Előfizetés a lapra
485
2015/09/24

Ismét lendületben a hadronok

A hét kutatója, CERN, CMS, élettelen természettudomány, fizika, hadron, Higgs-bozon, interjú, LHC, Standard modell

Ismét beindult az LHC. A Higgs-bozon felfedezése után új lendülettel ütköztetik a hadronokat, hogy megoldást keressenek a sötét anyag problémájára és a világegyetem más nagy kérdéseire. Pásztor Gabriella fizikus eddig a CERN-ben dolgozott. Az MTA Lendület programjának nyerteseként ősztől az ELTE Fizikai Intézetében alakít kísérleti részecske- és magfizikai csoportot. Céljuk, hogy bekukkantsanak a részecskefizika Standard Modellje mögé, valamint tanulmányozzák az Ősrobbanás után néhány milliomod másodperccel az univerzumot betöltő sűrű és forró kvarkanyag tulajdonságait.

481
2015/09/18

Az ürge délben kevésbé fürge

A hét kutatója, interjú, ökológia, ürge

2015-ben az év emlőse a közönséges ürge. Ez a kis rágcsáló Magyarországon fokozottan védett, eszmei értéke 250 000 Ft. A rövidfüvű puszták lakója, de ma hazánkban két területtípus jelent neki élőhelyet: a védett legelők és a füves repülőterek… Hogyan hatnak a német turisták ezen kisemlősök időbeosztására? Miért telepítik át az ürgéket? Milyen programot támogat az Európai Unió? Erről beszélgettünk Altbäcker Vilmos etológussal, a Kaposvári Egyetem Környezettudományi és Természetvédelmi Intézetének vezetőjével.

478
2015/09/14

Vége a budapesti zuzmósivatagnak

A hét kutatója, biológia, budapest, interjú, környezetszennyezés, levegő, ökológia, zuzmó

Farkas Edit, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Botanikai és Növénykémiai Kutatócsoport vezetője egyetemista kora óta zuzmókkal foglalkozik. Amikor elkezdte a munkát, Budapest belterületének jelentős része még zuzmósivatag volt a levegőszennyezettség miatt – mára azonban megváltozott a helyzet, így visszatelepedtek a zuzmók a főváros belső területeibe is. Ezen gomba- és algapartner(ek)ből álló szervezetek változatos kémiai anyagokat tartalmaznak.

476
2015/09/07

A bolygók űridőjárása a Föld szolgálatában

A hét kutatója, bolygó, interjú, planetológia, űridőjárás, űrkutatás

Opitz Andrea űrkutató és csillagász, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa 12 év után tért haza külföldről. Svájcban doktorált, Franciaországban volt posztdoktori ösztöndíjas és legutóbb az ESTEC-ben, az Európai Űrügynökség (ESA) hollandiai központjában dolgozott. Bolygónk űridőjárásán kívül főként a Vénusz és a Mars űridőjárását kutatja, sőt az üstökösök plazmakörnyezetét is tanulmányozza. Válaszaiból megtudhatjuk, miért lehetnek nagyon hasznosak a más égitesteknél szerzett ismeretek a Föld számára.

473
2015/08/25

Vidrák és sakálok

A hét kutatója, biológia, interjú, ökológia, sakál, vidra

Mind a vidrák, mind a Magyarországról egyszer már kipusztult, majd az utóbbi években visszatelepült aranysakálok rejtett, rejtőzödő életet élnek. Így nehezebbek az őket tanulmányozó kutatások is. Hogyan vizsgálják a vidrák táplálkozását? Miként lehet vidrát fotózni? Milyen messze vándorol el egy fiatal aranysakál? Beltenyésztett-e a magyar sakálállomány? Ezekről a témákról kérdeztük Lanszki Józsefet, a Kaposvári Egyetem Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási Tanszékének egyetemi tanárát.

469
2015/08/10

A GPS negyedszázada Magyarországon

A hét kutatója, geoinformatika, gps, helymeghatározás, interjú

Éppen 25 éve érkeztek Magyarországra az első geodéziai GPS-vevők, ma pedig már a hétköznapi élet számos területén találkozhatunk a globális helymeghatározó rendszerre épülő alkalmazásokkal. Busics György a kezdetektől használja a technikát kutatásra és alkalmazásra egyaránt. Az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézet igazgatójával az eszköz és a technológia elterjedéséről és lehetőségeiről beszélgettünk.

467
2015/08/10

Béke Nobel-díjat érő klímavédelem

A hét kutatója, interjú, klímaváltozás, klímavédelem, környezetvédelem, Nobel-díj, ökológia

Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem (Central European University, CEU) professzora részt vesz a Kormányközi Klímavédelmi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) munkájában. Hét gyermek anyjaként élvonalbeli kutatást végez. Inter­disz­ciplináris kutatásának témája az éghajlatváltozás, és az energetikai rendszer átalakítása. A cél, hogy az épületek mélyfelújításával közel nulla energiafogyasztású házakat nyerjünk – ez hatékony eszköz az energiaszegénység elleni küzdelemben is.

465
2015/07/24

A csillagok zenéjétől a csillagoségbolt-parkokig

A fény nemzetközi éve, Bükk, csillagászat, csillagoségbolt-park, fényszennyezés, Hortobágy, interjú, Zselic

A Fény Nemzetközi Évében nem lehet nem beszélni a csillagászok egyik legnagyobb ellenségéről, a fényszennyezésről. De azt is elmondhatjuk, hogy hazánkban két csillagoségbolt-park is található, ami világviszonylatban is jelentős eredmény. Kolláth Zoltán csillagász, a Nyugat-magyarországi Egyetem Természettudományi és Műszaki Karának egyetemi tanára nélkül ezek aligha jöttek volna létre. Vele beszélgettünk a részletekről.

459
2015/07/08

Űrpszichológia a Marson és a Földön

A hét kutatója, interjú, Mars, pszcihológia, űrkutatás

A Mars-utazás megvalósítása a technikai nehézségek mellett pszichológiai kérdéseket is felvet. A problémák tisztázására végezték el a Mars-500 kísérletet, melyben hat, különböző nemzetiségű férfi vett részt szimulált űrutazáson. A tapasztalatok feldolgozása még tart. A kutatásban részt vettek magyar szakemberek is; nem véletlenül, hiszen világelsők vagyunk az űrpszichológia terén. Ehmann Bea pszichológussal, az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos főmunkatársával beszélgettünk a részletekről.

458
2015/07/01

Tizenötezer hernyó

A hét kutatója, biológia, hernyó, interjú, ökológia, ökoszisztéma-szolgáltatás, széncinege

Egy cinegecsalád tavasszal akár 15–20 ezer hernyót is zsákmányolhat egy fészekalj felneveléséhez, ezzel tartva kordában a rovarkártevők szaporodását. Bereczki Krisztina, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet tudományos segédmunkatársa mátrai erdőkben vizsgálja a cinegék és fő táplálékuk, a hernyókártevők kölcsönhatását. Eredményei szerint, ha az erdészek változatosabb erdőszerkezetet alakítanak ki, akkor csökkenthetik a hernyók által okozott károkat.

453
2015/06/22

Programozás 600 millió km távolságból

A hét kutatója, Csurjumov-Geraszimenko, interjú, Philae, Rosetta, Széchenyi-díj, űrkutatás

Széchenyi-díjat kaptak nemrégiben a Rosetta-programban közreműködő szakemberek: Apáthy István, Bánfalvy Antal és Balázs András. Utóbbi az MTA Wigner Fizikai Központ mérnök űrkutatója. A szonda leszállóegysége, a Philae az ő munkájának eredményei nélkül aligha végezte volna el történelmi méréseit a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös felszínén. Vele beszélgettünk a részletekről.

449
2015/06/18

A cél az oki kezelés

A hét kutatója, betegség, big data, biológia, fehérje, idegrendszer, interjú, orvosbiológia, proteom, proteomika

Juhász Gábor, az ELTE TTK Biológiai Intézetében működő Proteomika Laboratórium kutatója idegrendszeri betegségek biológiai alapjainak kutatásával foglalkozik. A proteomról, a különböző kutatási módszerekről, a "big data" problémaköréről és a kísérletezés etikájáról beszélgettünk, vagyis arról, hogy az állatkísérleteknek is alapvető kritériuma már, hogy az embergyógyászat legmagasabb szintjén gondoskodjanak fájdalomcsillapításról, valamint a beavatkozások szakszerűségéről.

446
2015/06/11

Mikroszkóppal az élő agyban

A hét kutatója, biológia, fizika, interjú, Katona Gergely, kétfoton-mikroszkóp, mikroszkóp, Rózsa Balázs

Gábor Dénes-díjat és Az Év Példaképe 2014 díját kapta meg nemrégiben Katona Gergely fizikus, aki tulajdonostársával, Rózsa Balázzsal saját fejlesztésű kétfoton-mikroszkópjukkal a világon először képesek 3D-ben, sejtszintű felbontással vizsgálni az idegsejthálózatok aktivitását, méghozzá a jelenlegi lézerpásztázó mikroszkópokhoz képest egymilliószoros sebességgel. A mikroszkópok gyártására és a további kutatások finanszírozására jött létre a Femtonics Kft., melynek ő az egyik ügyvezetője.

2015/06/03

Élőhelytérképezés lézerrel

A hét kutatója, Balaton, élőhely, interjú, lézer, ökológia, számítástechnika

Mi lehet a közös pont a lézerekben, a nádasokban, a Balatonban és a számítástechnikában? Zlinszky András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet tudományos munkatársa és kollégái új módszereket alkalmaznak gyepek és nádasok felmérésére: repülőről tapogatják le a terepet, majd számítógépes modellt hoznak létre az így nyert adatokból. Ez többek között a Natura 2000-es természetvédelmi területek állapotának nyomon követésére is alkalmas, de a módszer minden valószínűség szerint nagy jövő elé néz.

440
2015/06/02

Világhírközlés

A hét kutatója, élettelen, gráfelmélet, információ, információelmélet, interjú, matematika, Rényi Alfréd

Az információelmélettel a terület korai időszakában ismerkedett meg Csiszár Imre matematikus, akadémikus, aki júniusban az életműdíjnak tekinthető Hamming-medált veheti át, melyet az elektromérnökök nemzetközi egyesülete (Institute of Electrical and Electronics Engineers) évente ítél oda egy kiemelkedő kutatónak vagy legfeljebb háromtagú kutatócsoportnak. Csiszár Imre az információ matematikai és hírközlési sajátosságait vizsgáló területet Rényi Alfréd vezetésével térképezhette fel, majd később a hazai információelmélet-kutatás vezető alakjává vált.

438
2015/05/29

Az időskori agy kutatása

A hét kutatója, agy, biológia, idegrendszer, időskor, interjú, orvosbiológia, OTKA

Nemcsak hazánk, hanem Európa lakossága is öregszik, ezért aligha kell ecsetelni az időskori kognitív változások vizsgálatának jelentőségét. Nem csoda, hogy az OTKA és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával dolgozik Gaál Zsófia Anna pszichológus, az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos munkatársa. Eredményei a tudomány mellett a hétköznapi élet számára is fontos tanulságokkal szolgál. Vele beszélgettünk a részletekről.

432
2015/05/13

Molekuláris mesterlövészet

A hét kutatója, interjú, kémia, liposzóma, nano, orvosbiológia, rák

Eheti interjúalanyunk, Lőrincz András a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontjának (MTA TTK) Anyag és Környezetkémiai Intézetében (AKI) dolgozik. Olyan kisméretű biológiai „csomagokkal”, azaz li­po­szó­mák­kal foglalkozik, amelyek segítségével célzottan a rákos daganatokba lehet hatóanyagokat eljuttatni. Eredményeik hozzásegíthetnek olyan gyógyszerhordozók előállításához, amelyek segítségével hatékonyabbak lehetnek az alkalmazott gyógyszerek és jóval kisebbek lehetnek a kemoterápia mellékhatásai.

425
2015/04/29

Fehérjefizika

A hét kutatója, biofizika, biológia, fehérje, interjú, orvosbiológia

Ha annak idején a gimnazista Dér Bandit valaki megkérdezte, mi akarsz lenni, bizonyára azt válaszolta: fizikus. Akkor aligha gondolhatott arra, hogy kutatói pályája két tudományág, a fizika és a biológia házasságával teljesedik ki. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biológiai Intézete biomolekuláris elektronika csoportjának vezetője végzős fizikushallgatóként került az intézménybe. Dér András időközben megtanulta a biológiát, beleásta magát a fehérjekutatás rejtelmeibe, olyannyira sikeresen, hogy az e területen elért eredményeiért és a hazai bioelektronikai oktatás megteremtéséért Akadémiai Díjban részesült.

421
2015/04/21

A nyomfosszíliáktól a geotermikus energiákig

A hét kutatója, fosszília, geológia, interjú, nyomfosszília, Pannon-tó

A Pannon-tavi üledékek Magyarország geológiai múltjának egy különösen izgalmas időszakáról mesélnek. Persze csak azoknak, akik ki tudják olvasni a rétegsorokból. Mint például Babinszki Edit, aki a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet tudományos főmunkatársa. Vizsgálatai az új tudományos eredményeken kívül az energiahordozókról is nagyon értékes információkat nyújtanak hazánknak. A kutatás mellett elismert tudományos újságíró és ismeretterjesztő filmes. Vele beszélgetünk.

417
2015/04/14

Ólom a vízben?

A hét kutatója, egészségügy, élettelen természettudomány, interjú, ivóvíz, szennyezés, víz

Már az ókori rómaiak is – így hangzik egy gyakori szófordulat, ami a mi esetünkben is igaz, mivel már a rómaiak is használtak ólomvezetékeket. Egyes régi építésű épületekben még manapság is ilyen csövek vannak, ami azért jelent gondot, mert az ivóvízbe beoldódó ólomnak káros egészségügyi hatása van, főként a gyerekekre nézve. Sebestyén Ágnes, az Országos Környezetegészségügyi Intézet Vízhigiéniés osztályának biomérnöke a települések ivóvizének ólomszintjét kutatja – erről beszélt az Élet és Tudománynak.

415
2015/04/08

Energiatermelés egy üstökös felszínén

A hét kutatója, interjú, Philae, Rosetta, űrkutatás, üstökös

November közepén szállt le először ember alkotta eszköz egy üstökös felszínére. Bár a landolás nem a tervek szerint alakult, a szakemberek nem adták fel a reményt a folytatásra. A Rosetta-szonda leszállóegységének tápegységét a BME Űrkutató Csoportjában készítették. A rendkívül bonyolult szerkezetbe tízrétegű nyák-lemezt és több ezer alkatrészt építettek be. Ennek elkészítéséről és az űreszközök energiaellátásról, illetve a Philae-vel kapcsolatos reményekről Szabó József mérnök-űrkutatóval beszélgettünk.

413
2015/04/07

A klónok terjedése

A hét kutatója, biológia, interjú, klón, növény, ökológia, terjedés

A nagyközönség szerint a klónok főként a sci-fi filmekben fordulnak elő – pedig egy átlagos gyep is tele van velük. Érdekes terület a klónok térbeli terjeszkedésének modellezése – ezzel foglalkozik Oborny Beáta, az ELTE TTK Növényrendszertani Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének docense. A kutatónő ezenkívül a biológiai fázisátmeneteket is vizsgálja – ide tartozik a magashegységi erdőhatárok kialakulása és a megritkuló fajok kipusztulásának szomorú eseményei is.

406
2015/03/20

Biztosíték a vad növényfajok túlélésére

A hét kutatója, biológia, interjú, magbank, növény, ökológia

Az elmúlt öt évben a Pannon Magbank-projekt résztvevői 844 magyarországi növényfaj magvait gyűjtötték be, hogy a tápiószelei, vácrátóti és aggteleki génbanki tárolókban hosszú távra megőrizzék őket. Peti Erzsébetet, a program vezetőjét kérdeztük arról, hogy mi a célja a kezdeményezésnek, milyen módszerekkel folyt a gyűjtés és a tárolás, illetve hogy mi a különbség a vad- és a kultúrnövények megőrzése között.

402
2015/03/18

Ismeretterjesztés és génsebészet

A hét kutatója, Az év ismeretterjesztő tudósa, biológia, díj, élettudomány, interjú, kisbolygó, molekuláris biológia, Tudományos Újságírók Klubja

E heti kutatónk a 2014-es esztendő ismeretterjesztő tudósa lett a Tudományos Újságírók Klubja (TÚK) tagjainak szavazatai alapján. Az elismerés részeként a díjazottról egy kisbolygót neveztek el. Venetianer Pál nevét a 313116 Palvenetianer aszteroida viseli. A magyar molekuláris biológia atyjának tartott szakemberrel pályájának fontos állomásairól és a genetika tudományának mai megítéléséről, illetve aktuális kérdéseiről beszélgettünk.

396
2015/03/02

Lehet-e Parkinson-kóros a kutyám?

A hét kutatója, agy, biológia, idegrendszer, interjú, orvosbiológia, Parkinson-kór

Az Alzheimer-kór után a Parkinson-kór a második leggyakoribb, idegsejtpusztulással járó, neu­ro­de­ge­ne­rá­ciós betegség. Világszerte mintegy 20 millió ember érintett a betegségben, így korántsem mindegy, hogy sikerül-e valamilyen gyógymódot kidolgozni ellene. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozó Kis Viktor aktívan kutatja a betegség molekuláris és élettani hátterét, többek között a már meghalt betegek agymintáinak elektronmikroszkóppal történő tanulmányozásával.