet, melynek szintje tesztekkel jól mérhető, azt pedig már mindenki maga határozhatja meg, hogy az ő esetében a jó lelki közérzet mikor éri el azt a fokot, amikor már boldogságnak számít. A lélektani felfogás abban is eltér a közvélekedéstől, hogy nem tartja szükségesnek a „csodát” ahhoz, hogy valaki közelebb kerüljön a boldogsághoz. Ugyanis mi magunk, tudatosan is tehetünk lelki közérzetünk szintjének emeléséért, mégpedig néha meglepően egyszerű eszközökkel.

480
2015/09/18

Levendula és lélektan

illat, lélektan, lélektani lelemények, levendula, pszichológia, társadalomtudomány

Ezekben a hetekben virágzik a levendula, és a növényekből frissen lepárolt illóolaj igen népszerű terméknek számít. A levendulaolajnak több kedvező élettani hatása ismert – egyebek mellett bőrnyugtató és görcsoldó hatást tulajdonítanak neki –, de van egy fontos lélektani hatása is: a levendula illata megnyugtatja az embert. Ezért is kerül bele gyakran a levendulaolaj a lefekvés előtt használatos fürdőszerekbe, és sokan a pihentető alvás reményében levendulával illatosított párnát tesznek az ágyukba. A levendula nyugtató hatása nemcsak néphit, hanem tudományosan egyre inkább alátámasztott tény. Egy kísérletben például a résztvevők egy részével levendulát, másokkal pedig élénkítő hatásúnak tartott rozmaringot szagoltattak, és közben figyelték az alanyok agyi aktivitását. A levendula hatására a nyugalmi állapotot kísérő agyhullámok voltak megfigyelhetők, a rozmaring viszont fokozott éberséget idézett elő.

474
2015/08/26

Környezetbarát termékek előnyben

környezetvédelem, lélektan, lélektani lelemények, öko, ökológia, társadalomtudomány

Az utóbbi években, évtizedekben megnőtt a környezetvédelem jelentősége, egyre inkább terjed a „zöld” gondolkodás, és ezzel együtt minden eddiginél nagyobb figyelem irányul a környezetbarát termékekre is. Mindenki tudja, hogy ha a hagyományos helyett környezetbarát terméket vásárol, akkor társadalmi szempontból hasznos döntést hoz. De ugyanilyen hasznos ez a lépés az egyén mint fogyasztó számára is? Hiszen az, hogy egy árucikk környezetbarát, „ökotermék”, és jót tesz a bolygónak vagy a társadalomnak, még nem jelenti azt, hogy egy hagyományos termékhez viszonyítva jobban betölti gyakorlati funkcióját.

472
2015/08/25

Draguignani operett rab

Kisfaludy Sándor, kultúra, rádió, társadalomtudomány, történelem, Vízkelety Zsigmond

A trianoni békediktátum okozta trauma sokáig éreztette hatását a magyar–francia kapcsolatokban. Az első világháborút lezáró, Magyarországot sújtó békeszerződés következtében hazánk elvesztette területének kétharmadát és lakosságának több mint felét. A magyar közvélemény egyértelműen Franciaországot, és különösen Clemenceau-t tette felelőssé mindezért, s csak nagyon csekély számban voltak azok, akik szerint Magyarország I. világháború előtti politikája is közrejátszhatott a megalázó új status quo létrejöttében. Nehéz dolguk volt azoknak, akik ezután a magyar–francia kulturális kapcsolatok javításán dolgoztak volna.

468
2015/08/10

Az igazság illúziója

igazság, lélektani lelemények, pszichológia, társadalomtudomány

Az, hogy valamit elfogadunk-e igaznak vagy sem, néha nagyon furcsa dolgokon múlik… Rolf Reber és Norbert Schwarz 1999-ben egy rendkívül egyszerű, ám annál ötletesebb kísérlet során arra kérte a résztvevőket, döntsék el, igaz-e az az állítás, mely szerint „Osorno Chilében van”. A résztvevők felének a megítélendő mondatot jól olvasható formában mutatták be, a többiek viszont a szöveget a betűk színe miatt alig tudták kiolvasni. Az eredmény meghökkentő volt: akik a mondatot jól olvasható formában kapták meg, lényegesen nagyobb arányban ítélték igaznak az állítást, mint azok, akik a nehezen kivehető változattal találkoztak. Ennek minden bizonnyal az a lélektani jelenség áll a hátterében, hogy az embernek sokkal jobb véleménye van az egyszerű, könnyen érthető, jól felfogható dolgokról, mint azokról, amelyekkel bajlódnia kell, és amelyek elbizonytalanítják.

455
2015/06/29

Fertődtől a Fecskendőházig

molnár, társadalomtudomány, történelem, Tumler Henrik, vízépítő mérnök

A települések vízellátása már az ősidőktől kezdve az egyik legfontosabb közérdeknek számított, helyük kiválasztásakor ez volt az egyik fő szempont. Az esetek zömében bő vizű patakok, vízfolyások közelsége adta erre a megoldást. Később a fejlettebb kultúrák településeihez sok esetben tekintélyes távolságról mesterséges csatornákkal oldották meg a vízellátás problémáját – mint Mohenjo Daro, Róma, Nîmes, Aquincum, Miliana esetében –, a legtöbb helység vízellátása azonban sokáig a hordós vízszállítással, ásott kutakkal történt. Nem volt ez másképp a magyar városok esetében sem: a jó minőségű ivóvíz kincset ért. E kincs kiaknázásán és minél jobb felhasználásán munkálkodott a XVIII–XIX. század fordulójának egyik legnevesebb magyar vízépítő mérnöke.

451
2015/06/18

Halandzsa és obszcenitás

kiszámoló, mondóka, nyelv, társadalom, társadalomtudomány, vers

A gyermekkiszámolók kiterjedt nemzetközi rokonságára, mely feltűnően sok konkrét egyezést is tartalmaz, hamar felfigyeltek a kutatók. A kiolvasóversek világszerte ismertek, s a szövegek fő jellemzői – az erőteljes ritmus, mely az élőbeszédben használatos hangsúlyozást felülírja, a sorszámnevek, illetve az értelmetlen szavak, halandzsaszövegek gyakori használata – mellett sokszor még tematikájuk is nemzetközi.

426
2015/04/29

Magasabb helyről jött vélemény

lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, társadalomtudomány, vélemény

E rovatban legutóbb arról volt szó, hogy milyen különös hatása van az emberek gondolkodására annak, hogy északot a térképek felső részén szokták ábrázolni, és így ez az égtáj összekapcsolódik a „fent” fogalmával. Folytassuk még egy kicsit a „fent” helymeghatározás lélektanának vizsgálatát – ezúttal azonban kicsit más szempontból.

407
2015/03/23

Nagylelkű dohányosok

dohányzás, lélektan, lélektani lelemények, megbélyegzés, pszichológia, stigmatizáció, társadalomtudomány

Minden társadalomban vannak olyanok, akiket a közösség valami miatt megbélyegez – szakkifejezéssel élve: stigmatizál. A stigmatizáció egyéneket és csoportokat egyaránt érinthet, és szinte bármi lehet az alapja: bőrszín, vallás, nemzetiség, foglalkozás, előélet, pszichés betegség vagy akár valamilyen fogyatékosság is.

403
2015/03/18

A magyar honfoglalás kora

honfoglalás, katalógus, könyv, Magyar Nemzeti Múzeum, régészet, társadalomtudomány, történelem, Trogmayer Ottó

A Magyar Nemzeti Múzeum új, reprezentatív, állandó régészeti kiállításának témája: hazánk a IX–X. században. E kiállítás második részének koncepciója, és A magyar honfoglalás kora című katalógus Révész László munkáját dicséri.

401
2015/03/16

Izé

nyelv, OTKA, társadalomtudomány, társalgás, töltelékszó

Mindennapi beszédünk során önkéntelenül is nagyon sok töltelékszót használunk, annak ellenére, hogy ez ellentmond a szép és helyes beszédről alkotott eszményképünknek. A nyelvi babonákkal és sztereotípiákkal foglalkozó kutatások rámutattak arra, hogy a naiv beszélők számára a nyelvhelyesség eszményének érvényesítése egyet jelent egyes jelenségek pellengérre állításával, illetőleg kényszeres elkerülésével. Ezen nyelvi jelenségek közé tartoznak a töltelékszavak is, amelyek mások beszédében is nagyon zavarják a nyelvhasználókat.

400
2015/03/12

Gazdagok és szépek

egészség, gazdagság, lélektan, lélektani lelemények, pénz, pszichológia, szegénység, társadalomtudomány

Az, hogy egy gyermek milyen anyagi körülmények között – szakkifejezéssel élve: milyen társadalmi-gazdasági helyzetű családban – nő fel, egész későbbi életét meghatározza. Ez a hatás sokkal jelentősebb, mint gondolnánk, például a rossz anyagi helyzetű családokban nevelkedett gyerekek egészségi állapota felnőtt korukban rosszabb lesz, mint azoké a társaiké, akik annak idején jobb körülmények között éltek. Ráadásul ez független attól, hogy az egykori gyerekek felnőtt korukban milyen anyagi körülmények közé kerülnek. Ugyanez érvényes a társadalmi sikerességre is: statisztikai méretekben, vagyis nagy általánosságban kimutatható az összefüggés, hogy aki kisgyermekkorában jobb körülmények között élt, nagyobb karriert fut be, mint azok, akiknek családja annak idején inkább szegény volt.

398
2015/03/09

Az északi határ nyomában

geológia, kőzet, Pannónia, régészet, társadalomtudomány, történelem

A geológia csak az utóbbi évtizedekben épült be szervesen a régészeti kutatások eszköztárába, viszont segítségével a mesterséges nyomok nélküli kődarabok is információforrássá válhatnak.