Előfizetés a lapra
639
2016/09/15

Testünkbe zárt evolúció

biológia, DNS, evolúció, genetika, interjú, májsejt, rák, Szeged, tumor

Az Eurostat legutóbbi adatai szerint 2013-ban az összes halálozás 26 százalékáért a rosszindulatú daganatok voltak a felelősek. Becslések szerint 15–20 év múlva csaknem megkétszereződik Európában a rákban elhunytak száma. Mátés Lajos, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetében, a Tumor Genom Kutató Csoport vezetőjeként 2011 óta foglalkozik génterápiás eljárások fejlesztésével és a rák kialakulásának genetikai okaival. A szegedi egyetemen diplomázott biológus hat év berlini kutatómunka után tért vissza a Tisza-parti városba, ahol immár az MTA Lendület programjának nyerteseként dolgozik.

561
2016/03/09

Sok még a kihasználatlan lehetőség

A hét kutatója, biológia, interjú, Lendület, molekuláris biológia, rák

Bödör Csaba molekuláris biológus, az I. számú Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet tudományos főmunkatársa évek óta foglalkozik vérképzőszervi daganatokkal, és idén ő is azok között volt, akik önálló kutatócsoportot alakíthattak az MTA Lendület programja keretében. A szeptember elseje óta működő munkacsoport a következő években olyan diagnosztikai eljárások kifejlesztésén fog dolgozni, amelyekkel a limfómák és leukémiák legtöbb típusánál az epigenetikai mintázatokat kialakító enzimek génjeinek mutációs állapotai alapján – megjósolható lenne egy-egy kezelési módszer hatékonysága.

491
2015/10/06

Mérnökszemlélettel a daganatok ellen

A hét kutatója, biológia, daganat, élettudomány, interjú, rák, tumor

A daganatok a legtöbb halálesetet okozó betegségek közé tartoznak. Mivel azonban nincs olyan betegség, hogy „a rák” és nincs olyan, hogy „a rák ellenszere”, igen nehéz a kutatók dolga. Nem csoda, hogy nagy erőkkel folynak e téren kutatások itthon és világszerte egyaránt. Az Óbudai Egyetem Élettani Szabályozások Csoportjában Sájevicsné Sápi Johanna egészségügyi mérnök és munkatársai új szemlélettel vizsgálják a problémát. Napjaink legígéretesebb módszere, a nanotechnológia is segíthet a megoldásban.

432
2015/05/13

Molekuláris mesterlövészet

A hét kutatója, interjú, kémia, liposzóma, nano, orvosbiológia, rák

Eheti interjúalanyunk, Lőrincz András a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontjának (MTA TTK) Anyag és Környezetkémiai Intézetében (AKI) dolgozik. Olyan kisméretű biológiai „csomagokkal”, azaz li­po­szó­mák­kal foglalkozik, amelyek segítségével célzottan a rákos daganatokba lehet hatóanyagokat eljuttatni. Eredményeik hozzásegíthetnek olyan gyógyszerhordozók előállításához, amelyek segítségével hatékonyabbak lehetnek az alkalmazott gyógyszerek és jóval kisebbek lehetnek a kemoterápia mellékhatásai.

371
2015/01/19

Csak a modern kor betegsége a rák?

A hét kutatója, antropológia, csontváz, interjú, orvosbiológia, rák, régészet

Mindannyiunk számára ismert, hogy a daganatok a fejlett országok vezető haláloki tényezői között szerepelnek. De vajon miként volt ez régen, amikor a modern élet káros környezeti és életmódbeli hatásai még nem voltak jelen, és a születéskor várható átlagos élettartam is sokkal alacsonyabb volt, mint napjainkban? Molnár Erika, az SZTE TTIK Embertani Tanszékének történeti antropológiával és paleopatológiával foglalkozó adjunktusa több mint 12000 hazai csontvázleletet vizsgált meg munkatársaival: kutatásuk biztos választ ad arra a kérdésre, hogy a rákbetegség már a korábbi történeti korokban is velünk volt-e.

369
2015/01/15

Méhnyakrák okozta halálozás

adatok és tények, biológia, HPV, méhnyakrák, nőgyógyászat, oltás, rák, statisztika, szűrés, társadalomtudomány

Ez a daganatfajta a méhnyak nyálkahártyáján általában hosszú évek alatt, szinte panasz- és tünetmentesen kifejlődő elváltozás. A méhnyakrák okozta halálozás a fejlett országokban nem magas, és évtizedek óta csökkenő irányzatot mutat. Kockázata a szexuálisan aktív életkorban nagyobb, és a genitális higiéné hiánya, valamint a humán papilloma (HPV) vírussal való fertőzöttség tovább növeli.

246
2014/06/26

A ráksejt túljár az eszünkön

A hét kutatója, biológia, interjú, orvosbiológia, rák, vér-agy gát

A mindössze 35 esztendős Wilhelm Imola eddigi kutatói pályája meggyőző cáfolata annak, hogy a nők nem igazán egyenrangú versenytársai a férfiaknak a tudományos karrier építésében. A romániai Margittán született Wilhelm Imola a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát, s ezután került Szegedre, az MTA Biológiai Kutatóközpontjába. Azóta is a vér-agy gát élettanát és kórélettanát kutató csoportban dolgozik. Eredményeit Bolyai ösztöndíjjal, a Dr. Joó Ferenc Alapítvány az Agykutatásért díjjal, tavaly pedig Akadémiai Ifjúsági Díjjal ismerték el.