Előfizetés a lapra
708
2017/02/27

Tudásvédelem high-tech megoldással

ismeret, kommunikáció, oktatás, tanulás, társadalom, távoktatás, videó

„Itt vajon mit osztanak?” – tette fel magának a kérdést egy óriási orlandói tömeg láttán e sorok írója. A kiállítási pavilonhoz közelebb menve látta, hogy az Egyesült Államok legnagyobb HR-szakmai kiállításának résztvevőit nem az egyébként mindig nagy vonzerőt jelentő jégkrém vagy az ugyancsak slágercikknek számító univerzális okostelefon-töltő csábítja a bemutató megtekintésére. A főszereplő egy olyan online alapú videoplatform volt, amelyre láthatóan már régen vártak a tréning- és a coachingipar szereplői.

603
2016/06/15

A nagy háború képeslapjai

első világháború, háború, képeslap, kommunikáció, történelem, világháború

Az első világháború centenáriumán érdemes visszatekinteni a képes levelezőlapra, amely egyrészt a rövid üzenetek továbbításának praktikus formája volt, másrészt képi ábrázolásaival sokszor szavak nélkül is kifejezte feladójának érzéseit, hangulatát és élményeit. Manapság, az sms-ek és az e-mailek világában egyre kevesebben küldenek levelet és képes levelezőlapokat szeretteiknek, ismerőseiknek. Egy évszázaddal ezelőtt viszont „aranykorát” élte az 1870-es években megjelent, és rendkívül népszerűvé vált kommunikációs eszköz. 1905-ben a világ becsült képes levelezőlap-termése 2,5 milliárd darab volt, 1899–1919 között pedig körülbelül 140 milliárd képeslapot gyártottak.

511
2015/10/28

Pozitívan!

kommunikáció, orvos, orvostudomány, OTKA, társadalom

Számos rémtörténetet hallhatunk a beteg jogait figyelmen kívül hagyó, nyitott ajtós rendelésről, a modortalan, személytelen vagy fölényes orvosi viselkedésről vagy a betegét meg nem érintő doktorról. A rémtörténetek nagy százalékban az orvos és a beteg közötti kommunikációs zavarokra vezethetők vissza. Szerencsére mindez nem általánosítható.

509
2015/10/28

Az érvelés mint lehetséges tudomány

érvelés, kommunikáció, OTKA, pragma-dialektika, társadalom, társadalomtudomány, vita

Érvelni mindenkinek kell. Érvek döntik el a tudományos, gazdasági és politikai kérdéseket. Hétköznapi döntéseinket szintén érvekkel igyekszünk alátámasztani, illetve amikor mérlegelünk, akkor az egyes lehetőségeket támogató (pro), illetve ellenző (kontra) érvek súlyát hasonlítjuk össze. Bizonyos tekintetben még az intelligenciatesztek is az emberek érvelési készségét mérik.