A radioaktív nemesgáz, ami mindenhol felbukkan
A Földünk légterében mindenütt jelen lévő radioaktív háttérsugárzás egyik legfontosabb forrása a radon. Egyes veszélyeztetett térségekben az átlagosnál nagyobb mennyiségben áramlik ki ez a nemesgáz a külső kőzetrétegekből a pincékbe, majd a hálószobákba. Az itt lakóknál emiatt megnövekszik a tüdőrák kockázata. Horváth Ákos, az ELTE Atomfizikai Tanszékének egyetemi docense hallgatóival és kollégáival feltérképezte Pest megye radonpotenciálját. Emellett nemzetközi együttműködések keretében egzotikus atommagokat is kutat.
Az arzén reneszánsza
Mengyelejev periódusos rendszerének 33-as rendszámú eleme kétes hírnévnek örvend. Az arzénről legtöbbünknek a mérgező anyag jut először eszébe, viszont az kevésbé köztudott, hogy régóta alkalmazzák gyógyszerként. Így jogosan tehetjük fel a kérdést, lényegében melyik táborba sorolhatjuk az iménti kémiai elemet és annak radioaktív izotópjait?
Hogyan védjük meg a radioaktív gyógyszermolekulát?
Napjainkban a komputertomográffal kombinált pozitronemissziós tomográfia (PET/CT) az egyik legmodernebb, sebészeti beavatkozást nem igénylő diagnosztikai eljárás, amely még jóval a szervi elváltozások kialakulása előtt képes felismerni és helyileg behatárolni a rák kialakulásához vezető kóros folyamatokat. A vizsgálatok alkalmával túlnyomó részben egy speciális szénhidrátot juttatnak a testbe. Ez a radioaktív fluor-18 izotópot tartalmazó glükózmolekula (FDG), ami egy steril intravénás injekció hatóanyagaként kerül a szervezetbe, ahol közel 20 perc leforgása alatt a nagy energiaigényű tumoros sejtekben halmozódik fel. A PET/CT-készülék detektorai érzékelik a pozitront kibocsátó izotóp szervi megoszlását és akár 3 mm kiterjedésű aktív régiókat képes kimutatni a testben.
Aktuális számunk
Galéria
Október
