Előfizetés a lapra
488
2015/09/25

Közelebb a boldogsághoz

boldogság, fagyi, lélektani lelemények, lelki közérzet, öröm, pszichológia, társadalomtudomány

A legtöbben úgy gondolják, ahhoz, hogy az ember boldog lehessen, valamiféle jelentős eseménynek, fordulatnak kellene bekövetkeznie az életében. A lélektan erről egy kicsit másképpen gondolkodik. Egyrészt a boldogság nem tudományos fogalom, mivel a definíciója nagyon bizonytalan és szubjektív. Ott van azonban helyette a lelki közérzet, melynek szintje tesztekkel jól mérhető, azt pedig már mindenki maga határozhatja meg, hogy az ő esetében a jó lelki közérzet mikor éri el azt a fokot, amikor már boldogságnak számít. A lélektani felfogás abban is eltér a közvélekedéstől, hogy nem tartja szükségesnek a „csodát” ahhoz, hogy valaki közelebb kerüljön a boldogsághoz. Ugyanis mi magunk, tudatosan is tehetünk lelki közérzetünk szintjének emeléséért, mégpedig néha meglepően egyszerű eszközökkel.

480
2015/09/18

Levendula és lélektan

illat, lélektan, lélektani lelemények, levendula, pszichológia, társadalomtudomány

Ezekben a hetekben virágzik a levendula, és a növényekből frissen lepárolt illóolaj igen népszerű terméknek számít. A levendulaolajnak több kedvező élettani hatása ismert – egyebek mellett bőrnyugtató és görcsoldó hatást tulajdonítanak neki –, de van egy fontos lélektani hatása is: a levendula illata megnyugtatja az embert. Ezért is kerül bele gyakran a levendulaolaj a lefekvés előtt használatos fürdőszerekbe, és sokan a pihentető alvás reményében levendulával illatosított párnát tesznek az ágyukba. A levendula nyugtató hatása nemcsak néphit, hanem tudományosan egyre inkább alátámasztott tény. Egy kísérletben például a résztvevők egy részével levendulát, másokkal pedig élénkítő hatásúnak tartott rozmaringot szagoltattak, és közben figyelték az alanyok agyi aktivitását. A levendula hatására a nyugalmi állapotot kísérő agyhullámok voltak megfigyelhetők, a rozmaring viszont fokozott éberséget idézett elő.

468
2015/08/10

Az igazság illúziója

igazság, lélektani lelemények, pszichológia, társadalomtudomány

Az, hogy valamit elfogadunk-e igaznak vagy sem, néha nagyon furcsa dolgokon múlik… Rolf Reber és Norbert Schwarz 1999-ben egy rendkívül egyszerű, ám annál ötletesebb kísérlet során arra kérte a résztvevőket, döntsék el, igaz-e az az állítás, mely szerint „Osorno Chilében van”. A résztvevők felének a megítélendő mondatot jól olvasható formában mutatták be, a többiek viszont a szöveget a betűk színe miatt alig tudták kiolvasni. Az eredmény meghökkentő volt: akik a mondatot jól olvasható formában kapták meg, lényegesen nagyobb arányban ítélték igaznak az állítást, mint azok, akik a nehezen kivehető változattal találkoztak. Ennek minden bizonnyal az a lélektani jelenség áll a hátterében, hogy az embernek sokkal jobb véleménye van az egyszerű, könnyen érthető, jól felfogható dolgokról, mint azokról, amelyekkel bajlódnia kell, és amelyek elbizonytalanítják.

460
2015/07/09

Reklám a sorok között

lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, reklám, társadalom

A reklámok és a fogyasztók örök fogócskát játszanak egymással: az emberek általában igyekeznek elmenekülni a reklámok elől, azok meg a legváratlanabb helyeken felbukkanva próbálják elcsípni a reménybeli vásárlókat. Ebben a harcban mindkét fél egyre jobban kiismeri a másikat, ezért a régi technikák gyorsan elavulnak és mindig új trükkökre van szükség.

456
2015/06/29

Számvetés a tisztességgel

csalás, haszon, környezetvédelem, lélektani lelemények, pszichológia, társadalom, tisztesség

Szeretünk tisztességes emberként gondolni önmagunkra, és hogy ezt a véleményünket nyugodt lélekkel vállalni tudjuk önmagunk előtt, becsületes, helyén való módon is viselkedünk. No persze nem mindig... Gyakran úgy érezzük, egy kis tisztességtelenség néha azért belefér... Vagy ha nem gondoljuk is így, eszerint cselekszünk – akár anélkül, hogy ennek tudatában lennénk.

450
2015/06/18

Fájdalmas döntések

fájdalom, fájdalomcsillapítás, lélektan, lélektani lelemények, placebo, pszichológia

Amikor több vonzó lehetőség közül kiválasztjuk az egyiket, egyúttal arról is döntünk, hogy a többiről lemondunk. A jó dolgokról való lemondás pedig fájdalmas dolog, még akkor is, ha jól tudjuk, képtelenség lenne az összes vonzó lehetőséget egyszerre választani, hiszen például az étteremben nem rendelhetünk öt főételt, noha mindegyiket szeretjük.

441
2015/06/02

Együttérzés az emberiséggel

csoki, fair trade, lélektani lelemények, pszichológia, társadalom

A világ leghíresebb mottója alighanem Ernest Hemingway Akiért a harang szól című regényének elején olvasható. Az idézet, mely jóval híresebb, mint maga a regény, John Donne-tól, Shakespeare kortársától származik, és minden bizonnyal Donne egész életművének ez a néhány sor a legismertebb része. A népszerűség jogos és érthető, mert Donne szavai nemcsak szépek, hanem időszerűek, sőt egyre érvényesebbek: „… min­den halállal én leszek kevesebb, mert egy vagyok az emberiséggel; ezért hát sose kérdezd, kiért szól a harang: érted szól”.

435
2015/05/19

Ki az ellenfél?

ellenfél, győzelem, lélektan, lélektani lelemények, önértékelés, pszichológia, társadalom

Azt, hogy milyennek ítéljük saját tulajdonságainkat és képességeinket, nagyban befolyásolja, hogy hogyan látjuk magunkat másokhoz viszonyítva. Énképünket, önértékelésünket mindig egy közösség tagjaként alakítjuk ki, így nagy szerep jut a társas összehasonlításnak. Akarva-akaratlanul összevetjük teljesítményünket, eredményeinket másokéival, így önértékelésünk folyamatosan alakul. Az osztálytársakkal, munkatársakkal, csapattársakkal, barátokkal, családtagokkal való szüntelen összehasonlítgatás jobban átszövi életünket, mint gondolnánk. No persze, mindenki szeretné megőrizni az önmagáról kialakított kedvező képet, ezért mindig öröm, ha valakihez viszonyítva jobbnak, eredményesebbnek bizonyulunk. De vajon mindegy, hogy kihez mérjük magunkat, kit sikerült „legyőznünk”?

426
2015/04/29

Magasabb helyről jött vélemény

lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, társadalomtudomány, vélemény

E rovatban legutóbb arról volt szó, hogy milyen különös hatása van az emberek gondolkodására annak, hogy északot a térképek felső részén szokták ábrázolni, és így ez az égtáj összekapcsolódik a „fent” fogalmával. Folytassuk még egy kicsit a „fent” helymeghatározás lélektanának vizsgálatát – ezúttal azonban kicsit más szempontból.

422
2015/04/23

Szabályozás és kódolás

agy, biológia, hippokampusz, idegrendszer, idegsejt, orvosbiológia, OTKA, pszichológia

Az élőlényeknek bonyolult, gyakran változó, veszélyekkel teli környezetben kell életben maradniuk. Az állatvilág evolúciója során kifejlődő agy teszi képessé gazdáját arra, hogy megértse környezetét, annak veszélyeit és lehetőségeit előre lássa és így hatékonyabban éljen túl fajtársainál és ellenségeinél.

410
2015/03/26

Miért vagyunk mások?

biológia, DNS, genetika, OTKA, öröklődés, pszichológia, társadalom

A médiában gyakran hallhatunk új, szenzációs genetikai vagy pszichogenetikai kutatási eredményekről. Olvashattunk már a „hosszú élet génjéről”, az „alvás genetikájáról”, vagy például a „sikeres génterápiás pacemakerről” vagy, hogy „közös génjeink vannak a barátainkkal”. Az ilyen jellegű média- szövegek esetenként felnagyíthatják a még igen korai fázisban lévő kutatási eredményeket, illetve gyakran figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a humán viselkedést alakító komplex öröklődésű tényezők esetében nem egyetlen gén határoz meg egy bizonyos viselkedést, hanem több genetikai komponens a környezettel igen szoros kölcsönhatásban alakítja azt.

407
2015/03/23

Nagylelkű dohányosok

dohányzás, lélektan, lélektani lelemények, megbélyegzés, pszichológia, stigmatizáció, társadalomtudomány

Minden társadalomban vannak olyanok, akiket a közösség valami miatt megbélyegez – szakkifejezéssel élve: stigmatizál. A stigmatizáció egyéneket és csoportokat egyaránt érinthet, és szinte bármi lehet az alapja: bőrszín, vallás, nemzetiség, foglalkozás, előélet, pszichés betegség vagy akár valamilyen fogyatékosság is.

400
2015/03/12

Gazdagok és szépek

egészség, gazdagság, lélektan, lélektani lelemények, pénz, pszichológia, szegénység, társadalomtudomány

Az, hogy egy gyermek milyen anyagi körülmények között – szakkifejezéssel élve: milyen társadalmi-gazdasági helyzetű családban – nő fel, egész későbbi életét meghatározza. Ez a hatás sokkal jelentősebb, mint gondolnánk, például a rossz anyagi helyzetű családokban nevelkedett gyerekek egészségi állapota felnőtt korukban rosszabb lesz, mint azoké a társaiké, akik annak idején jobb körülmények között éltek. Ráadásul ez független attól, hogy az egykori gyerekek felnőtt korukban milyen anyagi körülmények közé kerülnek. Ugyanez érvényes a társadalmi sikerességre is: statisztikai méretekben, vagyis nagy általánosságban kimutatható az összefüggés, hogy aki kisgyermekkorában jobb körülmények között élt, nagyobb karriert fut be, mint azok, akiknek családja annak idején inkább szegény volt.

390
2015/02/19

Félelem a tűtől

félelem, fóbia, lélektani lelemények, orvos, pszichológia, társadalom, , vér

Filmvígjátékokban gyakran látható, hogy valaki látványosan elájul, mert vért lát. A vér vagy a sérülés látványától való félelmet a legtöbbször komolytalan kényeskedésnek tekintik, és sokan talán nem is gondolják, hogy valódi lelki zavarról van szó.

378
2015/01/26

Ígéretes tehetségek

életkor, gyerek, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, tehetség

Természetes, hogy amikor új dolgozókat vesznek fel egy céghez vagy éppen sportegyesületek szerződtetnek új versenyzőket, nemcsak az számít, hogy a személy hogyan teljesített a múltban és az adott pillanatban mire képes, hanem az is lényeges, sőt a legfontosabb tényezők egyike, hogy milyen teljesítmény várható tőle a jövőben. A vállalatok, sportegyesületek akkor járnak jól, ha olyasvalakit vesznek fel, akiben nagy lehetőségek rejlenek, hiszen ebből később jelentős hasznuk származhat.

372
2015/01/20

Hit a tudományban

hit, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, stressz, társadalom, tudomány

Sok-sok lélektani kutatás igazolta, hogy a vallásos hit képes csökkenteni a stresszt, a szorongást, és nehéz helyzetekben vigasztalóan, nyugtatóan hat az emberre. Ezek miatt a közvetlenül érzékelhető pozitív hatások miatt a vallásos hit hirtelen előtérbe kerül, az egyén számára fontosabbá válik, erősebbnek érződik olyankor, amikor „baj van”, vagyis amikor az ember stresszkeltő, szorongást előidéző helyzetben találja magát, illetve úgy érzi, nincs ráhatása az életét alakító tényezőkre.

364
2014/12/18

Ínycsiklandó nevek

étel, étterem, lélektani lelemények, pszichológia, társadalom

Nomen est omen – a név végzet. Ez a régi mondás, úgy tűnik, az éttermekben csakugyan igaz: az, hogy egy és ugyanaz a fogás milyen néven szerepel az étlapon, nagy hatással lehet arra, hogy a vendégek milyen gyakorisággal fogják megrendelni. Azt már korábban megfigyelték, hogy az egyszerű, és ezért jellegtelen ételmegnevezésekhez képest a részletesebb leírások megváltoztatják az étel nyújtotta élményt. Például akik ugyanazt a fogást „zaftos olasz tengerihal-filé” néven fogyasztották, utólag sokkal ízletesebbnek ítélték, mint azok, akiknek a semmitmondó „tengerihal-filé” néven szolgálták fel. Érdekes eredmény volt az is egy korábbi kutatás során, hogy amikor a „roston sült csirke” megnevezést egy étterem étlapján „omlós roston sült csirke” névre változtatták, a rendelések száma 27%-kal megnőtt.

362
2014/12/10

Tengeribetegség az űrben

A hét kutatója, agykutatás, interjú, orvosbiológia, pszichológia, űrállomás, űrkutatás

A Nemzetközi Űrállomásra érkező űrhajósok teljesítményét erőteljesen lerontják a tengeribetegséghez hasonló tünetek. Magyar szakemberek világviszonylatban is jelentős kutatásokat végeznek a probléma hátterének megismerése érdekében. A Neurospat programban kognitív pszichológiai kísérleteket végeztek az asztronauták, melyet az MTA Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetben dolgoztak ki. Balázs Lászlóval, a kísérlet koordinátorával az eredményekről beszélgettünk.

356
2014/12/04

Figyelő tekintetek

adakozás, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, társadalom, társadalomtudomány

Már jó ideje ismert tény, hogy az emberek nagylelkűbben viselkednek, ha valaki nézi őket, sőt valójában nincs is szükség élő közönségre: a szemet ábrázoló fényképek jelenléte is növeli a dicséretes, társadalmilag hasznos cselekvések gyakoriságát.

350
2014/11/21

Képesség az áldozatvállalásra

áldozatvállalás, biológia, lélektan, lélektani lelemények, motiváció, párkapcsolat, pszichológia, társadalomtudomány

Laci és Anna együtt élnek. Egy nap Anna arra kéri párját, hogy segítsen neki befejezni egy munkát, amelyet másnap le kell adnia. Lacinak azonban más tervei voltak estére: a tévében izgalmas focimeccset közvetítenek. A helyzet tipikus – a párkapcsolatokban gyakran előfordul, hogy az egyik fél választás elé kerül: csinálja azt, ami számára közvetlen örömöt jelent, vagy hozzon áldozatot, és inkább tegyen valami olyat, ami partnerének érdekeit, illetve a kapcsolat erősítését szolgálja. Érdekes lélektani kérdés: kik azok, akik nagyobb valószínűséggel fognak áldozatot hozni?

340
2014/10/30

A megszégyenítés válfajai

adó, lélektani lelemények, pszichológia, szégyen, társadalomtudomány

A szégyen igencsak negatív érzelem, ám pozitív hatása is lehet: ha valaki egy elfogadhatatlan cselekedet után elszégyelli magát, a jövőben talán nem követi el ugyanazt az elítélendő tettet. A szégyen tehát a társadalom szempontjából hasznos reakció, hiszen segít az egyének viselkedését az elfogadott keretek között tartani. A kisebb-nagyobb közösségek élnek is a megszégyenítés eszközével, amikor közhírré teszik valakinek az elfogadhatatlan magatartását, és ezzel gondoskodnak róla, hogy az illető átélje a szégyen érzését.

332
2014/10/16

Angyal a szobában

csönd, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, társadalom, társalgás

„Angyal szállt át a szobán”, szokták mondani, ha egy társaságban a beszélgetők hirtelen elhallgatnak. Ez a kellemes hangulatú kifejezés azonban korántsem tükrözi azt az érzést, amit a társaság tagjai ilyenkor átélnek, a beszélgetés közben beálló csönd ugyanis rendkívül zavaró tud lenni. De vajon miért érezzük kínosnak a beszélgetést megszakító csöndet?

324
2014/10/09

Megelőző csapás

áldozat, lélektani lelemények, pszichológia, társadalom

A legjobb védekezés a támadás – tartja a közmondás, és a nagypolitikában időről időre látni is lehet ennek az elvnek az alkalmazását. A megelőző csapás azonban mindig kétélű fegyver, mivel alkalmazójának is szükségszerűen veszteséget jelent, és ha katonai fellépésről van szó, nemcsak anyagi ráfordítás, hanem emberáldozat is lehet a következménye. S éppen ez az áldozatvállalási hajlandóság jelzi, hogy milyen erős félelem, fenyegetettségérzés áll a megelőző csapások hátterében: inkább vállaljuk a biztos veszteséget, csak hogy ártalmatlanná tehessünk valakit, akitől rettegünk, mert esetleg szándékában áll, hogy súlyos károkat okozzon nekünk. Vajon ez a fajta gyanakvás jelen van személyközi kapcsolatainkban is? Mennyire vagyunk készek arra, hogy a mindennapokban is megelőző csapásokkal védjük magunkat?

312
2014/09/30

Megbélyegzett betegek

lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, stigmatizáció

Minden történelmi korban és minden kultúrában jelen volt, jelen van a pszichés betegségekben szenvedők megbélyegzése. Ez a stigmatizáció nagyon ártalmas, mert súlyosbítja a betegek helyzetét, fokozza elszigeteltségüket és nehezíti a gyógyulást. Az általános vélekedés szerint az emberek azért idegenkednek a pszichés betegektől, mert kiszámíthatatlannak, agresszívnek gondolják őket, és úgy érzik, veszélyben vannak a közelükben.

306
2014/09/18

Képzelt tulajdon

lélektani lelemények, pszichológia, társadalomtudomány, vásárlás

A kereskedelemben nagyon fontos, hogy valamiféle érzelmi kapcsolat alakuljon ki az eladni kívánt termék és a reménybeli vásárló között. Ha ugyanis sikerül kialakítani ezt a viszonyt, máris megnő a valószínűsége, hogy a vevő meg fogja venni az árucikket. Megfigyelések azt mutatják, hogy ha a vásárlók kézbe vehetik, megérinthetik a boltban a termékeket, akkor jobb eséllyel döntenek a megvásárlása mellett még akkor is, ha a tapintással semmiféle lényeges információhoz nem jutnak hozzá. Hiszen egy gyümölcs vagy egy törölköző megtapintása sokat elárul az áru minőségéről, de mondjuk egy bögre esetében az érintés nem nyújt új ismeretet – a hatás mégis jelentkezik. Vajon miért?