Előfizetés a lapra
607
2016/06/16

A szöcskeegerek vándorlása

A hét kutatója, bókoló zsálya, filogenetika, interjú, Krím, Oroszország, ökológia, szöcskeegér, sztyeppe, Ukrajna

Az uralkodó paradigma szerint a sztyeppei állatok és növények kelet felől nyugati irányba hódították meg az eurázsiai kontinens jelentős részét, és így Magyarországra, a sztyeppe nyugati előőrsébe is így jutottak el. Napjaink genetikai eredményei megkérdőjelezik ezen elgondolás általános voltát. Sramkó Gábor, az MTA-ELTE-MTM Ökológiai Kutatócsoport és a Debreceni Egyetem kutatója kalandos keleti expedíciókon gyűjtött növényi és állati szövetmintákat, majd munkatársaival a genetikai rokonsági fokokat elemezték és rajzolták térképre – így jutottak ezen új eredményekre.

604
2016/06/16

Mire jó néhány pixel a Naprendszer határáról?

A hét kutatója, csillagászat, interjú, Kepler, Naprendszer, Nereida, OTKA, űrtávcső

Több mint négymilliárd kilométerre van tőlünk, és csak néhány száz kilométer átmérőjű a Neptunusz holdja, a Nereida, így nem csoda, hogy mindössze néhány pixelt foglal el még a legjobb űrtávcsövek felvételein is. Az MTA CSFK Csillagászati Intézetében működő magyar Kepler-csoport tagjainak nemzetközi szinten is jelentős eredményei szerint mégis fontos információkkal szolgálhat ez az égitest a Naprendszer születését követő időszakról. A részletekről Molnár László csillagásszal, az intézet tudományos munkatársával beszélgettünk.

601
2016/06/15

Miniatűr iránytűk élő szervezetekben

A hét kutatója, baktérium, biológia, interjú, mágneses, nanokristály

Gábor Dénes Nobel-díjas találmányát, a holográfiát egy nemzetközi kutatócsoport alkalmazta nanokristályok mágnesességének vizsgálatára – ezen kutatásban Pósfai Mihálynak, a Pannon Egyetem Környezettudományi Intézet egyetemi tanárának is fontos szerepe volt. A módszer újfajta betekintést nyújt a negyven éve felfedezett mágneses baktériumok életébe: a természetes vizekben és ezek üledékeiben élő szervezetek mágneses ásványaik segítségével találják meg az optimális helyüket. Pósfai Mihály idén március 15-én Széchenyi-díjat kapott a munkásságáért.

598
2016/06/06

Tudomány, technika, művészet

A hét kutatója, interjú, térinformatika, térkép, térképészet

Bár a térinformatika jelentősen átalakította használatukat, de térképeket – így vagy úgy – mindannyian használunk. Éppen emiatt tartották fontosnak megszervezni a Térképészet Nemzetközi Évét, amely 2015 augusztusától 2016 december végéig zajlik. Az ennek kapcsán megjelenő magyar nyelvű könyv egyik fordítójával, az ELTE webes térképészet oktatójával, az idén az ELTE Ígéretes Kutatójának megválasztott Gede Mátyással beszélgettünk földgömbökről, informatikáról, térképészetről.

596
2016/05/25

Leporolt jégmagok

A hét kutatója, Grönland, interjú, jégkorszak, lösz, meteorológia, por

Újvári Gábor, az MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet kutatójának eredményei szerint Európából is juthatott poranyag Grönlandra az utolsó eljegesedési maximum idején, azaz körülbelül 26–19 ezer évvel ezelőtt. A porminták vizsgálata révén érthetőbbé válhat az északi félteke légköri cirkulációja, pontosíthatók az említett időszak idejére kidolgozott légköri modellek is. A kutatásokat az OTKA is támogatta.

592
2016/05/12

Sötét gyanúsítottak a CERN-ben

A hét kutatója, CERN, fizika, interjú, részecskefizika, sötét anyag

A galaxisokat egyben tartó sötét anyag és sötét energia részecskeszintű leírása, felfedezése még várat magára – bár lehet, hogy nem sokáig. Ahogy arról tavaly decemberi utolsó számunkban hírt adtunk, Krasznahorkay Attila, az Atomki Tandetron gyorsítót működtető egységének vezetője nemrégiben olyan esemény-többletet talált, ami a gyanú szerint sötét anyag jelenlétére utalhat. De van egyfajta „gyanúsítottja” a CERN CMS kísérletében részt vevő Karancsi János csoportjának is.

588
2016/05/06

A tojás meg a színe

A hét kutatója, ELTE, interjú, madár, tojás, viselkedésökológia

Hargitai Rita, az ELTE Ígéretes Kutatója vadmadártojások héjának és tojássárgájának vizsgálatával igyekszik megtalálni az anya stratégiáját a szaporodás és az önfenntartás egyensúlyának kialakítására. Melyik tojásba érdemes a legtöbb antioxidánst juttatni? Mit okoz a városi környezet? Hogyan kompenzálja a rossz és jó évek váltakozását a fészekalj? És mit szól mindehhez a macska?

586
2016/05/05

Kutatólaboratórium a főváros alatt

A hét kutatója, barlang, budapest, interjú, karszt, Molnár János-barlang

Budapestnek világszerte híresek a gyógyfürdői. Ezeket a város alatt húzódó karsztrendszernek köszönhetjük. A szén-dioxidot és más vegyületeket tartalmazó víz látványos barlangokat vájt ki a budai hegyek alatt. Ezek közül a Molnár János-barlang világszinten különleges célpontnak számít a búvárturisták között. A termálkarsztok kutatója, Erőss Anita, az ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék tudományos munkatársa nemrégiben „Az ELTE ígéretes kutatója” díjban részesült. Ennek alkalmából készítettünk vele interjút.

582
2016/04/28

GPS és időjárás-előrejelzés

A hét kutatója, gps, időjárás, interjú, meteorológia, műhold

25 évvel ezelőtt érkeztek Magyarországra az első terepi GPS-műszerek. A negyedszázados évforduló alkalmából egész napos konferenciát szerveztek a szakemberek, ahol kitűnt, hogy a helymeghatározás és a navigáció mellett milyen sok más területen is lehet alkalmazni ezt a technológiát. Rózsa Szabolcs egyetemi docens a BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék vezetője csoportjával a rövid távú időjárás előrejelzésről beszélt, ezt segíti kutatásaival.

578
2016/04/27

Az agyból kifelé haladva

A hét kutatója, agykutatás, élettudomány, idegrendszer, interjú, neuron

Agyunk tényleg üres lap, melyet megtölt a beérkező információ, vagy nem passzívan várjuk az eseményeket? Hogyan tanuljuk meg a testünket mozgatni? Mi mindebben a hippokampusz szerepe? Buzsáki Györgyöt, a NYU Neuroscience Institute kutatóját, az első Agy-díj nyertesét kérdeztük kutatásáról a Magyar Idegtudományi Társaság konferenciáján tartott előadása kapcsán.

574
2016/04/13

Madárdal a világűrből

A hét kutatója, Antarktisz, fizika, geofizika, interjú, kórus, plazmaszféra, világűr, whistler

Lichtenberger János az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének professzora az űrből érkező madárdalt tanulmányozza. Ha hozzátesszük, hogy ennek az interjúnak a válaszait az Antarktiszról küldte, akkor nagyon különös kép alakulhat ki róla az olvasóban. Pedig valójában a felsőlégkör olyan különös jelenségeit kutatja, mint a whistlerek és a kórusok. Ezek révén következtethetnek a szakemberek olyan folyamatokra, amelyek veszélyesek lehetnek a műholdakra, s így a mindennapi életünkre is.

572
2016/03/30

Sugárvédelem az űrben

A hét kutatója, interjú, műszer, sugárvédelem, űrkutatás

Az űrhajósokra leselkedő veszélyek közül a kozmikus sugárzás jelenti az egyik legnagyobb rizikót. Hirn Attila, az MTA Energiatudományi Kutatóközpont Űrdozimetriai Kutatócsoportjának vezetője részt vesz az üstököskutató Rosetta-programban is, de főként a sugárzások hatását vizsgálja. A Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén szolgálatot teljesítő dózismérő, a TRITEL fejlesztőjével arról beszélgettünk, milyen kockázatokkal jár a sugárterhelés és hogyan lehet ellene védekezni?

569
2016/03/24

Lendületben az érzelmi memórianyomok kutatása

A hét kutatója, idegrendszer, idegtudomány, interjú, memória

Az agykutatás egyik legizgalmasabb területe az érzelmek kialakulásának vizsgálata. Hájos Norbert az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója csoportjával az Akadémia Lendület programja keretében éppen ezen a témán dolgozik. Az érzelmi reakciók és a félelmi memórianyomok kialakításában szerepet játszó idegsejtcsoportok tanulmányozását új módszerekkel végzik, és már az első eredményeiket is nemzetközi figyelem kíséri. A csoport korábbi kutatásait az OTKA is támogatta.

567
2016/03/23

Az exobolygóktól az exolényekig

A hét kutatója, csillagászat, exobolygó, interjú, Kepler

A Naprendszeren kívüli bolygók keresése sokak fantáziáját megmozgatja. Legutóbb a Hattyú csillagképben található KIC 8462852 jelű csillag szabálytalan fényváltozása kapcsán felröppentek olyan hírek is, hogy idegen civilizáció okozhatja az eddig ismeretlen jelenséget. Szabó Róbert az MTA CSFK Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársát, a magyar Kepler-csoport alapítóját arról kérdeztük, hol tartanak ma a kutatások, vajon eljuthatunk-e az exobolygóktól exolények felfedezéséig?

566
2016/03/23

Kulturális ismeretterjesztés

Hámori József, interjú, ismeretterjesztés, közgyűlés, TIT

A közelmúltban választotta meg a TIT elnökévé Hámori József akadémikust, neurobiológust a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat közgyűlése. A Magyar Kultúra Napja alkalmából a társulati elnöki terveiről kérdeztük lapunk tudományos tanácsadó testületének a tagját.

563
2016/03/23

Jótékony ezüstionok

A hét kutatója, baktérium, élettudomány, ezüstion, fertőzés, interjú, protézis

Egy ortopédiai beavatkozás során beépített protézis könnyen elfertőződhet, még akkor is, ha az orvosok körültekintően, steril körülmények között dolgoztak. Ha sikerül az implantátum felületére ezüstionokat juttatni, akkor védekezhetünk a kórokozók ellen:­ az ezüstionok elpusztítják a baktériumokat, így alkalmasak lehetnek a gyulladás megakadályozására. Lakatosné Varsányi Magda egy ilyen módszer gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit kutatja a budapesti, Bay Zoltánról elnevezett intézetben.

561
2016/03/09

Sok még a kihasználatlan lehetőség

A hét kutatója, biológia, interjú, Lendület, molekuláris biológia, rák

Bödör Csaba molekuláris biológus, az I. számú Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet tudományos főmunkatársa évek óta foglalkozik vérképzőszervi daganatokkal, és idén ő is azok között volt, akik önálló kutatócsoportot alakíthattak az MTA Lendület programja keretében. A szeptember elseje óta működő munkacsoport a következő években olyan diagnosztikai eljárások kifejlesztésén fog dolgozni, amelyekkel a limfómák és leukémiák legtöbb típusánál az epigenetikai mintázatokat kialakító enzimek génjeinek mutációs állapotai alapján – megjósolható lenne egy-egy kezelési módszer hatékonysága.

557
2016/03/03

Lendkerekes játékautótól a fantom forgalmi dugókig

A hét kutatója, BME, dugó, élettelen természettudomány, fizika, időkésést tartalmazó rendszerek, interjú, lendkerék, műszaki, Prima díj

Stépán Gábor akadémikus vehette át a Príma díjat december 4-én a Művészetek Palotájában, novemberben pedig egy másik rangos díjat kapott meg Amerikában. A BME Gépészmérnöki Karának tanszékvezetője, volt dékánja sok hivatali teendője mellett is ragaszkodik ahhoz, hogy tanítson. Mi kedvenc kutatási területeiről kérdeztük.

553
2016/03/01

A lényeg a részletekben rejlik

Andy Brunning, anglia, Compound Interest, infografika, interjú, kémia

Andy Brunning Cambridge-ben tanít kémiát, gimnazista diákjainak a tantárgy szemléltetéséül gyönyörű infografikákat készít. Látva a tablók sikerét növendékei körében, ezeket megosztotta tanárkollégáival is a neten. Szokatlanul nagy érdeklődés fogadta, nemcsak vegyészek és pedagógusok körében, de az egész világháló felfigyelt rá. Idén már könyv formájában tette közzé a grafikáinak egy részét a következő rendhagyó címmel: Miért válik a spárgaevés után furcsa szagúvá a vizeletünk? (Why does asparagus make your wee smell?).

548
2016/02/16

Törékeny nádszál a mikroszkóp alatt

A hét kutatója, biológia, interjú, mikroszkóp, nád, növény, ökológia

A nádszálak mikroszkópos keresztmetszeti képe másként néz ki különböző vízmélység mellett, az állóvízből vett minta esetén, azonban arról, hogyan is néz ki egy folyóvízi növénynél, vajmi keveset tudunk. A szövettani metszetek lefotózott képét számítógépes monitoron megjelenítve többféle mérést lehet elvégezni. Ezt a problémakört vizsgálja Szakály Ágnes, a Duna-kutató Intézet Makrofiton-ökológiai Kutatócsoport fiatal kutatója.

546
2016/02/16

Figyelem és gátlás az emberi agyban

A hét kutatója, agy, agykutatás, figyelem, fMR, interjú, MR

Agyunk többféle szűrőt használ arra, hogy a beérkező információrengetegből csak azt használja fel, ami éppen akkor a legfontosabb számunkra. Ha ezek a funkciók nem működnek, annak komoly következményei vannak. Ilyen például az öregedés során tapasztalható kognitív leépülés. Ezért is fontosak azok a kutatások, melyeket az OTKA támogatásával Vidnyánszky Zoltán agykutató és csoportja végez az MTA TTK Agyi Képalkotó Központjában.

544
2016/01/27

Gyógyszermaradványok a Dunában

A hét kutatója, Duna, gyógyszer, interjú, szennyezés, víz

A gyógyszeripar világszerte dollármilliárdokat termelő iparág – az emberiség pedig tonnaszámra fogyasztja a különböző gyógyító tablettákat. Sajnos ezek hatóanyagai vagy bomlástermékei elfogyasztás után a szervezetből kiürülve a szennyvíztisztítókba jutnak, majd belekerülnek a felszíni vizeinkbe, és veszélyeztetik ivóvízbázisainkat is. Erről a problémáról kérdeztem Záray Gyulát, aki az ELTE egyetemi tanára, az ELTE Környezettudományi Kutató­központ vezetője és az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének tudományos tanácsadója.

543
2016/01/21

Gördülő kövek a Marson

A hét kutatója, élettelen természettudomány, Gale-kráter, gömböc, interjú, kavics, , Mars, marskutatás, matematika, űrkutatás

Több tíz kilométert utazhattak egy ősi marsi folyó medrében azok a kavicsok, amelyeket néhány éve a Curiosity marsjáró felvételein pillanthattunk meg. Vándorlásuk történetét egy új matematikai modell és rengeteg földi kísérlet segített megérteni. Ezt a modellt a Gömböc egyik atyja, Domokos Gábor akadémikus, egyetemi tanár (BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék) dolgozta ki csoportjával, akiknek kutatását az OTKA és a Korányi Imre-ösztöndíj is támogatta. A tudományos újdonság jelentőségét mutatja, hogy a Nature lapcsalád egyik tagja is beszámolt róla, és a hír bejárta a világsajtót.

538
2016/01/21

Baktériumok bevetésen

A hét kutatója, biológia, interjú, kármentesítés, mikrobiológia, ökológia, szennyezés

Idén nagy port vert fel a médiában a budapesti Illatos út ügye: több ezer hordónyi veszélyes vegyi anyagot találtak a Budapesti Vegyiművek magára hagyott telephelyén. A hordók egy részét már elszállították, de a talajban még mindig ott a szennyezés, és a közeli lakóházakból vett pormintákban is kimutatták az egészségre veszélyes DDT-t. Hasonló botrány tört ki a Hortobágyon is. Mit lehet tenni ilyen esetekben? És hogy jönnek a képbe a baktériumok? Erről kérdeztük Márialigeti Károlyt, az ELTE Mikrobiológiai Tanszék egyetemi tanárát.

536
2016/01/14

Magyarország geokémiai atlasza

A hét kutatója, atlasz, földtudomány, geokémia, interjú, Magyarország, OTKA

Magyarország geokémiai atlaszának összeállítása nem csak tudományos szempontból fontos. A talaj összetételének megismerése az ökológia, a biológia, a mezőgazdaság és a nyersanyagkutatás számára is hasznos, sőt áttételesen még az európai jog számára is szolgál tanulságokkal. Az atlasz összeállítása főként Fügedi Ubulnak, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet tudományos főmunkatársának köszönhető. Vele beszélgettünk a részletekről.