Előfizetés a lapra
518
2015/11/19

Az Oberost

Baltikum, háború, Hindenburg, német, Németország, Oberost, történelem

Az első világháborús keleti német hadműveletek jobb koordinációja érdekében 1914. november 1-jén a Baltikumban új német parancsnokságot – Oberbefehlshaber Ost, röviden Ober Ost vagy Oberost – állítottak fel, melynek élére Hindenburg és Ludendorff került, akik kezdettől fogva szinte korlátlan önállóságot élveztek. A két katonai vezető a 8. és 9. hadsereg, Kelet-Poroszország, Nyugat-Poroszország, Pomeránia, Posen és Szilézia provinciák valamennyi német egysége és szolgálati helye mellett még a 3 millió lakosú Oberost korlátlan ura is lett, ahol katonai közigazgatást vezettek be.

392
2015/02/24

Goebbels propagandatrükkje?

álhír, Altausse, háború, műkincs, náci, német, Németország, társadalomtudomány, történelem, világháború

1944 végén – egy amerikai hírszerzési jelentést követően – Adolf Hitler bejelentette az alpesi erőd létezését. A náci propaganda – felismerve a lehetőséget – az „erőd” és „alpesi erőd” fogalmakat többek között arra használta, hogy számos katona és polgári személy végső győzelembe vetett hitét megerősítse. Amikor 1945 tavaszán az amerikai hadsereg benyomult a területre, kiderült, hogy az „alpesi erőd” puszta blöff volt – a salzkammerguti térség azonban sok rablásból eredő értéket rejtett.

256
2014/07/03

Szagminta és kirakó

Európa Könyvkiadó, könyv, könyvtermés, NDK, német, Stasi, történelem

Az egykori szocialista országok közül a Német Demokratikus Köztársaságban működött a legerősebb belügyi elnyomó szervezet: az 1950-ben szovjet mintára megalakult titkosszolgálat (Minis­terium für Staatssicherheit – Állambiztonsági Minisztérium, röviden Stasi) „a párt kardja és pajzsa” volt. 91 ezer főállású és 174 ezer nem hivatalos munkatársával ellenőrizte az ország 16,7 millió lakosát; így hat és fél lakosra jutott egy besúgó. A szervezet ellenőrzése nélkül nem léphetett be külföldi az országba, saját állampolgárai pedig 1972-ig vízum és útlevél nélkül még a „baráti” Csehszlovákiába és Lengyelországba sem utazhattak, nyugatra pedig egyáltalán nem. Az országon belül ellenőrizték a gyanúsnak tekintettek mozgását, megfigyelték és lehallgatták őket, leveleiket felbontották, környezetükbe ügynököket telepítettek. Nyilvánvalóan és álcázva mindenütt volt valaki, aki jelentett a Stasinak, gyakran még házastársak is egymásról. A látókörükbe került személyekről pedig szagmintákat is tároltak. A „Cég” negyven év alatt ugyanannyi iratot gyártott, mint a német történelem a középkor óta: 180 kilométer hosszúságút.