Előfizetés a lapra
460
2015/07/09

Reklám a sorok között

lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, reklám, társadalom

A reklámok és a fogyasztók örök fogócskát játszanak egymással: az emberek általában igyekeznek elmenekülni a reklámok elől, azok meg a legváratlanabb helyeken felbukkanva próbálják elcsípni a reménybeli vásárlókat. Ebben a harcban mindkét fél egyre jobban kiismeri a másikat, ezért a régi technikák gyorsan elavulnak és mindig új trükkökre van szükség.

456
2015/06/29

Számvetés a tisztességgel

csalás, haszon, környezetvédelem, lélektani lelemények, pszichológia, társadalom, tisztesség

Szeretünk tisztességes emberként gondolni önmagunkra, és hogy ezt a véleményünket nyugodt lélekkel vállalni tudjuk önmagunk előtt, becsületes, helyén való módon is viselkedünk. No persze nem mindig... Gyakran úgy érezzük, egy kis tisztességtelenség néha azért belefér... Vagy ha nem gondoljuk is így, eszerint cselekszünk – akár anélkül, hogy ennek tudatában lennénk.

451
2015/06/18

Halandzsa és obszcenitás

kiszámoló, mondóka, nyelv, társadalom, társadalomtudomány, vers

A gyermekkiszámolók kiterjedt nemzetközi rokonságára, mely feltűnően sok konkrét egyezést is tartalmaz, hamar felfigyeltek a kutatók. A kiolvasóversek világszerte ismertek, s a szövegek fő jellemzői – az erőteljes ritmus, mely az élőbeszédben használatos hangsúlyozást felülírja, a sorszámnevek, illetve az értelmetlen szavak, halandzsaszövegek gyakori használata – mellett sokszor még tematikájuk is nemzetközi.

447
2015/06/11

Kiskirályok, nagy hősök

bronzkor, régészet, társadalom, történelem, Trogmayer Ottó

A bronzkori Kárpát-medence tele volt kiskirálysággal, és bizonyára voltak hősök is, csak az idő nem őrizte meg a nevüket.

442
2015/06/05

A rettegés száz napja

Afrika, genocídium, hutu, népirtás, Ruanda, társadalom, történelem

Alig több mint húsz éve egy kis afrikai országban megtörtént az, amire a hitleri genocídium után már senki sem számított. Ruandában a hutu többség csaknem 1 millió embert gyilkolt le csak azért, mert más népcsoporthoz tartozott. De vajon hol keressük ennek a mérhetetlen gyűlöletnek a gyökereit?

441
2015/06/02

Együttérzés az emberiséggel

csoki, fair trade, lélektani lelemények, pszichológia, társadalom

A világ leghíresebb mottója alighanem Ernest Hemingway Akiért a harang szól című regényének elején olvasható. Az idézet, mely jóval híresebb, mint maga a regény, John Donne-tól, Shakespeare kortársától származik, és minden bizonnyal Donne egész életművének ez a néhány sor a legismertebb része. A népszerűség jogos és érthető, mert Donne szavai nemcsak szépek, hanem időszerűek, sőt egyre érvényesebbek: „… min­den halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól”.

436
2015/05/20

Az örmény genocídium

genocídium, népirtás, örmény, társadalom, Törökország, történelem

Az I. világháború kitörésétől kezdve, néhány hét vagy hónap alatt mind a frontokon harcoló katonák tömegei, mind a hátországokban egyre több ínségtől szenvedő népek olyan pusztítással-pusztulással szembesültek, amely a szemben álló és egymást gyilkoló hadviselő felek hazafias lelkesültségét gyorsan eloszlatta, a háború gyors befejezésének reményét pedig megsemmisítette. Ebben a háborús légkörben az 1908 óta hatalmon lévő ifjútörökök elérkezettnek látták a hanyatló hatalmú Törökország hadba lépése után a régóta dédelgetett, tudományos mezben tetszelgő álmuk, az etnikailag homogenizált nemzetállam megteremtését, aminek föltétele – szerintük – a területükön élő örmény nép megsemmisítése volt. Idén száz éve, hogy megkezdődött az örmények ellen elkövetett genocídium.

435
2015/05/19

Ki az ellenfél?

ellenfél, győzelem, lélektan, lélektani lelemények, önértékelés, pszichológia, társadalom

Azt, hogy milyennek ítéljük saját tulajdonságainkat és képességeinket, nagyban befolyásolja, hogy hogyan látjuk magunkat másokhoz viszonyítva. Énképünket, önértékelésünket mindig egy közösség tagjaként alakítjuk ki, így nagy szerep jut a társas összehasonlításnak. Akarva-akaratlanul összevetjük teljesítményünket, eredményeinket másokéival, így önértékelésünk folyamatosan alakul. Az osztálytársakkal, munkatársakkal, csapattársakkal, barátokkal, családtagokkal való szüntelen összehasonlítgatás jobban átszövi életünket, mint gondolnánk. No persze, mindenki szeretné megőrizni az önmagáról kialakított kedvező képet, ezért mindig öröm, ha valakihez viszonyítva jobbnak, eredményesebbnek bizonyulunk. De vajon mindegy, hogy kihez mérjük magunkat, kit sikerült „legyőznünk”?

410
2015/03/26

Miért vagyunk mások?

biológia, DNS, genetika, OTKA, öröklődés, pszichológia, társadalom

A médiában gyakran hallhatunk új, szenzációs genetikai vagy pszichogenetikai kutatási eredményekről. Olvashattunk már a „hosszú élet génjéről”, az „alvás genetikájáról”, vagy például a „sikeres génterápiás pacemakerről” vagy, hogy „közös génjeink vannak a barátainkkal”. Az ilyen jellegű média- szövegek esetenként felnagyíthatják a még igen korai fázisban lévő kutatási eredményeket, illetve gyakran figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a humán viselkedést alakító komplex öröklődésű tényezők esetében nem egyetlen gén határoz meg egy bizonyos viselkedést, hanem több genetikai komponens a környezettel igen szoros kölcsönhatásban alakítja azt.

390
2015/02/19

Félelem a tűtől

félelem, fóbia, lélektani lelemények, orvos, pszichológia, társadalom, , vér

Filmvígjátékokban gyakran látható, hogy valaki látványosan elájul, mert vért lát. A vér vagy a sérülés látványától való félelmet a legtöbbször komolytalan kényeskedésnek tekintik, és sokan talán nem is gondolják, hogy valódi lelki zavarról van szó.

372
2015/01/20

Hit a tudományban

hit, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, stressz, társadalom, tudomány

Sok-sok lélektani kutatás igazolta, hogy a vallásos hit képes csökkenteni a stresszt, a szorongást, és nehéz helyzetekben vigasztalóan, nyugtatóan hat az emberre. Ezek miatt a közvetlenül érzékelhető pozitív hatások miatt a vallásos hit hirtelen előtérbe kerül, az egyén számára fontosabbá válik, erősebbnek érződik olyankor, amikor „baj van”, vagyis amikor az ember stresszkeltő, szorongást előidéző helyzetben találja magát, illetve úgy érzi, nincs ráhatása az életét alakító tényezőkre.

364
2014/12/18

Ínycsiklandó nevek

étel, étterem, lélektani lelemények, pszichológia, társadalom

Nomen est omen – a név végzet. Ez a régi mondás, úgy tűnik, az éttermekben csakugyan igaz: az, hogy egy és ugyanaz a fogás milyen néven szerepel az étlapon, nagy hatással lehet arra, hogy a vendégek milyen gyakorisággal fogják megrendelni. Azt már korábban megfigyelték, hogy az egyszerű, és ezért jellegtelen ételmegnevezésekhez képest a részletesebb leírások megváltoztatják az étel nyújtotta élményt. Például akik ugyanazt a fogást „zaftos olasz tengerihal-filé” néven fogyasztották, utólag sokkal ízletesebbnek ítélték, mint azok, akiknek a semmitmondó „tengerihal-filé” néven szolgálták fel. Érdekes eredmény volt az is egy korábbi kutatás során, hogy amikor a „roston sült csirke” megnevezést egy étterem étlapján „omlós roston sült csirke” névre változtatták, a rendelések száma 27%-kal megnőtt.

360
2014/12/10

Európa demográfiai lejtőn

A hét kutatója, demográfia, interjú, társadalom, társadalomtudomány

A Paul Demeny néven publikáló közgazdász-demográfus kutató, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja Amerikában él. Ez év októberében az A Balanced Future, azaz Kiegyenlített Jövő című, fenntartható fejlődésről szóló nemzetközi konferencián adott elő a Budapesten, a Parlamentben. Hány ember él a Földön? Mit jelent a demográfiai átmenet kifejezés? Milyen kapcsolatban van a népesedés és a fenntartható fejlődés? Ezen témákról kérdeztük az előadás után.

356
2014/12/04

Figyelő tekintetek

adakozás, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, társadalom, társadalomtudomány

Már jó ideje ismert tény, hogy az emberek nagylelkűbben viselkednek, ha valaki nézi őket, sőt valójában nincs is szükség élő közönségre: a szemet ábrázoló fényképek jelenléte is növeli a dicséretes, társadalmilag hasznos cselekvések gyakoriságát.

332
2014/10/16

Angyal a szobában

csönd, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, társadalom, társalgás

„Angyal szállt át a szobán”, szokták mondani, ha egy társaságban a beszélgetők hirtelen elhallgatnak. Ez a kellemes hangulatú kifejezés azonban korántsem tükrözi azt az érzést, amit a társaság tagjai ilyenkor átélnek, a beszélgetés közben beálló csönd ugyanis rendkívül zavaró tud lenni. De vajon miért érezzük kínosnak a beszélgetést megszakító csöndet?

329
2014/10/15

Gyermekbántalmazás

adatok és tények, gyerek, gyerekbántalmazás, statisztika, társadalom

„A gyermek bántalmazása és elhanyagolása (rossz bánásmód) magában foglalja a fizikai és/vagy érzelmi rossz bánásmód, a szexuális visszaélés, az elhanyagolás vagy hanyag bánásmód, a kereskedelmi vagy egyéb kizsákmányolás minden formáját, mely a gyermek egészségének, túlélésének, fejlődésének vagy méltóságának tényleges vagy potenciális sérelmét eredményezi egy olyan kapcsolat keretében, amely a felelősségen, bizalmon vagy hatalmon alapul.” (WHO)

324
2014/10/09

Megelőző csapás

áldozat, lélektani lelemények, pszichológia, társadalom

A legjobb védekezés a támadás – tartja a közmondás, és a nagypolitikában időről időre látni is lehet ennek az elvnek az alkalmazását. A megelőző csapás azonban mindig kétélű fegyver, mivel alkalmazójának is szükségszerűen veszteséget jelent, és ha katonai fellépésről van szó, nemcsak anyagi ráfordítás, hanem emberáldozat is lehet a következménye. S éppen ez az áldozatvállalási hajlandóság jelzi, hogy milyen erős félelem, fenyegetettségérzés áll a megelőző csapások hátterében: inkább vállaljuk a biztos veszteséget, csak hogy ártalmatlanná tehessünk valakit, akitől rettegünk, mert esetleg szándékában áll, hogy súlyos károkat okozzon nekünk. Vajon ez a fajta gyanakvás jelen van személyközi kapcsolatainkban is? Mennyire vagyunk készek arra, hogy a mindennapokban is megelőző csapásokkal védjük magunkat?

289
2014/09/03

A felső középosztály írónője

General Press Kiadó, irodalom, könyv, könyvtermés, társadalom, Virginia Woolf

A XX. század eleji regényírás megújítói között fontos helyet foglal el az angol Virginai Woolf, eredeti nevén V. Stephen. Nevét sokan ismerik, alkotásait annál kevésbé. A most megjelent újabb (olvasmányos) életrajz talán több olvasót is arra késztethet, hogy a legnépszerűbb regényén, az Orlandón kívül a többit is megismerje.

281
2014/08/15

A kárpáti borzderes

állattartás, biológia, borzderes, magyar, marha, társadalom

A kárpáti borzderes mintegy 120 éve hazánk egyik jellemző, hagyományos szarvasmarhafajtája volt. Később a hasznosítási irányok szétválásával és a termelés intenzívebbé válásával feleslegesnek ítélték, magyarországi tenyésztése megszűnt. Kárpátalján és Erdélyben még megtalálható, de fajtatiszta fenntartására nem fordítanak figyelmet, így napjainkban már nagyon nehéz igazi kárpáti borzderest találni.

247
2014/06/27

Selfie és a nyelvészet

dosz, fénykép, nyelv, nyelvészet, pályázat, selfie, társadalom

Az egyszeri szóalkotások (okkazionalizmusok) olyan új szavak, amelyek valószínűleg nem lesznek a szókincs részei. De az egyszeri megnevezés félrevezető lehet, hiszen nemcsak egyszer fordulhatnak elő ezek a szavak, hanem lényegesen többször is, viszont általában csak rövid ideig vannak a nyelvhasználatban. Ilyen lesz a selfie is?

240
2014/06/10

Katona és festő

festészet, Gottesmann Alfréd, könyv, könyvtermés, nagybánya, Nűdasdy-vár Művelődési Központ és Könyvtár, társadalom

A sárvári művelődéstörténet dokumentációja új kiadvánnyal gyarapodott. Salamon Nándor az 1931-től 1964-ig Sárváron élt és kettős kötődésben – katonaként és festőművészként – tevékenykedő, a nyilvánosságot kerülő – ezért még Sárváron is kevéssé ismert – Gottesmann Alfréd monográfiáját írta meg. A kiadvány megszületésének kezdeményezése egy sárvári születésű, ma Angliában élő térképtörténész professzor, Gróf László érdeme. Szülei baráti kapcsolatban álltak a Gottesmann házaspárral. Így a személyes emlékek mellett dokumentumokkal is hozzájárult a kötet elkészítéséhez, csakúgy, mint a világban szétszóródott népes Gottesmann-família két leszármazottja. A professzor és az utódok mellett Lakatos József festőművész segítette a monográfus munkát. A kötet megszületéséhez pedig szervező munkájával Feiszt György járult hozzá. A festői életmű értékeléséhez is kevés adalékot talált a művészettörténeti forrásokban a szerző.

224
2014/05/22

Palliatív ellátás – hospice

hospice, statisztika, társadalom

Palliatív ellátás: csak a tünetek enyhítésére szolgáló és nem a betegség, probléma megszüntetésére irányuló kezelés. Hospice: a latin hospitumból ered, jelentése menedékhely. A családon belüli ápolás, gondozás megvalósítása, amely a halálos betegségben szenvedőt támogatja, hogy kielégítő minőségű életet élhessen halála pillanatáig.

222
2014/05/21

Dalos László utolsó könyvéről

könyv, könyvtermés, társadalom

Nagyon nehéz, nyomasztó feladat egy jeles alkotó művéről kimondani, hogy ez a szerző utolsó könyve, de annak, aki ír róla, el kell viselnie ezt a terhet. Dalos Lászlónak, a rendkívül szerteágazó érdeklődésű, sokoldalúan képzett, termékeny írónak és hírlapírónak – ez utóbbi megjelölést kedvelte leginkább – az a munkája, amelyre itt hívom fel lapunk olvasóinak figyelmét, s amelynek címe „Apropó, Pesterzsébet!”, immár visszavonhatatlanul, végérvényesen utolsó műve. Olyannyira az, hogy ez már valójában posztumusz mű. A benne található tárcanovellák egybegyűjtését és szerkesztését, a közölt versek válogatását fia, Dalos Gábor végezte, s az ismertetőfejezetek írását, a fotósorozatok összeállítását, valamint a nemegyszer igen részletes képaláírások elkészítését s a szerző műveinek jegyzékbe foglalását is neki köszönhetjük.

219
2014/05/16

A bűn súlya

becsületesség, bűn, bűntudat, lélektani lelemények, pszcihológia, társadalom

A bűntudat érzését gyakran hasonlítják nyomasztó súlyhoz, melyet az embernek cipelnie kell. A Bibliában is ezt olvassuk: „Mert bűneim elborítják fejemet; súlyos teherként, erőm felett” (Zsolt. 38,5). A Harvard University két kutatója, Maryam Kouchaki és Francesca Gino, valamint Ata Jami, a University of Central Florida munkatársa arra gondolt, ha a bűntudatot és a súly cipelését ennyire magától értetődően együtt szokás emlegetni, akkor talán szorosabb közöttük a kapcsolat, mint gondolnánk. A kutatók egy első pillantásra talán meghökkentő feltevésből indultak ki: ha a bűntudat érzése és a fizikai súly vitele között valóban lényegi összefüggés áll fenn, akkor elképzelhető, hogy a hasonlat oda-vissza alkalmazható. Vagyis nemcsak az lehet igaz, hogy a bűntudat olyan, mint a ránk nehezedő súly, hanem az is, hogy a ránk nehezedő súly olyan, mint a bűntudat! Bármilyen furcsának tűnik is ez a gondolatmenet, kísérletekkel eléggé egyszerűen és egyértelműen tesztelhető.

218
2014/05/16

Két évezredes életismeret

Bába Kiadó, görög, könyvtermés, ókor, Plutarkhosz, társadalom, történelem

Mit gondoltak az ókorban tisztességről, barátságról, szerelemről és az élet megannyi dolgáról? Elavult nézetek, vagy visszaköszönnek mai életünkben is?