Előfizetés a lapra
2017/10/03

Gondolat-dopping

énerősítés, lélektan, lélektani lelemények, Stroop-teszt, társadalomtudomány

Ki ne érezné úgy időnként, hogy jó volna eggyel magasabb fokozatra kapcsolni szellemi teljesítőképességét? Nos, ez korántsem lehetetlen, sőt megtehetjük feketekávé vagy egyéb kémiai anyagok igénybevétele nélkül is. Létezik ugyanis olyan lélektani gyakorlat, amely nagyon sok helyzetben, sokaknak segít abban, hogy jól teljesítsenek. Régebben már e rovatban is volt szó arról, hogy az énerősítés többféle tekintetben – például a tanulás, a stresszel való megküzdés vagy akár a fogyókúra terén – hatékonyabbá tesz bennünket. Az énerősítés lényege, hogy fel kell idéznünk azokat az értékeket, amelyek számunkra a legfontosabbak, és el kell gondolkodnunk rajta, hogy miért is játszanak központi szerepet az életünkben. Ennyi az egész!

773
2017/10/03

Az árulkodó hang

hang, hűség, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia

Szinte mindenkivel előfordult már, hogy amikor meglátott valakit, akinek addig csak a hangját ismerte – például korábban csak telefonon beszélt vele vagy a rádióban hallotta –, meglepődött az illető külsején. Önmagában ez is jelzi, hogy pusztán a beszédhangjuk alapján kialakul bennünk egy kép az emberekről. Noha ezek az elképzelések soha nem teljesen pontosak, azért egyáltalán nem véletlenszerűek. A beszéd sok mindent elárul az emberről – mégpedig a szavak értelmétől teljesen függetlenül is! Az természetes, hogy a beszédhangból következtetni tudunk egy személy nemére és korára, az viszont már meglepőbb, hogy viszonylag sikeresen meg lehet tippelni, melyik rasszhoz tartozik, milyen magas és mennyi a súlya, milyen a testfelépítése, sőt milyen a társadalmi helyzete. Kimutatták, hogy a hang vonzereje összefügg a test és az arc szimmetriájával is.

762
2017/09/21

Szemrevaló ételek

étel, lélektani lelemények, pszichológia

Nemrég tették közzé az Obesity Update 2017 című jelentést, melyben az OECD harmincöt tagországának lakosságát vizsgálták a túlsúlyosság szempontjából. Az eredmények meghökkentőek, a felnőtteknek több mint a fele, a gyerekeknek pedig közel egyhatoda túlsúlyos vagy kórosan elhízott. Ráadásul a túlsúlyosak aránya az utóbbi évtizedekben folyamatosan nő, és várhatóan ez a tendencia folytatódni is fog.

750
2017/09/04

Dühítő statisztikák

lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, statisztika, társadalomtudomány

A világon mindenütt nagy a különbség a társadalom legszegényebb és leggazdagabb tagjai között; egy 2016-os statisztika szerint a világ szegényebbik felének, azaz 3,5 milliárd embernek együttvéve sem volt akkora vagyona, mint a 85 leggazdagabbnak. Az olló ráadásul sok országban egyre nyílik. Mindez nemcsak gazdasági, hanem lélektani szempontból is fontos, mert az emberek lelki közérzetét, érzelmeit, sőt a cselekvéseit is nagymértékben meghatározza az, hogy milyen anyagi helyzetben vannak. Ráadásul a boldogságot, lelki békét nem csak az befolyásolja, hogy a rendelkezésre álló anyagiak milyen életmódot tesznek lehetővé.

2017/08/21

A fogyasztás üzenete

fogyasztás, kiközösítés, közösség, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, vásárlás

Képzeljük el, hogy a gyanútlan egyetemisták – egy lélektani kísérlet résztvevői – egyesével érkeznek a laboratóriumba. A kutatók mindenkinek azt mondják, egy hallgatótársukkal kell majd együttműködniük, de előbb meg kell ismerniük egymást, mégpedig videóüzeneteken keresztül. A kísérleti alanynak lejátszanak egy háromperces videót, melyen leendő partnere beszél arról, hogy milyen szakmai célokat szeretne elérni a jövőben, és mi a hobbija.

735
2017/08/17

Egy tálból cseresznyézünk

bizalom, étel, étkezés, lélektani lelemények, pszichológia

Az étkezés eredendően közösségszervező, társas esemény: az ember jobban szereti, ha nem magányosan, hanem másokkal együtt fogyaszthatja el az ételt. Ám nemcsak az étkezéseknek, hanem maguknak az ételeknek is van összetartó erejük! Léteznek nemzeti ételek, sőt egyes vidékekre jellemző fogások, melyeket a valamilyen szempontból egy csoportba tartozók ismernek és többnyire szeretnek, míg a „kívülállók” talán még a nevét sem hallották. A hasonló ételek fogyasztásának szimbolikus jelentőségét mutatja az is, hogy egyes vallások híveinek együvé tartozása abban is megnyilvánul, hogy bizonyos ételeket mindannyian elutasítanak. De a mindennapokban is magától értetődő az ételválasztás szerepe: ha azt látjuk, hogy valaki ugyanazt eszi, mint mi, feltételezhetjük, hogy hasonló az ízlésünk, és ez máris közös, sőt piros pont lehet, ha esetleg kapcsolatba lépünk egymással.

717
2017/04/26

Hányféleképpen lehet hazudni?

hazugság, lélektani lelemények, pszichológia, társadalom

A címben feltett kérdés nem egészen pontos, hiszen a hazugságokat sokféle szempont szerint, különféle kategóriákba lehet sorolni. Ám ha az információ felhasználásának szempontjából vizsgáljuk a kérdést, a lélektani kutatások eddig a hazugságoknak mindössze két fajtájával foglalkoztak behatóbban: a valótlan közléssel és az elhallgatással. Egyértelmű, hogy mit értünk valótlan közlésen: valaki olyasmit állít, ami nem igaz. Az elhallgatás lényege pedig az, hogy az ember szándékosan nem közöl valamely lényeges információt, mégpedig kifejezetten azzal a szándékkal, hogy beszélgetőpartnere ne ismerje meg a valós helyzetet.

710
2017/02/27

Hány wattos a fény az alagút végén?

fény, lélektani lelemények, pszichológia, remény, társadalom

A nyelvben nem ritkaság, hogy a remény és a fény összekapcsolódik, hiszen beszélünk reménysugárról, és arról is, hogy valaki sötéten látja a jövőt. Lehetséges volna, hogy az elvont érzelem és a fizikai fényerősség között csakugyan tapasztalható összefüggés?

683
2016/12/21

A zene hatalma

erő, hatalom, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, zene

Mindenki tapasztalta már, hogy a zene képes érzelmeket ébreszteni a lelkünkben – bár arról, hogy ezt pontosan hogyan teszi, még nem sokat tudunk. Kevésbé nyilvánvaló azonban, hogy a zene nemcsak érzelmeket kelthet bennünk, hanem más módon is áthangolhatja lelkiállapotunkat: Dennis Y. Hsu és munkatársai például azt feltételezték, hogy bizonyos muzsikák képesek előtérbe hozni a hatalom, az erő gondolatkörét. Ennek a hipotézisnek az igazolására a kutatók – amint arról a Social Psychological and Personality Science című folyóiratban beszámoltak – egész kísérletsorozatot végeztek

672
2016/12/21

Segítünk, ahol tudunk?

helyszín, környezetvédelem, lélektan, lélektani lelemények, luxusüzlet, pszichológia, segítség

Hol tudunk segíteni? Nos, ez nemcsak a megoldandó feladattól és saját képességeinktől, lehetőségeinktől függ – a „Hol?” kérdés szó szerint, a térbeli elhelyezkedésre vonatkoztatva is értelmezhető. Furcsán hangzik, de vannak olyan helyek, ahol segítőkészségünk megnő, másutt viszont mintha nehezünkre esne, hogy segítsünk embertársainknak. Ebben azonban semmi misztikus nincsen, egyszerűen az a jól ismert lélektani jelenség érezteti a hatását, melynek lényege, hogy a környezet hatással van az ember viselkedésére. Különböző helyeken más a viselkedésünk – mintha kicsit megváltozna az egyéniségünk attól függően, hogy éppen milyen környezet vesz körül bennünket.

2016/09/28

Szeretni vagy segíteni?

lélektani lelemények, póló, pszichológia, segítség, szeretet, vásárlás

Franciaországban egy bretagne-i egyetem pszichológuskutatói előszeretettel végeznek terepkísérleteket városukban, a legkülönbözőbb helyszíneken. Ezek a kísérletek, melyek közül többről már ebben a rovatban is beszámoltunk, egyszerűek, mindennapi jelenségeket vizsgálnak, és éppen ezért nagyon sok ember mindennapi életét érintik.

645
2016/09/21

Szavak és tettek

környezetvédelem, lélektan, lélektani lelemények, nejlonzacskó, pszichológia

A szinte minden élelmiszerboltban megtalálható, ingyenes, egyszer használatos műanyag zacskók óriási ökológiai fenyegetést jelentenek: a becslések szerint ezekből a zacskókból csak Európában évente nyolcmilliárd darab szennyezi a környezetet. Magyarország – többek között Lengyelországgal, Prtugáliával és Szlovákiával együtt – a legnagyobb nejlonzacskó-fogyasztók közé tartozik, fejenként több mint négyszázötvenet használunk el évente. Ez több mint kétszerese az európai átlagnak, nem is beszélve arról, hogy a finnek mindössze fejenként négy műanyag zacskót használnak el évente.

640
2016/09/15

Szépek előnyben

lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, szépség, társadalom

Az ember nem egyszerűen társas lény, hanem együttműködő lény. Az élet szinte minden területén összehangoljuk a tevékenységünket másokéval, és az összmunkára való képesség rendkívüli mértékben megnövelte fajunk sikerességét. A kooperáció módját rugalmasan tudjuk alakítani a különféle helyzeteknek, céloknak és az együttműködő partnerek tulajdonságainak megfelelően. Azonban bármennyire változatosak legyenek is az együttműködés formái, mindig van egy állandó elemük: a bizalom. Az embernek bíznia kell abban, hogy partnerei, akikkel együtt tevékenykedik, nem fogják becsapni őt, és az együttműködő hozzáállást hasonlóval viszonozzák majd. Ezért a kölcsönösség minden emberi közösségben fontos érték, amit a társadalmi normák támogatnak.

634
2016/09/08

Pacsirták és baglyok az iskolában

bagoly, iskola, koránkelés, lélektani lelemények, pacsirta, pszichológia, társadalom

Közismert jelenség – bár az okát valójában senki sem tudja –, hogy léteznek reggeli és esti típusú emberek. A reggeli típusok, a „pacsirták” szeretnek korán kelni és korán lefeküdni, nekik fizikai, szellemi vonatkozásban, sőt a társas kapcsolatokat illetően is a reggel a legjobb időszakuk. Az esti típusúak a „baglyok”, akiknek a korai kelés nehézséget okoz, ám a nap során egyre inkább felélénkülnek, ezért szeretnek későbben lefeküdni, hiszen ők este a legaktívabbak, leghatékonyabbak.

602
2016/06/15

A halogatás haszna

életstratégia, halogatás, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, társadalom

Mi jó lehet abban, hogy nem kezdünk hozzá időben megúszhatatlan teendőink elvégzéséhez? Mi értelme van valamilyen pillanatnyi haszon vagy öröm kedvéért későbbre tenni és ezáltal megnehezíteni egy esetleg már régóta esedékes feladat elvégzését? Nos, a józan ész szerint semmi, a halogatással csak stresszt okozunk önmagunknak és másoknak, rosszabb teljesítményt nyújtunk, mint akkor tehetnénk, ha előrelátóak vagyunk. Két kínai pszichológus, Bin-Bin Chen és Lei Chang azonban arra gondolt, talán lehetséges, hogy a halogatás csak abban a társadalmi-gazdasági környezetben káros, amelyben ma a legtöbben élünk, és amelyet hajlamosak vagyunk természetes alapállapotnak tekinteni.

597
2016/05/25

A perfekcionizmus csapdája

döntés, lélektani lelemények, perfekcionizmus, pszichológia, társadalomtudomány

A perfekcionistákra, vagyis az elszántan tökéletességre törekvő emberekre az jellemző, hogy rendkívül magas követelményeket állítanak maguk elé, és nem elégszenek meg az elérhető legjobbtól akár csak egy kicsit is elmaradó teljesítménnyel. Az általuk támasztott követelmények általában magasabbak, mint amilyenre egy-egy helyzetben szükség van, ám a perfekcionisták hajlandók többletenergiát belefektetni abba, hogy elkerüljék a hibázást.

589
2016/05/06

Dönteni emberi dolog

döntés, idősek otthona, időskor, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia

Az idősek otthonában élők nagy része valamiféle szükségszerűségnek engedve költözött be az otthonba. Vagy közös családi döntés vezetett ide, mert nem volt már lehetőség arra, hogy az idős személy korábbi környezetében folytassa az életét, vagy pedig egészségügyi okokból kellett ezt a megoldást választani. Az otthonba való beköltözés szükségszerűen a személyes autonómia csökkenésével jár: az ember sokkal kevesebb dologról dönthet önállóan, mint ahogyan azt addigi életében megszokhatta. Mivel a nyugati társadalmakban az emberek egyre magasabb kort érnek meg, mind többen lesznek kénytelenek idős korukban otthonokba költözni. Ezért az ilyen intézményekben élők pszichológiai körülményeivel, életminőségével való foglalkozás egyre fontosabbá válik.

579
2016/04/27

Kéregetni tudni kell

kérés, lélektan, lélektani lelemények, pénz, pszichológia, társadalom

E rovatban már többször foglalkoztunk azzal, miként lehet növelni annak az esélyét, hogy egy megszólított személy pénzt adjon annak, aki kér tőle. Nemcsak azok az ősrégi, klasszikus módszerek célravezetőek, amelyekkel a kéregető igyekszik magát minél elesettebbnek és szánalomra méltóbbnak feltüntetni – a szélhámos koldusok festett sebeiről már Victor Hugo is írt A párizsi Notre-Dame című regényében.

568
2016/03/23

A doppingmondat

bíztatás, gyerek, lélektan, lélektani lelemények

A hazai pálya előnye nemcsak a sportban tapasztalható, a biztatás, bátorítás „legális doppingszerként” az élet sok területén fokozza a teljesítményt. Ezt több lélektani kutatás is bizonyítja. Egy régebbi kísérletben például a résztvevők azt a feladatot kapták, hogy egy tartályból egyesével szedegessenek ki üveggolyókat, és dobják be azokat egy nyílásba. A cél az volt, hogy 6 perc alatt minél több golyó kerüljön be a lyukba. A kísérletet vezető pszichológus a helyiségben tartózkodott, és az esetek egy részében félpercenként valami biztatót mondott a kísérlet alanyának: „nagyon jó”, „ügyes” és így tovább. Azok a résztvevők, akiket rendszeresen bátorítottak, dicsértek, lényegesen több golyót voltak képesek célba juttatni, mint azok, akiket csak szótlanul figyeltek.

562
2016/03/22

Érzelmi jelenlét

érzelem, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, személyiség

Egy ember személyiségét általában azzal szokták jellemezni, hogy milyen az illető maga. Például milyen érzelmeket mutat viszonylag állandó jelleggel: vidám, szomorú, feszült, szorongó embernek ismerjük? A korszerű lélektani felfogás szerint azonban a helyzet nem ilyen egyszerű, a személyiség nem írható le csupán magának a személynek a vizsgálatával. Társas lények vagyunk, ezért tulajdonságaink igazán csak a más személyekkel való kölcsönhatásban nyilvánulnak meg. Nemcsak az jellemző egy emberre, hogy milyen érzelmek uralják őt magát, hanem az is, hogy mások milyen érzelmeket élnek át, amikor vele vannak. Ha az egyénnek vannak nagyjából állandó, jellemző érzelmi állapotai, akkor feltételezhető, épp ilyen állandó az is, hogy milyen érzelmeket vált ki más emberekből. Vagyis mindenkinek van egy egyéni „érzelmi lábnyoma”, mely voltaképp nem más, mint a személyes környezetre gyakorolt jellegzetes érzelmi hatás. A lélektanban kezdik ezt a tulajdonságot – melyet szakkifejezéssel érzelmi jelenlétnek neveznek – az egyénre jellemző személyiségvonásnak tekinteni.

556
2016/03/01

A tudás illúziója

internet, lélektan, lélektani lelemények, pszichológia, társadalomtudomány, tudás

Az emberek mindig is megosztották egymással a tudás tárolásának feladatát. Egy közösség tagjai – legyen szó házaspárokról vagy nagyobb csoportokról – tudják egymásról, hogy ki minek a szakértője, mi az, amit a másik nagy valószínűséggel fejben tart. Teljesen fölösleges erőfeszítés volna, ha mindenki megpróbálna mindenre emlékezni; a megosztott emlékezet, vagy a lélektanban három évtizede meghonosodott kifejezéssel élve: transzaktív memória sokkal gazdaságosabb, célszerűbb megoldás. Nem kell mindent észben tartanunk, elég ha azt tudjuk, milyen forrásból juthatunk hozzá egy-egy információhoz.

549
2016/02/16

A rosszabbat választom!

egyszerűség, lélektani lelemények, minőség, pszichológia, társadalom

Ha az ember választhat egy vonzóbb és egy kevésbé vonzó tárgy közül, akkor nyilvánvalóan a jobbat fogja választani. Nyilvánvalóan? Nos, döntéseinket néha nagyon furcsa, ésszerűtlennek tűnő tényezők is befolyásolják, ezért Ellen R. K. Evers, Yoel Inbar és Marcel Zeelenberg, a Hollandiában működő Tilburgi Egyetem három munkatársa úgy gondolta, érdemes egy kicsit utánanézni ennek a kérdésnek.

545
2016/01/27

Rossz időben jó helyen

időjárás, lélektan, lélektani lelemények, meteorológia, munka, társadalom

Az időjárás sok tekintetben hatással van mindennapi életünkre, és itt nemcsak arról a közismert tényről van szó, hogy a fronthatások befolyásolják reakcióidőnket vagy figyelmünk hatékonyságát. Kevésbé köztudott jelenség például, amit több lélektani kutatás is jelzett: napsütéses időben az emberek több borravalót adnak, mint amikor esik.

540
2016/01/21

Sebességhatáron innen és túl

autó, közlekedés, lélektani lelemények, pszichológia, sebesség, sebességhatár, szabály, társadalom

A közlekedők viselkedésének tanulmányozása során ausztrál pszichológusok arra figyeltek fel, hogy az iskolák környékén, ahol 40 km/órás sebességkorlátozás van érvényben, bizonyos autóvezetők sokkal nagyobb valószínűséggel esnek a gyorshajtás bűnébe, mint mások. S ami igazán különös: elég nagy valószínűséggel előre meg lehet jósolni, hogy kik lesznek ezek az autóvezetők. No, nem autómárka, életkor vagy pszichológiai profil alapján, hanem egy egyszerű forgalmi eseményre alapozva: meg kell-e állniuk a sofőröknek a piros lámpánál a sebességkorlátozás zónáján belül.

535
2016/01/13

Megbízható hazudozók

gyerek, hazugság, lélektan, lélektani lelemények, segítő, társadlomtudomány, ügyeskedő

Emberismeretre már egészen kicsi korunktól szükségünk van! Figyelembe kell vennünk, hogy milyen indítékok húzódnak meg mások cselekedeteinek hátterében – csak így van esélyünk, hogy elérjük céljainkat, és kikerüljük a társas érintkezésben mindenfelé leselkedő csapdákat. Kimberly E. Vanderbilt és munkatársai egy néhány évvel ezelőtti kísérletben óvodás gyerekeknek mutattak be jeleneteket, melyekben különböző személyek útmutatást adtak valakinek egy elrejtett matrica hollétére vonatkozóan. A tanácsadók között voltak „segítők”, akik készségesen adtak helyes útbaigazítást, de voltak „ügyes­kedők” is, akik igyekeztek félrevezetni a felvilágosítást kérőket. A kutatókat az érdekelte, hogy a jelenetek megtekintése után a gyerekek kitől fogadnak el tanácsot.