Előfizetés a lapra
656
2016/10/12

A molekulák ultragyors viselkedése

A hét kutatója, femtoszekundum, interjú, kémia, pikoszekundum, reakció

A kémiai reakciók femtoszekundumos időskálán zajlanak le, azaz a másodperc milliárdod részének a milliomod része alatt. Korszerű lézerekkel ma már lehet vizsgálni ezeket a folyamatokat: ilyenkor két nagyon rövid lézerimpulzus közötti időeltolódás adja a mérés alapját. A módszer kidolgozásáért 1999-ben Nobel-díjat kapott Ahmed Zewail. Keszei Ernő, az ELTE Fizikai-Kémiai Tanszékének egyetemi tanára részt vesz elektronok vízben való oldódásának ilyen módszerrel történő vizsgálatában is.

651
2016/10/06

A második magyar műhold és ami utána jön

A hét kutatója, interjú, űripar, űrkutatás

A második magyar műhold teheti meg az első lépést abba az irányba, hogy részletes képünk legyen a Föld sugárzási környezetéről. Nemcsak a kutatók, fejlesztők és az üzleti élet szereplői számára fontos, hanem hétköznapjainkra is hatással lehet, ha előre meg tudjuk mondani egy műholdról, hogy a tervezett pályáján milyen sugárzást fog kapni. A világon egyedülálló programról Zábori Balázs fizikussal, az MTA Energiatudományi Központ projektvezetőjével beszélgettünk.

649
2016/09/28

Újra gyönyörködhetünk a kék Dunában

A hét kutatója, alga, biológia, Duna, Duna-kutató Intézet, fitoplankton, interjú

Kiss Keve Tihamér, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének professzora 1978 őszén kezdte a Duna vizsgálatát, és azóta folyamatosan kutatja a folyóban lebegő apró növényi szervezeteket, a fitoplanktont. A mikroszkopikus algák segítenek abban, hogy nyomon kövessük vizeink minőségét – ezt az Európai Unió szabályozása is előírja. Míg a nyolcvanas években közepes volt a Duna vízminősége, ez azóta sokat javult a szennyvizek tisztítása nyomán.

646
2016/09/28

Az UV, az ózon és a klímaváltozás

A hét kutatója, interjú, klíma, légkörfizika, meteorológia, ózon, UV

Nyáron gyakran figyelmeztetnek bennünket az ultraibolya sugárzás várható erősségére. Az UV-ról sokaknak az ózonlyuk és a klímaváltozás jut eszébe, nem is alaptalanul. Az Országos Meteorológia Szolgálat Marcell György Főobszervatóriumában is árgus szemekkel és precíz műszerekkel figyelik ezt a sugárzástartományt. Tóth Zoltán csillagász, meteorológus, a Légkörfizikai és Méréstechnikai Osztály munkatársa arról mesélt, hogyan és miért vizsgálják ezt a területet, és mi közük van egymáshoz a címben említett jelenségeknek.

643
2016/09/21

A mágneses sündisznóké a jövő?

A hét kutatója, fizika, interjú, mágnesesség, OTKA, skyrmion

Korunk egyik nagy kihívása, hogy a szinte exponenciálisan növekvő digitális adatmennyiséget hogyan lehet minél kisebb helyen, olcsón és megbízhatóan tárolni. A megoldást az úgynevezett mágneses skyrmionok jelenthetik. Ezek új típusát fedezték fel nemrégiben a BME Fizika Tanszékének munkatársai. Köztük van a Bolyai Ösztöndíjas fizikus, Bordács Sándor, vele beszélgettünk erről az ígéretes lehetőségről. A kutatást az OTKA is támogatta.

642
2016/09/21

Mi rejtőzik a Gellért-hegy alagútjában?

A hét kutatója, ELTE, földtan, Gellért-hegy, geológia, interjú, mikrobiológia, termálvíz

Mádlné Szőnyi Judit, az ELTE Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékén működő Hidro­geológia és Geotermia Műhely vezetője munkatársaival a budapesti Gellért-hegy mélyén elhelyezkedő alagútban végzi kutatásait. Az itt feltörő termálforrások különleges élővilága a felszínre jutáskor biofilmet és kémiai kiválásokat képez. Mostanában indul egy multidiszciplináris kísérlet annak megértésére, hogy hogyan és miért alakulnak ki ezek a források körül.

639
2016/09/15

Testünkbe zárt evolúció

biológia, DNS, evolúció, genetika, interjú, májsejt, rák, Szeged, tumor

Az Eurostat legutóbbi adatai szerint 2013-ban az összes halálozás 26 százalékáért a rosszindulatú daganatok voltak a felelősek. Becslések szerint 15–20 év múlva csaknem megkétszereződik Európában a rákban elhunytak száma. Mátés Lajos, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Genetikai Intézetében, a Tumor Genom Kutató Csoport vezetőjeként 2011 óta foglalkozik génterápiás eljárások fejlesztésével és a rák kialakulásának genetikai okaival. A szegedi egyetemen diplomázott biológus hat év berlini kutatómunka után tért vissza a Tisza-parti városba, ahol immár az MTA Lendület programjának nyerteseként dolgozik.

2016/09/14

A nehézségi erőtér vizsgálata

A hét kutatója, CHAMP, édesvíz, esa, geoid, GRACE, gravitáció, interjú, műhold, NASA

Földváry Lóránt, az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karának dékánhelyettese olyan tudományterülettel foglalkozik, melyet kevesen művelnek hazánkban. Bolygónk nehézségi erőterének műholdas vizsgálatáról van szó, mely nagyon fontos információkkal szolgál a Föld tömegének eloszlásáról, segít az édesvízkészletek meghatározásában és a sarki jégsapkák olvadásának követésében. Ezekről az izgalmas, de korántsem tisztázott kérdésekről beszélgettünk.

633
2016/09/08

Vasfüggöny a holdkőzetek útjában

A hét kutatója, Hold, holdkőzet, interjú, űrkutatás

A hatvanas években szálltak le először ember által épített űrszondák a Hold felszínére. Ezek egyik feladata az volt, hogy felmérjék a környezet szilárdságát az Apollo-expedíciók számára. Az Apollo-program űrhajósai 1969 és 1972 között 6 expedíción 4 mázsa kőzetet gyűjtöttek a Holdon. A mintákat magyar kutatók is szerették volna vizsgálni, de ez 1990-ig nem volt lehetséges. Bérczi Szaniszló, az ELTE TTK Kozmikus Anyagokat Vizsgáló Csoportjának a vezetője a rendszerváltás után kaphatott kölcsön a NASA holdkőzetekből, nemzetközi egyezmény keretében.

630
2016/08/24

Mesterséges csontszövet

A hét kutatója, biológia, csont, implantátum, interjú, őssejt

Az emberi szövetekhez teljes mértékben alkalmazkodó, beültethető csontszövetet hoztak létre magyar kutatók. A megoldás már nem csak laboratóriumban működik, hanem terápiaként is alkalmazható, mégpedig a világon először hazánkban. Ennek a fejlesztésnek elismeréseképpen vehette át Lacza Zsombor ortopéd szakorvos, az OrthoSera GmbH ügyvezetője és kutatási igazgatója december közepén a Gábor Dénes-díjat. Vele beszélgettünk a részletekről.

628
2016/08/24

Összehasonlító planetológia a Föld bolygóért

A hét kutatója, Bay Zoltán-díj, bolygó, csillagászat, interjú, Naprendszer, planetológia

A hazai űrkutatás területén elérhető legnagyobb szakmai elismerés a Bay Zoltán-díj, melyet az űrhajózás napján, április 12-én ad át az űrkutatást felügyelő miniszter. Idén Illés Erzsébet csillagász vehette át a kitüntetést közel hat évtizednyi munkásságáért. Az MTA CSFK Konkoly Obszervatórium nyugalmazott tudományos főmunkatársa szput­nyik­meg­fi­gye­lé­se­k­kel kezdte a pályáját, jelenleg főként összehasonlító bolygókutatással foglalkozik, ami rendkívül széleskörű háttérismeretet igényel.

627
2016/08/24

Evolúció a genomok szintjén

A hét kutatója, evolúció, genom, interjú, Lendület

Az utóbbi két évtizedben óriási mértékben felgyorsult a legkülönbözőbb élőlények genetikai tervrajzának megfejtése, a genomszekvenciák leolvasásának üteme. Ma már tízezernél is több szervezet genomja ismert. Mire lehet használni ezt a hatalmas adathalmazt? És hogyan függ össze mindez a rákkutatással? Erről beszélgettünk Szöllősi Gergely Jánossal, az ELTE Biofizikai Tanszékének kutatójával.

625
2016/08/18

A mágnesesség vonzásában

A hét kutatója, fizika, interjú, Lendület, mágnesesség, malária, optika, orvosi diagnosztika

A modern technológiában egyre nagyobb szerepe van a multifunkcionális anyagoknak. Ezek optikai tulajdonságait tanulmányozza az MTA Lendület programja keretében Kézsmárki István a BME fizikusa, aki csoportjával innovációs díjat nyert június első hetében. Kutatócsoportjával már eddig is több olyan eredményt ért el, amelyek az információtárolás és az optikai kommunikáció területén hozhatnak világméretű áttörést a következő években. Így az orvosi diagnosztika területén is, ahol munkásságuk a malária korai felismeréséhez járulhat hozzá.

621
2016/07/19

Fekete lyukak hattyúdala

A hét kutatója, asztrofizika, fekete lyuk, interjú, Lendület program, univerzum

Werner Norbert, szlovákiai születésű magyar anyanyelvű kutató, eddig a neves amerikai Stanford Egyetemen és Japánban dolgozott. Most az Akadémia Lendület programja Magyarországra csábította: az ELTE-n fog nemsokára munkacsoportot alapítani. Nagyrészt röntgensugárzást fényképező űrtávcsövekkel tanulmányozza a világűr magas energiájú folyamatait. Mielőtt az anyag beleesik a fekete lyukakba, hattyúdalként jeteket lövell ki, amelyeket aztán röntgentávcsővel lehet megfigyelni.

620
2016/07/19

Videojátékkal a térlátásért

3D, A hét kutatója, interjú, Leonar3Do, orvosbiológia, számítástechnika, tompalátás

A szem a legfontosabb érzékszervünk, de a látást – mint szinte minden mást is – az agyunk irányítja. Bankó Éva agykutató, az MTA TTK Agyi Képalkotó Központjának munkatársa elsősorban a tompalátást vizsgálja. A Bolyai Kutatási Ösztöndíjas szakember eredményei alapján olyan 3D-s videojátékot fejlesztettek ki, amellyel nem csak a térlátást, hanem a figyelemi és más kognitív funkciókat is lehet javítani.

619
2016/07/19

Rejtélyes Shakespeare

angol reneszánsz, interjú, Shakespeare, színház

Amennyire ismert a neve és a művei, olyannyira homály fedi William Shakespeare életét. Két éve születésének 450., idén halálának 400. évfordulója kapcsán a szokásosnál is többet foglalkoztak vele, és felerősödtek az életével kapcsolatos legképtelenebb elméletek és kétségek. Többek között ezek igazságtartamáról kérdeztük Fabiny Tibort, az angol reneszánsznak és Shakespeare pályájának szakértőjét.

616
2016/07/19

Extrém hidrológiai események

A hét kutatója, árvíz, aszály, hidrológia, interjú, modellezés, vízkörforgás

Neumann szobányi számítógépe, adatgyűjtés műholdakkal, a vízkörforgás modellezése, hollywoodi sikerfilm. Mindezek szóba kerültek, amikor Szöllősi-Nagy Andrással, a kőszegi Institute of Advanced Studies professzorával, a Víz Világ­tanács kormányzó tanácsának tagjával beszélgettem a Közép-Európai Diatóma (azaz kovaalga) konferencián tartott megnyitó előadása után. Kiderült, hogy a vízkörforgás modellezése igen komplex folyamat, amellyel előre lehet jelezni az árvizek és aszályok gyakoriságát.

614
2016/07/14

Rejtett számtani viszonyok

Csók és matek, interjú, könyv, matematika, Typotex Kiadó

Mi volna, ha diákjaink semmit sem tanulnának a híres festőkről, csak kerítésmázolásra oktatnánk őket? Vajon izgalmasnak találnák a festészetet? Ez az alapkérdése Edward Frenkel, a kaliforniai Berkeley Egyetem matematikaprofesszora könyvének. A matematikai fizika területén Hermann Weyl-díjjal kitűntetett Frenkel az amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagja; Csók és matek című műve a New York Times bestsellere lett, immár 17 nyelven kiadták. A könyv egy tehetséges orosz fiatal útját két párhuzamos szálon kíséri végig: az egyik a Szovjetúnió akadálypályája, a másik pedig az elméleti matematika legújabb felfedezései között vezet.

611
2016/07/07

Lift helyett lépcső?

A hét kutatója, ELTE, interjú, környezettan, természetvédelem

Április 22 a Föld Napja, melynek során fákat ültetünk, egy-egy órára lekapcsolódik sok középület kivilágítása és számos, a környezet megőrzésére irányuló kezdeményezés alakul. De vajon elég mindez? Mit tehetünk, hogy fenntartható módon éljünk? Kiss Ádám magfizikussal, környezetfizikussal, az MTA doktorával, az ELTE Környezettudományi Centrumának korábbi igazgatójával beszélgettünk környezetünk fizikájáról.

610
2016/07/07

Érzelmi intelligencia és droghasználat

A hét kutatója, addiktológia, drog, érzelmi intelligencia, függőség, interjú, OTKA, pszichológia, szenvedélybetegség

Az ELTE ígéretes kutatója díjat kapta nemrégiben Kun Bernadette pszichológus, aki az ELTE PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékén dolgozik. Szenvedélyesen kutatja a szenvedélybetegségeket, a függőségek pszichológiája foglalkoztatja. Több érdekes kérdést vizsgál, ezek közül az egyik legizgalmasabbnak tűnő témáról, az érzelmi intelligencia (EQ) és a szerhasználat összefüggéseiről beszélgettünk.

607
2016/06/16

A szöcskeegerek vándorlása

A hét kutatója, bókoló zsálya, filogenetika, interjú, Krím, Oroszország, ökológia, szöcskeegér, sztyeppe, Ukrajna

Az uralkodó paradigma szerint a sztyeppei állatok és növények kelet felől nyugati irányba hódították meg az eurázsiai kontinens jelentős részét, és így Magyarországra, a sztyeppe nyugati előőrsébe is így jutottak el. Napjaink genetikai eredményei megkérdőjelezik ezen elgondolás általános voltát. Sramkó Gábor, az MTA-ELTE-MTM Ökológiai Kutatócsoport és a Debreceni Egyetem kutatója kalandos keleti expedíciókon gyűjtött növényi és állati szövetmintákat, majd munkatársaival a genetikai rokonsági fokokat elemezték és rajzolták térképre – így jutottak ezen új eredményekre.

604
2016/06/16

Mire jó néhány pixel a Naprendszer határáról?

A hét kutatója, csillagászat, interjú, Kepler, Naprendszer, Nereida, OTKA, űrtávcső

Több mint négymilliárd kilométerre van tőlünk, és csak néhány száz kilométer átmérőjű a Neptunusz holdja, a Nereida, így nem csoda, hogy mindössze néhány pixelt foglal el még a legjobb űrtávcsövek felvételein is. Az MTA CSFK Csillagászati Intézetében működő magyar Kepler-csoport tagjainak nemzetközi szinten is jelentős eredményei szerint mégis fontos információkkal szolgálhat ez az égitest a Naprendszer születését követő időszakról. A részletekről Molnár László csillagásszal, az intézet tudományos munkatársával beszélgettünk.

601
2016/06/15

Miniatűr iránytűk élő szervezetekben

A hét kutatója, baktérium, biológia, interjú, mágneses, nanokristály

Gábor Dénes Nobel-díjas találmányát, a holográfiát egy nemzetközi kutatócsoport alkalmazta nanokristályok mágnesességének vizsgálatára – ezen kutatásban Pósfai Mihálynak, a Pannon Egyetem Környezettudományi Intézet egyetemi tanárának is fontos szerepe volt. A módszer újfajta betekintést nyújt a negyven éve felfedezett mágneses baktériumok életébe: a természetes vizekben és ezek üledékeiben élő szervezetek mágneses ásványaik segítségével találják meg az optimális helyüket. Pósfai Mihály idén március 15-én Széchenyi-díjat kapott a munkásságáért.

598
2016/06/06

Tudomány, technika, művészet

A hét kutatója, interjú, térinformatika, térkép, térképészet

Bár a térinformatika jelentősen átalakította használatukat, de térképeket – így vagy úgy – mindannyian használunk. Éppen emiatt tartották fontosnak megszervezni a Térképészet Nemzetközi Évét, amely 2015 augusztusától 2016 december végéig zajlik. Az ennek kapcsán megjelenő magyar nyelvű könyv egyik fordítójával, az ELTE webes térképészet oktatójával, az idén az ELTE Ígéretes Kutatójának megválasztott Gede Mátyással beszélgettünk földgömbökről, informatikáról, térképészetről.

596
2016/05/25

Leporolt jégmagok

A hét kutatója, Grönland, interjú, jégkorszak, lösz, meteorológia, por

Újvári Gábor, az MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet kutatójának eredményei szerint Európából is juthatott poranyag Grönlandra az utolsó eljegesedési maximum idején, azaz körülbelül 26–19 ezer évvel ezelőtt. A porminták vizsgálata révén érthetőbbé válhat az északi félteke légköri cirkulációja, pontosíthatók az említett időszak idejére kidolgozott légköri modellek is. A kutatásokat az OTKA is támogatta.