Előfizetés a lapra
769
2017/10/03

A slapaj és a hír értéke

hír, információ, nyelv, társadalomtudomány, újságírás

Bő száz esztendeje Magyarországon 1878 napilap volt, ebből 39 Budapesten jelent meg, míg Londonban ekkor csupán 29, Bécsben 24. Gondolhatni, mekkora verseny volt a szerkesztőségek között.

532
2016/01/06

Régi és modern betegségneveink

betegség, nyelv, OTKA, társadalom, történelem

Betegségeink elnevezéseiben az egyes korokban igen nagy különbségek figyelhetők meg. Egyrészt jellemző az egyes kifejezések továbböröklődése, másrészt a folyamatos megújulás. Ez a szaknyelvekben és a köznyelvben egyaránt természetes folyamat. A betegségnevek alakulásában és használatában nagy szerepet játszik a gyógyításhoz kapcsolódó hitvilág, az orvoslás fejlődése és a társadalom, a gondolkodás, valamint a nyelv változása.

519
2015/11/19

Gasztroblog udmurtul, chat manysiul

finnugor, manysi, nyelv, OTKA, társadalom, udmurt

Az oroszországi finnugor nyelvek nevének hallatán legtöbben az iskolai tankönyvek pár soros ismertetéseire, egy-két népdalra, néhány rokon szóra és a kissé életszerűtlen példamondatokra, kis lélekszámú, halászatból–vadászatból élő természeti népekre emlékeznek vissza. Ha pedig az e nyelveket beszélő népeket kutató tudósokról esik említés, embertelen körülmények között, korszerűtlen eszközökkel végzett heroikus munkára asszociálnak. Bár ez a kép nem alaptalanul rögzült a köztudatban, a veszélyeztetett finnugor népek, nyelvi helyzetük és ezek kutatása az említett sémánál azért lényegesen változatosabb. Példaként elég talán a FinUgRevita projekt keretében kutatott két nép, két nyelv, az udmurt és a manysi elmúlt száz éves történetét felvázolni.

516
2015/11/18

A juhok szigete

Feröer, földrajz, lunda, nyelv, ország, sziget

Amikor véget ér egyes ritka nyelvet beszélők utolsó tagjainak földi pályafutása, velük együtt anyanyelvük is kihal. Ellenkező folyamatra, egy régóta létező nyelv államnyelvvé válására alig van példa – különösen úgy, hogy e nép nem alkot szuverén államot. E kevés kivétel közé tartozik az összesen ötven–hatvanezer embert számláló feröeri közösség, amely a XX. század derekán államnyelvvé tette ősei nyelvét.

451
2015/06/18

Halandzsa és obszcenitás

kiszámoló, mondóka, nyelv, társadalom, társadalomtudomány, vers

A gyermekkiszámolók kiterjedt nemzetközi rokonságára, mely feltűnően sok konkrét egyezést is tartalmaz, hamar felfigyeltek a kutatók. A kiolvasóversek világszerte ismertek, s a szövegek fő jellemzői – az erőteljes ritmus, mely az élőbeszédben használatos hangsúlyozást felülírja, a sorszámnevek, illetve az értelmetlen szavak, halandzsaszövegek gyakori használata – mellett sokszor még tematikájuk is nemzetközi.

401
2015/03/16

Izé

nyelv, OTKA, társadalomtudomány, társalgás, töltelékszó

Mindennapi beszédünk során önkéntelenül is nagyon sok töltelékszót használunk, annak ellenére, hogy ez ellentmond a szép és helyes beszédről alkotott eszményképünknek. A nyelvi babonákkal és sztereotípiákkal foglalkozó kutatások rámutattak arra, hogy a naiv beszélők számára a nyelvhelyesség eszményének érvényesítése egyet jelent egyes jelenségek pellengérre állításával, illetőleg kényszeres elkerülésével. Ezen nyelvi jelenségek közé tartoznak a töltelékszavak is, amelyek mások beszédében is nagyon zavarják a nyelvhasználókat.

385
2015/02/06

Netes Mikes

mikes, nyelv, OTKA, szótár, társadalomtudomány

Az írói szótár előzményének a konkordanciát és a glosszáriumot tekintjük, melyek gyökerei az ókorig vezethetők vissza. A konkordancia a szövegbeli tájékozódást és keresést tette lehetővé, a glosszárium az értelmezést segítette. E két műfaj ötvöződése – kiegészülve a grammatikai és a tárgyi-kulturális szempontokkal – eredményezte a mai értelemben vett írói szótártípus kialakulását. S ez vezetett el végső soron Mikes Kelemen nyelvének internetes feldolgozásáig is.

366
2015/01/13

Szilágysági szimmetriák

etnikum, magyar, nemzetiség, nyelv, OTKA, román, Szilágyság

Korunkban a különböző nemzetiségek, etnikumok együttélése gyakran konfliktusokkal terhelt, melynek oka, hogy a különböző kultúrájú, nyelvű népcsoportok általában a másik csoport ellenében, annak kárára igyekeznek kialakítani saját identitásukat. Emiatt gyakran nem a kooperáció kerül előtérbe, melynek során az eltérő nemzetiségű közösségek saját kulturális jegyeiket megtartva, ugyanakkor a másikkal együttműködve igyekeznek együtt élni, hanem a másik kirekesztése. A cikkünkben bemutatott kutatás egy ezzel ellenkező jelenséget tárt fel.

275
2014/08/01

A nyelvújító Kazinczy

Kazinczy, könyv, könyvtermés, magyar, nyelv, Ráció Kiadó, társadalomtudomány

A magyar nyelv tudatos alakításának, a nyelvújításnak sikerét az egyetemes nyelvtudomány egészen komoly eredményként tartja számon. Ekkor, a XVIII–XIX. század fordulóján, a kor kihívásaira válaszul, a nyelv életébe való többé-kevésbé mesterséges beavatkozással, elsősorban a szókincs művi bővítésével egy új irodalmi nyelv jött létre. Hasonló radikális reformok elsősorban XX. századi nyelveket jellemeznek, gyakran a gyarmati sorból való felszabaduláskor (például indonéz, filippínó).

247
2014/06/27

Selfie és a nyelvészet

dosz, fénykép, nyelv, nyelvészet, pályázat, selfie, társadalom

Az egyszeri szóalkotások (okkazionalizmusok) olyan új szavak, amelyek valószínűleg nem lesznek a szókincs részei. De az egyszeri megnevezés félrevezető lehet, hiszen nemcsak egyszer fordulhatnak elő ezek a szavak, hanem lényegesen többször is, viszont általában csak rövid ideig vannak a nyelvhasználatban. Ilyen lesz a selfie is?

243
2014/06/12

A kétnyelvűség előnyei

kétnyelvűség, könyv, könyvtermés, nyelv, Tinta Könyvkiadó, történelemtudomány

Több út vezet a kétnyelvűséghez, s a második nyelv elsajátításának is több elmélete van. Az identitáshipotézis szerint a második nyelv elsajátítása az elsőéhez hasonló. A kontrasztivitás hipotézise a két nyelv hasonlóságát és különbözőségét mérlegeli. Újabban előtérbe kerültek a két nyelv közötti „köztes nyelveket” feltételező elméletek is.

186
2014/04/10

Szólásaink és a testrészek

könyv, közmondás, nyelv, szólás, társadalomtudomány, testrész, Tinta Könyvkiadó

Az emberi testrészek nevével előszeretettel jelöljük a környező világ tárgyait. A hegynek lába, háta, gerince, dereka, a hajónak orra, fara, gerince, a korsónak szája, ajka, hasa, füle, csecse, talpa, a harangnak nyelve, a boronának, gerebennek foga, a máknak feje van. Hasonló átvitelek: puskaagy, kerékagy, búzaszem, mákszem, szőlőszem, szegfej, sőt hétfő. A testrészelnevezéseknek azonban nemcsak a rész–egész viszonyok kifejezésekor, a szinekdochék meg­al­ko­tá­sakor, hanem egyáltalán egy nyelv frazeológiájának, szóláskészletének felépítésében is kitüntetett szerepük van.

155
2014/02/28

Dajkarímekkel nevelő könyv

könyv, mondókák, nyelv, társadalomtudomány, Tinta Könyvkiadó

Gyorsuló, rohanó világunk a folklór alkotások közül egyértelműen a rövid műfajoknak kedvez. Az 1990-es évek második felében a Duna Televízió teletextjén úttörő vállalkozás volt minden napra egy-egy mesét közzétenni az egész család, de persze főleg a gyerekek épülésére. Az otthon, társaságban felolvasható művek terjesztése azonban elsősorban a nyomtatásban megjelentető kiadók küldetése. A kivételesen gazdag magyar gyermekfolklór rövid (a mesénél lényegesen rövidebb) műfajaiból jelentetett meg gyűjteményt az elsősorban nyelvészeti kiadványairól nevezetes Tinta Könyvkiadó. Nem véletlen ez, hiszen a csecsemő és a kisgyermek anyanyelvét alaposabban így ismeri meg, a szabatos nyelvhasználatot a folklórban rögzült dajkarímek, mondókák ismételgetésével sajátítja el.

109
2014/01/16

Mit kérdez a hellén masszőr?

Grétsy László, könyv, könyvtermés, nyelv, Tinta Könyvkiadó

Amikor Grétsy László nyelvi játékok témájú gyűjteményében az előbbi kis verses feladványhoz értem, hangosan felkacagtam. Ez már önmagában sokat elárul a kötetről. Nem egy mai magyar nyelvészeti könyvet olvastam ugyanis korábban, amelynek bár a címe izgalmas, szórakoztató témát ígért – szlengről, nyelvi rejtőzésről, szófacsarásról, stilisztikáról stb. –, a mű maga mégis meglepően unalmasra sikeredett, mert elveszett a szellemes nyelvi jelenségek boncolgatásának tudományos, fontoskodó hangvételű útvesztőjében. Márpedig Nagy László is arra int: „műveld a csodát, ne magyarázd!” – s Grétsy tanár úr nagyon jól tudja ezt. Nem hiába: anyanyelvünk sziporkáit megszállottan, legfőbb kedvteléseként gyűjti.