Perújrafelvétel
Sok tudós kegyelemdöfésként értékeli az ember szerepét a mamutok kihalásában. A „coup de grâce” modell (mely szó szerint kegyelemdöfést jelent) fő okként a környezeti hatásokat teszi felelőssé a mamutállományok drasztikus csökkenéséért a késő-pleisztocén végére, de hozzáteszi, hogy kis eséllyel talán – hangsúlyosan talán, és korántsem biztosan! – túlélték volna ezt a krízist, ha az ember nem vadászik rájuk.
Az élelmiszer-fogyasztás környezeti hatása
A táplálkozás közvetlenül meghatározza az emberek egészségét és jólétét, ugyanakkor környezeti hatása is jelentős. A fogyasztás fenntarthatóságát vizsgáló tanulmányok közül kevesebb foglalkozik ezzel a témakörrel, mint annak tényleges fontossága indokolná. A fejlett országok életszínvonalának fenntartása más kontinenseken is terület- és erőforrásigényt jelent. A mezőgazdaság fosszilis erőforrásokon alapul és a nem fenntartható területhasználat problémát jelent, a mezőgazdaság közelít az eltartóképességének határához. A fejlett országokban a fehérjefogyasztás stabilitása mellett a szénhidrát- és zsiradékfogyasztás növekedése jellemző, az egy főre jutó élelmiszer-, illetve kalóriafogyasztás pedig túlzottan magas. Az egyéni fogyasztók felelősek fogyasztásuk környezeti hatásáért.
Elindult a Jövő Hősei Tudományos Verseny!
A BASF a fenntartható fejlődés és a természettudományok kapcsolatára fókuszáló iskolai versenyt hirdet középiskolásoknak. A Jövő Hősei Tudományos Verseny 2015. február 3-án indult el hazánkban, a BASF kelet-európai oktatóprogramjának részeként.
Aktuális számunk
Galéria
Október
