Előfizetés a lapra
304
2014/09/17

Interjú Szalai Tamással

A hét kutatója, asztrofizika, csillagászat, interjú, szupernóva

A szupernóva-robbanások során pillanatok alatt annyi energia szabadul fel, mint amennyit a Nap 10 milliárd év alatt kisugároz. A robbanást követően olyan egzotikus égitestek jöhetnek létrem, mint a neutroncsillagok vagy a fekete lyukak. Szalai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantum­elektronikai Tanszékének tudományos munkatársa a nagy tömegű csillagok végállapotait kutatja. A vele folytatott beszélgetésből nem csak e különleges események részleteit ismerhetjük meg, hanem azt is, hogy a pusztuló csillagok hogyan segíthetik más csillagok születését.

91
2013/12/16

Hogyan termékenyült meg fémekkel a Világegyetem?

asztrofizika, csillagászat, szupernóva

A Világegyetemben ma jelenlévő fémek (a csillagászatban ez a hidrogénnél és a héliumnál nehezebb elemek összességét jelenti) az Univerzum fejlődésének egy korai (10–12 milliárd évvel ezelőtti) időszakában jöttek létre, és viharos gyorsasággal szétoszolva szinte egyenletes sűrűséggel töltötték ki az intergalaktikus teret, amelyből később a nagy galaxisok és galaxishalmazok létrejöttek. Ezt állapították meg amerikai csillagászok egy – az élet szempontjából is kulcsfontosságú – nehéz elem, a vas gyakoriságát vizsgálva az egyik legnagyobb ismert galaxishalmazban.