Beporzók napja
Idén március 10-én először „ünnepeljük” a beporzó állatokat a címbéli, nekik ajánlott jeles nappal. Miért és hogyan került sor erre az aggodalmat tükröző lépésre?
Szöcskék, sáskák, tücskök
Az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének adjunktusa, Szövényi Gergely számos magyarországi, Kárpát-medencei és balkáni helyszínen végez terepmunkát: a szöcskék, sáskák és tücskök, vagyis az egyenesszárnyúak elterjedését, számosságát és környezetükkel való kapcsolatát vizsgálja. Adatai fontos információkkal alapozzák meg a természetvédelem munkáját. Nem véletlen tehát, hogy ő is részt vett a rendszertani csoport európai Vörös Listájának elkészítésében.
Bogárbehemótok és emblematikus endemizmusok
Herkulesfürdő, azaz Băile Herculane és környéke már az ókorban népszerű gyógyfürdőhely volt, igazán közkedveltté azonban az Osztrák-Magyar Monarchia ideje alatt vált. Akkortól kezdve viszont a pihenni és gyógyulni vágyók mellett akadtak, akik egészen más céllal érkeztek ide.
Madarat tolláról, darazsat fullánkjáról
Ismét itt a jó idő, és a rovarok egyre nagyobb egyedszámban jelennek meg a mindennapi életünkben. Némelyik hatlábút örömmel fogadunk, de akadnak közöttük olyanok, amelyek számos bosszúságot okoznak jelenlétükkel. Fullánkjuk és fájdalmas szúrásuk miatt különösen igaz ez a darazsakra, akiket gyakran ér az a kritika, hogy nem csupán a méhek haszontalan rokonai, hanem ráadásként még kifejezetten károsak. Ezt a nem túl előnyös képet azonban jelentősen árnyalják a darazsak azon tulajdonságai, amelyek a laikus nagyközönség szemei elől gyakran rejtve maradnak. Pedig a darazsaknak is van mire büszkének lenniük, és bár a méhekkel összevetve a hasznosság emberléptékű versenyében alulmaradnak, mégsem tekinthetők teljesen haszontalannak.
Poloskák, mindenütt!
Idén nagyon sok telefon és e-mail érkezik e nem túl népszerű rovarok miatt a szerkesztőségbe is és hozzánk is, a Magyar Természettudományi Múzeumba. Mindenki azt kérdi: milyen poloska ez, amiből idén olyan rettentő sok van?
A lapos kékfutrinka
A hazai futóbogarak jellegzetes képviselői a nagyfutrinkák, melyeknek 27 faja és számos alfaja él nálunk. Egyes fajaik csak az ország bizonyos részein, például a Soproni- vagy a Zempléni-hegységben fordulnak elő, míg mások nagyobb elterjedésűek, és a számukra alkalmas élőhelyeken országszerte megtalálhatók. Többnyire erdőlakók, kisebb hányaduk él nyílt gyepekben.
Libanon hatlábúinak nyomában
A bejrúti repülőtér biztonsági emberei a bőröndök kinyitásakor értetlenül néznek. Ez meg mi? – kérdezik tört angolsággal a több kilós, fával töltött, átlátszó zacskókat bökdösve. Cincérlárvákkal fertőzött csüdfűágak – felelem, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Némi magyarázkodás és a kihozatali engedélyek ellenőrzése után már haladhatunk is tovább Budapest felé, és végre megnyugszom, nem fölöslegesen dolgoztunk két héten át az értékes gallyakért.
Életmentő fénycsapdák
Késő nyári alkony a Dunánál. Fehér kérészek sora tűnik fel a víz felett, kezdődik a dunavirágzás. A szárnyas rovarok légtánca igazi kuriózum, kérészéletükre azonban egy közelmúltban felfedezett „fényes” probléma vet árnyékot: a kivilágított hidak összetett ökológiai fénycsapdaként működnek, e hatás csökkentésére azonban vannak erőfeszítések. Kutyaharapást szőrével, azaz a fénysorompó segíthet a dunavirágok védelmében.
Szerenád a nősténynek
A Magyar Rovartani Társaság 2016-ban az Év rovarának a mezei tücsköt választotta. Bár az óvatos, gyors mozgású rovart az avatatlan szem nehezen látja meg, ciripelését szinte mindenki hallotta már.
Rovar rovarnak farkasa
Az állatok, növények, kórokozók véletlenszerű behurcolása szinte kikerülhetetlen mellékhatása az óriási és folyamatosan növekvő tömegű globális kereskedelemnek. A mikroszkopikus méretű kórokozók és apró rovarok esetében ez a kockázat – a növény-egészségügyi szabályok betartása mellett is – igencsak nagy. A betolakodók terjedésének megfékezésére a klasszikus biológiai védekezés fegyvertárát is igyekeznek bevetni a kutatók. Ez egy nagyon hatékony módszer, amely azonban – kellő körültekintés híján – nem mindig sül el jól.
Rovardrámák a kocsányos tölgyön
Az evolúciós ökológia tanai szerint a széles elterjedésű, nagytermetű, hosszú életű növényeken találhatók a legváltozatosabb fogyasztóegyüttesek. Az ilyen „megbízható” tápnövényen jellemzően még a speciálisan alkalmazkodott fajok aránya is magas. Az Európában honos növényfajok közül aligha lehetne bármelyikkel jobban példázni ezeket a szabályokat, mint a kocsányos tölggyel.
Változatos agrártájban változatos rovarok
Vadméhek, háziméhek, zengőlegyek – az a közös bennük, hogy mindannyian részt vesznek a kultúr- és vadnövények beporzásában. Ha változatos az agrártáj szerkezete, azaz sövények és fasorok vannak a táblák között, sok és sokféle vadnövény érhető el mint virágforrás, az jót tesz a rovaroknak, ez viszont visszacsatolásként az embernek is hasznos. Termesztett növényeink, gyümölcsfáink virágjait ugyanis sok esetben rovarok porozzák be. Mindezekről Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoportjának tudományos munkatársa mesélt.
Szent Iván éjszakájának fényei
A Magyar Rovartani Társaság 2015 rovarának a nagy szentjánosbogarat választotta. A világító állatok legismertebb faja más vonatkozásban is szimbóluma lehet 2015-nek: ezt az évet ugyanis az UNESCO a Fény Nemzetközi Évének nyilvánította.
Aktuális számunk
Galéria
Október
