
A bábák és dajkák szerepe
A középkori arab orvosi elméletek és gyakorlati eljárások számos forrásból táplálkoztak, melyek közül a legmeghatározóbb az ókori görög-római orvostudomány volt; az európai orvosi oktatás alapját pedig a kora középkortól egészen a kora újkorig arab nyelvű munkák latin fordításai adták.

Az okuláré
Az üveggömbök nagyító hatását már Krisztus előtt a XVI. században ismerték. Az ókori orvosok csiszolt hegyikristály golyó segítségével – gyógyító céllal – sebeket, beteg szövetrészeket égettek ki. Alig egy évszázaddal időszámításunk után már a fénytörés és a fényvisszaverődés törvényeit is ismerte a tudós társadalom, de a látás javítására ebben a korban még nem ajánlották az átlátszó, félgömb formájú hegyikristályokat. Csak jóval később, a X-XI. század fordulóján a sokoldalú és nagy tudású arab Alhazen írt először a gömbsüveg nagyító hatásának esetleges felhasználásáról.

Pozitívan!
Számos rémtörténetet hallhatunk a beteg jogait figyelmen kívül hagyó, nyitott ajtós rendelésről, a modortalan, személytelen vagy fölényes orvosi viselkedésről vagy a betegét meg nem érintő doktorról. A rémtörténetek nagy százalékban az orvos és a beteg közötti kommunikációs zavarokra vezethetők vissza. Szerencsére mindez nem általánosítható.

Placebo – nocebo
A placebo-hatásról sokan hallhattak már, leginkább azzal kapcsolatban, hogy hatóanyag nélküli tabletták is hatnak, ha megfelelő körülmények között kapja a beteg. A kevésbé ismert nocebo pedig azokat a negatív mellékhatásokat jelenti, amelyek valódi hatás nélkül is jelentkeznek. Ezeket a világviszonylatban is kevéssé kutatott témákat vizsgálják az ELTE Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézetében. Ezekről az érdekes jelenségekről beszélgettünk Bárdos Györggyel, az intézet igazgatójával.