A tumorsejtek átvágják az agy védőgátját
Az Erdélyben született Fazakas Csilla érettségi után biológia-geológia szakos diplomát szerzett a Babes-Bolyai Egyetemen, majd Kolozsvárott három éven át középiskolás diákokat oktatott. A mesterfokozat megszerzése után, 2007-ben, sikeresen pályázott az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SzBK) nemzetközi kutatóképző kurzusára. A Szegeden letelepedett kutató az SZBK biofizikai intézetében bekapcsolódott a Krizbai István vezette vér-agy gát élettanát és kórélettanát vizsgáló csoport munkájába: csaknem tíz éve az agyi áttétképzés sajátosságaival foglalkozik. Az MTA fiatal kutatók számára kiírt pályázatára benyújtott munkájával az idén elnyerte az Akadémia Ifjúsági Díját.
Őssejtekkel a daganatok ellen?
A csontvelő az emberi test fő vérképző szerve. Hibás működése esetén kevés lesz a véráramban a „hasznos” fehérvérsejt, viszont funkció nélküli daganatos sejtek szaporodnak fel – ezt nevezzük leukémiának. Német Katalin, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének kutatója azt vizsgálja, hogy egy bizonyos őssejttípus hogyan befolyásolja a daganatos sejtek szaporodását speciális szövettenyészetekben.
Mire jók a kvantumszámítógépek?
Sok szó esik mostanában a kvantumszámítógépekről, arról azonban kevesebb, hogy milyen előnyei – esetleg hátrányai – lesznek a hagyományos eszközökhöz képest, és ezek mire használhatók. Vattay Gáborral, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék vezetőjével ezekről a kérdésekről beszélgettünk, s a végén az is kiderül, hogy kutatásaik akár az univerzum nagy kérdéseire is választ adhatnak.
Édesanyjáról nevezte el az új gombafajt
Rimóczi Imre tíz évesen csiperkét szeretett volna termeszteni az iskola pincéjében. Az akkor indult pálya során szinte végig gombákkal foglalkozott; ma már a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának (a volt Kertészeti Egyetem) professzor emeritusa. Az elmúlt évtizedekben igyekezett minél teljesebben feltárni, dokumentálni és publikálni Magyarország gombavilágát. Munkája során kollégáival együtt egy, a tudomány számára új fajra is rábukkant, amit pusztai lágypereszkének nevezett el.
Kihívások a fúziós energiatermelésben
„A fúziós energiafelszabadítás megvalósítása mindenesetre – bátran állíthatjuk – egyszersmindenkorra megoldaná az emberiség energiagondját;...” Ezt írta Simonyi Károly – még 1959-ben! A 100 esztendővel ezelőtt született tudós tiszteletére az MTA Székházában tudományos ülést rendeztek, ahol Pokol Gergő fizikus előadásában azokat a kihívásokat ismertette, amikkel meg kell küzdeni a kutatóknak ahhoz, hogy egyszer valóban fúziós energiaforráshoz jussunk. A BME Nukleáris Technikai Intézet Fúziós csoportjának vezetőjével arról beszélgettünk, hogy ők milyen problémákkal foglalkoznak és hogyan próbálják megoldani ezeket.
Lyukas világ és a bombázó neutronok
Az Atomki kutatójaként a szén urántartalmának vizsgálatától indult, majd némi neutrongenerátorral kapcsolatos kaland után az atommag kutatásánál kötött ki Angeli István, a Debreceni Egyetem nyugalmazott professzora, aki élete egyik meghatározó élményeként tartja számon azt a több mint hetven évvel ezelőtti napot, amikor lapunkkal először találkozott. Az Élet és Tudomány egyik első olvasójával, terjesztőjével és kritikusával a Debreceni Egyetem Kísérleti Fizikai Tanszék épületében lévő dolgozószobájában beszélgettünk.
Léteznek már kiborgok?
Minden évben megrendezik az agykutatás nemzetközi hetét, a Brain Awareness Weeket – idén Budapesten március 17-én és 18-án kerül sor az eseménysorozatra az ELTE-n. A rendezvény középpontjában a játék és az agy kapcsolata áll majd. Az egyik hazai szervező, Balázsfi Diána az MTA támogatásával a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben (KOKI) útjára indított Rendszer-Neurobiológia Lendület Kutatócsoport munkatársaként dolgozik.
Részecskék kis- és nagyenergiákon
Barna Dániel neve két témával is bekerült nemrég a nemzetközi tudományos sajtóba. Részt vesz a következő, az LHC-nél is nagyobb energiákon működő gyorsító, az FCC megvalósításának első munkálataiban, és ő koordinálja a magyar részvételt ebben a programban. Egy nemzetközi kutatócsoport tagjaként társszerzője volt a Science című folyóiratban megjelent tanulmánynak, amely arról szólt, hogyan mérték meg minden eddiginél pontosabban az antiproton tömegét. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos főmunkatársával tevékenységének mai és jövőbeli jelentőségéről beszélgettünk.
A legótól a sebészrobotokig
Az orvosi robotika a világ minden részén a vezető témák közé tartozik. Hazánkban az Óbudai Egyetem Bejczy Antal iRobottechnikai Központja (BARK) a robotikai kutatások fellegvára. Takács Árpád, a BARK doktorjelöltje és munkatársa korábban a BME mechatronika, majd gépészeti modellezés szakon szerzett diplomát. Itt találkozott először időkésleltetett rendszerekkel. Tanulmányait a távsebészet, illetve a sebészeszközök és a szövet kölcsönhatásának kutatásában hasznosítja. Arról beszélgettünk, milyen tudományos és gyakorlati alkalmazásai vannak, de még inkább lesznek ezeknek a vizsgálatoknak.
Daganatképződés és tanulás
Egy fehérjéről eredetileg azt mutatták ki a kutatók, hogy hibás működése hozzájárul a daganatok kialakulásához. Schlett Katalin, az ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszékének egyetemi docense munkatársaival arról ír egy friss közleményben, hogy ez a fehérje nem véletlenül található meg nagy mennyiségben az agyban: jelenléte valószínűleg befolyásolja a tanulási és felejtési folyamatokat. Alapkutatásuk, melynek kísérleteit a Nemzeti Agykutatási Program keretében végzik, a poszttraumás stressz jobb megértéséhez is hozzájárulhatnak.
A városi hősziget és az éghajlatváltozás
A globális klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váló hőhullámokat jelentős mértékben fokozzák a városok éghajlatra gyakorolt hatásai a nagy nyári hőségben. De a beépítettség a téli időszakban is jelentős hatással van a környezetre, így az ott élők életminőségére is. A Bolyai Ösztöndíjas Dezső Zsuzsanna, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa ezeket a területeket kutatja az OTKA támogatásával.
Miniatűr csillagok a gerincvelőben
A fájdalomérzetet kiváltó ingerületek a gerincvelőn keresztül érik el az agyat, majd az idegrendszernek a fájdalmat kiváltó ingerek elkerülésére vonatkozó parancsait is a gerincvelő juttatja vissza a szervekhez. Mára kiderült, hogy a fájdalom-ingerületek idegi feldolgozásában az idegsejtek mellett a csillag alakú asztrociták is fontos szerepet játszanak. Antal Miklós, a Debreceni Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének egyetemi tanára azt vizsgálja, hogy ezek a nagyon apró, így speciális vizsgálati módszereket igénylő sejtek hogyan vesznek részt a fájdalomérzet kialakulásában.
Elméletalapú ökológia
2016-ban a világ egyik legnevesebb felsőoktatási intézményének, az Oxfordi Egyetemnek a kiadójánál jelent meg a Theory-based ecology: A Darwinian approach című tankönyv (magyarul: Elméletalapú ökológia: egy darwinista megközelítés). A kiadványnak erős elméleti váza van: Darwin elmélete alapján magyarázza az ökológiai folyamatokat. Hogyan készül egy ilyen mű? Pásztor Erzsébetet, az ELTE Genetikai Tanszék adjunktusát kérdeztem.
Miért éppen sejteken alapul a földi élet?
2016. december 9-én az egyik legrangosabb tudományos lap, a Science hasábjain jelent meg egy tanulmány, amelynek francia és japán kutatók mellett három magyar társszerzője is volt: Kun Ádám, Szilágyi András és Szathmáry Eörs. A cikkben egy olyan kutatásról számolnak be, amely során frappánsan kiegészítette egymást kísérletezés és modellezés. A kutatók bebizonyították, hogy az élet keletkezésének egyik lehetséges útja működik laboratóriumi körülmények között. Minderről Kun Ádámot kérdeztük egyik munkahelyén, az ELTE lágymányosi campusán.
Új szerepben a C-vitamin
Itt van az ősz, és itt van újra a C-vitamin szezonja. Az aszkorbátok nagyon hasznosak egészségünk megőrzése szempontjából, a növényekben pedig – egyebek mellett – a környezeti stressz-hatások kivédésében játszanak fontos szerepet. Tóth Szilvia Zita, az MTA SZBK Lendület Molekuláris Fotobioenergetikai Csoport vezetője szerint azonban sok kevésbé ismert funkciójuk is van. Bár még alapkutatásoknál tartanak, de vizsgálataik oda vezethetnek, hogy stressztűrőbb, magasabb vitamintartalmú növényeket lehetne nemesíteni, vagy akár az algaalapú hidrogéntermelés hatékonysága is növelhető lenne általuk.
3D-modell fotók százaiból
Az eredetileg katonai céllal kifejlesztett drónok ma már beszivárogtak a civil szférába is. Szabó Gergely, a Debreceni Egyetem Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének adjunktusa izgalmas kutatása során háromdimenziós terepmodelleket alkot drónokkal készített képek alapján. Ezeken aztán méréseket lehet végezni – például egyszerűen meg lehet mondani egy kavicshalomban lévő anyag mennyiségét, vagy pontos térképeket szerkeszthetünk vele. Ugyanakkor nagyon komoly számítási kapacitás kell ahhoz, hogy több száz fotó alapján létrejöhessen a modell.
Kincsvadászat óriás távcsövekkel
A mesében a kincs a szivárvány végén van. A csillagászok számára is a színkép jelenti a kincset, hiszen szinte minden fontos információt az égitestek spektrumából tudnak kiolvasni: távolságot, sebességet, összetételt, kort. Ehhez azonban olyan eszközökre van szükség, amelyek a leghalványabb objektumok fényét is színeire tudják bontani. Ilyen műszereket készít Fűrész Gábor csillagász, a Massachusetts Institute of Technology munkatársa, aki a világ legnagyobb jelenlegi és készülő földi, illetve űrteleszkópjaira épít berendezéseket.
Stadionokkal a városrészek megújulásáért
Kozma Gábort, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara Földtudományi Intézetének igazgatóját és a Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék vezetőjét idén nyáron a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntette ki Áder János köztársasági elnök. Hogyan helyezik el az önkormányzatok a sportlétesítményeket? Hogyan változott mindez az idők során? Hogyan jelenik meg ez a városok marketingjében? Ezekről kérdeztük a kutatót.
Magyar sikerek a számelméletben
Nemrégiben tagjai sorába választotta az Európai Akadémia Győry Kálmán akadémikust, a Debreceni Egyetem volt rektorát, nemzetközi hírű matematikust. A professzor emeritusszal – akinek 75. születésnapját tavaly több száz résztvevős nemzetközi konferenciával ünnepelte anyaintézménye – ebből az alkalomból beszélgettünk kutatói pályájáról és az elért eredményekről, amelyek idáig vezették.
A sztyepprégió időkapszulái
Az Alföld nevezetességei azon halmok, amelyeket a köznyelvben kunhalomként emlegetnek, bár nemcsak kunok, hanem más pusztai népek vezetői is építtettek ilyeneket. Különleges természetvédelmi jelentőségükről Deák Balázzsal, a Debreceni Egyetemen működő MTA–DE Biodiverzitás Kutatócsoport tudományos munkatársát kérdeztük.
Légyszemmel a csillagokra
Az MTA CSFK Konkoly Obszervatóriumában egy olyan, 19 kamerából álló, teljesen automatikusan működő távcsőrendszer létrehozásán dolgoznak, amely az egész égboltról egyszerre készíthet jó felbontású képeket akár néhány perces időközönként. A világon egyedülálló fejlesztés a Lendület program keretében valósul meg. A légyszem-optika atyjával Pál András fizikussal beszélgettünk a különleges berendezés tudományos jelentőségéről és a kutatás új lehetőségeiről.
Az élet lehetősége az exoholdakon
A földön kívüli élet kutatása mindenkit izgat, az exobolygók felfedezése pedig még inkább felcsigázta az érdeklődést. Nagy érdeklődésre tett szert a nemrég felfedezett új bolygó is, mely a hozzánk legközelebbi csillag, a Proxima Centauri lakhatósági zónáján belül kering. Az aktuális téma kapcsán Dobos Verával, az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos segédmunkatársával izgalmas beszélgetést folytattunk a földön kívüli élet kutatásának lehetőségeiről és határairól.
A radioaktív nemesgáz, ami mindenhol felbukkan
A Földünk légterében mindenütt jelen lévő radioaktív háttérsugárzás egyik legfontosabb forrása a radon. Egyes veszélyeztetett térségekben az átlagosnál nagyobb mennyiségben áramlik ki ez a nemesgáz a külső kőzetrétegekből a pincékbe, majd a hálószobákba. Az itt lakóknál emiatt megnövekszik a tüdőrák kockázata. Horváth Ákos, az ELTE Atomfizikai Tanszékének egyetemi docense hallgatóival és kollégáival feltérképezte Pest megye radonpotenciálját. Emellett nemzetközi együttműködések keretében egzotikus atommagokat is kutat.
A molekulák ultragyors viselkedése
A kémiai reakciók femtoszekundumos időskálán zajlanak le, azaz a másodperc milliárdod részének a milliomod része alatt. Korszerű lézerekkel ma már lehet vizsgálni ezeket a folyamatokat: ilyenkor két nagyon rövid lézerimpulzus közötti időeltolódás adja a mérés alapját. A módszer kidolgozásáért 1999-ben Nobel-díjat kapott Ahmed Zewail. Keszei Ernő, az ELTE Fizikai-Kémiai Tanszékének egyetemi tanára részt vesz elektronok vízben való oldódásának ilyen módszerrel történő vizsgálatában is.
A második magyar műhold és ami utána jön
A második magyar műhold teheti meg az első lépést abba az irányba, hogy részletes képünk legyen a Föld sugárzási környezetéről. Nemcsak a kutatók, fejlesztők és az üzleti élet szereplői számára fontos, hanem hétköznapjainkra is hatással lehet, ha előre meg tudjuk mondani egy műholdról, hogy a tervezett pályáján milyen sugárzást fog kapni. A világon egyedülálló programról Zábori Balázs fizikussal, az MTA Energiatudományi Központ projektvezetőjével beszélgettünk.
Aktuális számunk
Galéria
Október
