Baktériumok bevetésen
Idén nagy port vert fel a médiában a budapesti Illatos út ügye: több ezer hordónyi veszélyes vegyi anyagot találtak a Budapesti Vegyiművek magára hagyott telephelyén. A hordók egy részét már elszállították, de a talajban még mindig ott a szennyezés, és a közeli lakóházakból vett pormintákban is kimutatták az egészségre veszélyes DDT-t. Hasonló botrány tört ki a Hortobágyon is. Mit lehet tenni ilyen esetekben? És hogy jönnek a képbe a baktériumok? Erről kérdeztük Márialigeti Károlyt, az ELTE Mikrobiológiai Tanszék egyetemi tanárát.
Magyarország geokémiai atlasza
Magyarország geokémiai atlaszának összeállítása nem csak tudományos szempontból fontos. A talaj összetételének megismerése az ökológia, a biológia, a mezőgazdaság és a nyersanyagkutatás számára is hasznos, sőt áttételesen még az európai jog számára is szolgál tanulságokkal. Az atlasz összeállítása főként Fügedi Ubulnak, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet tudományos főmunkatársának köszönhető. Vele beszélgettünk a részletekről.
Nanorészecskék új megvilágításban
A fénnyel kapcsolatos kutatások életünk szinte minden területén eredményt hozhatnak. Magyar kutatók is dolgoznak olyan módszereken, melyek segítségével a kutatók nagyon kis térrészbe tudják koncentrálni a fényt, és a nano-objektumok spektrumát azok anyagával, méretével és alakjával képesek befolyásolni. A kutatások eredményeit az integrált nanofotonikai eszközökben, a telekommunikációban, a csillagászatban, a kvantuminformatikában és az orvoslásban is lehet alkalmazni. Csete Máriával, a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének tudományos főmunkatársával készítettünk interjút.
A fedési kettőscsillagok reneszánsza
A fedési kettős és többszörös csillagrendszerek korábban nem tartoztak a legdivatosabb kutatási területek közé. Érdekes módon egy sokkal népszerűbb téma, az exobolygók keresése indította el a kutatások új forradalmát. Ezen objektumok segítségével az égbolt tudományának alapjait lehet megerősíteni, hiszen minden eddiginél pontosabban lehet meghatározni a csillagok szerkezetét, tömegét és más fontos paramétereit. Borkovits Tamás csillagász, a Szegedi Tudományegyetem Bajai Obszervatóriumának munkatársa csoportjával részt vesz ezekben a kutatásokban, munkájukat az OTKA is támogatja.
Gyepesítés tudományosan
Petőfi rajongott az Alföld pusztáiért - de régen egészen változatos életközösségeket találhattunk ezen a tájegységen. Mekkora lehetett az Alföldön a puszta kiterjedése, és milyen módszerekkel lehet helyreállítani a gyepeket? Az egykori hortobágyi lőterek rehabilitációjáról szóló írásunk (2015/33. 1047. o.) után Török Péterrel, a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékének egyetemi docensével, és az MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport munkatársával a gyepek biológiai sokféleségéről beszélgettünk.
ALMÁ-val a csillagok körül
Az ALMA 54 darab 12 méter átmérőjű és 12 darab 7 méter átmérőjű mozgatható antennából álló rádiótávcső-rendszer a chilei Atacama-sivatagban, 5000 méter magasságban. A legnagyobb földi rádióteleszkóppal sok egyéb mellett megfigyelhetők lesznek a csillagok és bolygórendszerek keletkezésének részletei. Ebben a munkában vesz részt az MTA Lendület programja jóvoltából Kóspál Ágnes csillagász (MTA CSFK Csillagászati Intézet), aki nemrég vehette át a L’Oréal–UNESCO A nőkért és a tudományért díját.
Hivatkozások ezrei
Simon István, az MTA TTK Enzimológiai Intézetének tudományos tanácsadója, a biológiatudomány doktora bekerült a világ legtöbbet idézett kutatói közé. A gyógyszerkutatásban kulcsszerepet játszó transzmembrán fehérjékkel, illetve a rendezetlen fehérjékkel foglalkozik. Az előbbiek a sejteket határoló sejthártyában biztosítják az anyagok és információk áramlását. A rendezetlen fehérjék annyira újdonságnak számítanak a tudományban, hogy a jelenlegi egyetemi tankönyvekben még nem is szerepelnek.
Gigantikus gammagyűrű az égbolton
A világegyetem legnagyobb méretű szabályos alakzatát fedezte fel nemrégiben Balázs Lajos tudományos tanácsadó (MTA CSFK) és az általa vezetett kutatócsoport. A kilenc gammakitörésből (GRB) álló gyűrű látszó átmérője 36 fok az égen, ami 72-szerese a teliholdénak. Valódi mérete 5 milliárd fényév, és 7 milliárd fényévre van tőlünk. A gammafelvillanások önmagukban is rendkívüli jelenségek, hiszen másodpercek alatt annyi energiát sugároznak ki, mint amennyit Napunk 5 milliárd éves működése során összesen. Az OTKA által is támogatott kutatásokról a csoport vezetőjével beszélgettünk.
Molekulák összekapcsolásával a kórokozók ellen
A lepkeszúnyog által terjesztett Leishmania donovani kórokozó az embert is megtámadja. Hudecz Ferenc, az ELTE Szerves Kémia Tanszékének professzora és az MTA–ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport vezetője új utakat keres a betegség elleni védekezésben. Munkatársaival két vegyületet kapcsolnak össze: az egyik a célba juttatást segíti, a másik pedig elpusztítja a kórokozót. Az efféle új molekulatípust a szaknyelv biokonjugátumoknak nevezi. Hudecz Ferenc professzor és csoportja nemzetközi együttműködések keretében végzik a kutatásukat.
Új utakon a növényrendszertan
Podani János, az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének professzora nemrégiben megjelent könyvében szakít a Linné által a XVIII. században lefektetett osztályozási elvekkel, és rangok nélküli, vagyis a családokat, rendeket, osztályokat és egyéb kategóriákat mellőző rendszert alkalmaz. Véleménye szerint a kihalt és a ma élő szervezetek együttes osztályozása csak a leszármazást illusztráló kládok felhasználásával lehetséges – összhangban a Darwin által megfogalmazott természetességi feltétellel.
Számítógépes nyelvészet
Modern informatikai módszerekkel nemcsak a nyelvről és használóiról, hanem azok társadalmi hátteréről is sok mindent megtudhatunk. A számítógépes nyelvészet egyik legkiválóbb hazai szakembere, Prószéky Gábor, az MTA doktora aktuális kutatásairól beszélt, köztük a gépi fordítás lehetőségeiről és határairól, a szövegfeldolgozásról és az emberről mint pszicholingvisztikus lényről.
Lendületben az okoskütyük
Az okoseszközök korát éljük. Egyes becslések szerint számuk 2020-ra eléri az 50 milliárdot, de a számszerűségnél sokkal fontosabb kérdés a velük való együttélésünk biztonsága. Varró Dániel mérnök-informatikus, egyetemi tanár az MTA Lendület programjának nyertese kutatócsoportjával együtt a BME-n azon dolgozik, hogy miként építhetők be az okoskütyük szolgáltatta információk a minket körülvevő nagy megbízhatóságú rendszerek működésébe, miként lesz egy okos rendszer megbízható is.
Miről mesélnek a galaxismagok?
Miről mesélnek a galaxismagok? Kevés olyan egzotikus égi objektum van, amely annyira izgatná az érdeklődők fantáziáját, mint a fekete lyukak és a kvazárok. Ilyen égitesteket vizsgál Gabányi Krisztina csillagász a FÖMI penci Kozmikus Geodéziai Obszervatórium munkacsoportjában. Az OTKA által támogatott programban a kutatók kontinenseken átívelő nagy bázisvonalú rádiótávcső-rendszerekkel is dolgoznak. Ezekkel jóval nagyobb felbontás érhető el, mint optikai tartományban, így sokkal kisebb részleteket lehet megfigyelni egy-egy forrásban, nem is beszélve arról, hogy sok esetben látható fényben nem is lehetne megpillantani őket.
Mire használja a biológus a babaolajat?
A dalos szúnyog madarakat és emlősöket, köztük embereket is megcsíp, és ezzel a nyugat-nílusi vírust (WNV) is terjeszti. A kór embernél enyhe lefutású, de időnként komolyabb idegrendszeri tüneteket is okozhat. Soltész Zoltán, a Magyar Természettudományi Múzeum és az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársa kékvércse-odúkba helyezett ki speciális, babaolajat tartalmazó csapdákat, amelyekkel három év alatt 18 000 szúnyogot fogott. Kollégáival együtt ki tudták mutatni a rovarokból a kórokozó WNV-t.
Mérnökszemlélettel a daganatok ellen
A daganatok a legtöbb halálesetet okozó betegségek közé tartoznak. Mivel azonban nincs olyan betegség, hogy „a rák” és nincs olyan, hogy „a rák ellenszere”, igen nehéz a kutatók dolga. Nem csoda, hogy nagy erőkkel folynak e téren kutatások itthon és világszerte egyaránt. Az Óbudai Egyetem Élettani Szabályozások Csoportjában Sájevicsné Sápi Johanna egészségügyi mérnök és munkatársai új szemlélettel vizsgálják a problémát. Napjaink legígéretesebb módszere, a nanotechnológia is segíthet a megoldásban.
Változatos agrártájban változatos rovarok
Vadméhek, háziméhek, zengőlegyek – az a közös bennük, hogy mindannyian részt vesznek a kultúr- és vadnövények beporzásában. Ha változatos az agrártáj szerkezete, azaz sövények és fasorok vannak a táblák között, sok és sokféle vadnövény érhető el mint virágforrás, az jót tesz a rovaroknak, ez viszont visszacsatolásként az embernek is hasznos. Termesztett növényeink, gyümölcsfáink virágjait ugyanis sok esetben rovarok porozzák be. Mindezekről Kovács-Hostyánszki Anikó, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoportjának tudományos munkatársa mesélt.
Ismét lendületben a hadronok
Ismét beindult az LHC. A Higgs-bozon felfedezése után új lendülettel ütköztetik a hadronokat, hogy megoldást keressenek a sötét anyag problémájára és a világegyetem más nagy kérdéseire. Pásztor Gabriella fizikus eddig a CERN-ben dolgozott. Az MTA Lendület programjának nyerteseként ősztől az ELTE Fizikai Intézetében alakít kísérleti részecske- és magfizikai csoportot. Céljuk, hogy bekukkantsanak a részecskefizika Standard Modellje mögé, valamint tanulmányozzák az Ősrobbanás után néhány milliomod másodperccel az univerzumot betöltő sűrű és forró kvarkanyag tulajdonságait.
Az ürge délben kevésbé fürge
2015-ben az év emlőse a közönséges ürge. Ez a kis rágcsáló Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 250 000 Ft. A rövidfüvű puszták lakója, de ma hazánkban két területtípus jelent neki élőhelyet: a védett legelők és a füves repülőterek… Hogyan hatnak a német turisták ezen kisemlősök időbeosztására? Miért telepítik át az ürgéket? Milyen programot támogat az Európai Unió? Erről beszélgettünk Altbäcker Vilmos etológussal, a Kaposvári Egyetem Környezettudományi és Természetvédelmi Intézetének vezetőjével.
Vége a budapesti zuzmósivatagnak
Farkas Edit, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Botanikai és Növénykémiai Kutatócsoport vezetője egyetemista kora óta zuzmókkal foglalkozik. Amikor elkezdte a munkát, Budapest belterületének jelentős része még zuzmósivatag volt a levegőszennyezettség miatt – mára azonban megváltozott a helyzet, így visszatelepedtek a zuzmók a főváros belső területeibe is. Ezen gomba- és algapartner(ek)ből álló szervezetek változatos kémiai anyagokat tartalmaznak.
A bolygók űridőjárása a Föld szolgálatában
Opitz Andrea űrkutató és csillagász, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa 12 év után tért haza külföldről. Svájcban doktorált, Franciaországban volt posztdoktori ösztöndíjas és legutóbb az ESTEC-ben, az Európai Űrügynökség (ESA) hollandiai központjában dolgozott. Bolygónk űridőjárásán kívül főként a Vénusz és a Mars űridőjárását kutatja, sőt az üstökösök plazmakörnyezetét is tanulmányozza. Válaszaiból megtudhatjuk, miért lehetnek nagyon hasznosak a más égitesteknél szerzett ismeretek a Föld számára.
Vidrák és sakálok
Mind a vidrák, mind a Magyarországról egyszer már kipusztult, majd az utóbbi években visszatelepült aranysakálok rejtett, rejtőzödő életet élnek. Így nehezebbek az őket tanulmányozó kutatások is. Hogyan vizsgálják a vidrák táplálkozását? Miként lehet vidrát fotózni? Milyen messze vándorol el egy fiatal aranysakál? Beltenyésztett-e a magyar sakálállomány? Ezekről a témákról kérdeztük Lanszki Józsefet, a Kaposvári Egyetem Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Tanszékének egyetemi tanárát.
A GPS negyedszázada Magyarországon
Éppen 25 éve érkeztek Magyarországra az első geodéziai GPS-vevők, ma pedig már a hétköznapi élet számos területén találkozhatunk a globális helymeghatározó rendszerre épülő alkalmazásokkal. Busics György a kezdetektől használja a technikát kutatásra és alkalmazásra egyaránt. Az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézet igazgatójával az eszköz és a technológia elterjedéséről és lehetőségeiről beszélgettünk.
Béke Nobel-díjat érő klímavédelem
Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem (Central European University, CEU) professzora részt vesz a Kormányközi Klímavédelmi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) munkájában. Hét gyermek anyjaként élvonalbeli kutatást végez. Interdiszciplináris kutatásának témája az éghajlatváltozás, és az energetikai rendszer átalakítása. A cél, hogy az épületek mélyfelújításával közel nulla energiafogyasztású házakat nyerjünk – ez hatékony eszköz az energiaszegénység elleni küzdelemben is.
A csillagok zenéjétől a csillagoségbolt-parkokig
A Fény Nemzetközi Évében nem lehet nem beszélni a csillagászok egyik legnagyobb ellenségéről, a fényszennyezésről. De azt is elmondhatjuk, hogy hazánkban két csillagoségbolt-park is található, ami világviszonylatban is jelentős eredmény. Kolláth Zoltán csillagász, a Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi és Műszaki Karának egyetemi tanára nélkül ezek aligha jöttek volna létre. Vele beszélgettünk a részletekről.
Űrpszichológia a Marson és a Földön
A Mars-utazás megvalósítása a technikai nehézségek mellett pszichológiai kérdéseket is felvet. A problémák tisztázására végezték el a Mars-500 kísérletet, melyben hat, különböző nemzetiségű férfi vett részt szimulált űrutazáson. A tapasztalatok feldolgozása még tart. A kutatásban részt vettek magyar szakemberek is; nem véletlenül, hiszen világelsők vagyunk az űrpszichológia terén. Ehmann Bea pszichológussal, az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársával beszélgettünk a részletekről.
Aktuális számunk
Galéria
Október
