Kicsik és kütyük
Már a kisiskolások kezében is ott az okostelefon vagy a tablet. A röviden csak kütyüknek nevezett eszközöket egyre fiatalabb kortól kezdik használni a gyerekek, sokan féltik is tőlük a kicsiket, de – meglepő módon – komoly tudományos vizsgálat nem készült ezek hatásairól. Eddig! Ezt a nagyon fontos kutatást végezték el az ELTE Etológiai Tanszékén. A program vezetőjével, Konok Veronikával, a tanszék tudományos munkatársával beszélgettünk az eredményekről és a projekt folytatásáról.
Klímaváltozás egy vödör vízben
A világon elsőként vizsgálták laborban a klímaváltozást az ELTE Kármán Környezeti Áramlások Laboratóriumában, ahol egy 40 cm átmérőjű forgó hengerben több más oceanográfiai és légköri jelenséget is tudnak modellezni. Vincze Miklós fizikus, az MTA-ELTE Elméleti Fizikai Kutatócsoport tagjaként vesz részt ezekben a kísérletekben. Kutatásai fontosságát jelzi, hogy nemrég Junior Prima díjat kapott eddigi munkáiért. Beszélgetésünkből kiderül, hogyan és milyen eredményeket lehet elérni nagyon bonyolultnak tűnő jelenségek vizsgálatában viszonylag egyszerű eszközökkel.
A kicsi szép
Ernst F. Schumacher könyvcíme az elmúlt évtizedekben a fenntarthatóságot szem előtt tartó kutatók alapmondatává vált. Ez az esszenciája Soha Tamás kutatásának is, aki a magyarországi szivattyús energiatárazás kisléptékű megvalósítását kutatja. Az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének doktornövendéke az „Erre van előre” kutatócsoportban dolgozik a fenntartható energiagazdaságért.
Óriáscsillagokkal az élet keletkezése nyomában
A nagytömegű csillagok kialakulása nem csak asztrofizikai szempontból fontos kérdés, vizsgálatuk közelebb vihet bennünket az élet keletkezésének megértéséhez is. Csengeri Tímea csillagász Bonnban, a Max Planck Intézetben dolgozik. December végén az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében tartott előadást, ebből az alkalomból beszélgettünk vele pályájáról, kutatásairól, s az interjú végén fény derül a fenti, elég meglepőnek tűnő összefüggésre is.
Inváziós fajok Magyarországon
Az Egerben megrendezett XI. Magyar Természetvé-delmi Biológiai Konferencián Csiszár Ágnes, a Soproni Egyetem Növénytani és Természetvédelmi Intézetének egyetemi docense a Magyarországon nem őshonos és nagymértékben elterjedő – úgynevezett inváziós – növényfajokról tartott előadást a munkatársaival közösen. Ezen fajok hazai előfordulásáról és kezelésének módjáról kérdeztük a kutatót.
Vadak és utak
Magyarországot nemzetközi összehasonlításban is sűrűn hálózzák be a vonalas létesítmények, azaz utak és vasutak. Évente több százezer állat pusztul el az elütések, ütközések miatt, ráadásul az állatok állományait is szétszabdalják ezen létesítmények. Farkas János, az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének adjunktusa kollégáival áttekintette, melyek azok a forró pontok, ahol a legtöbb probléma adódik. Emellett meghatározták, hogy milyen egy ideális vadátjáró, és a gócpontokba kihelyezhető vadriasztókkal is kísérleteznek.
Gombagenom és informatika
Egyre nagyobb számban okoznak betegséget a fertőző gombák. Ezek a lények kiválóan alkalmazkodnak még a gombaellenes szerekhez is, ami viszont arra is rámutat, hogy a közeljövőben egyre nagyobb méreteket ölthetnek az ilyen fertőzések. A megelőzés és kezelés lehetőségeit kutatja Imre Alexandra, biotechnológus. A Debreceni Egyetem Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékének doktorandusza főként bioinformatikai módszerekkel dolgozik és fiatal kora ellenére már több hazai és nemzetközi elismerésben is részesült.
Gyulladások és idegrendszeri betegségek
A fejlett országok öregedő népessége egyre nagyobb kihívás elé állítja az agyi betegségek ellen küzdőket és az egész társadalmat. Dénes Ádám neurobiológus, immunológus, az MTA KOKI tudományos főmunkatársa kutatócsoportjával az idegrendszer és az immunrendszer kapcsolatát vizsgálja. A kutatások fontosságát jelzi, hogy tavaly elnyerte az MTA Lendület program és az Európai Kutatási Tanács (ERC) támogatását is. Beszélgetésünkben a kutatások tudományos és orvosi jelentősége mellett a társadalmi kihatások fontossága is felmerült.
Továbbra is lendületben a diabétesz kutatása
A diabétesz az egyik leggyorsabban terjedő betegség világszerte. Fekete Andrea gyermekorvos a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjában a vese és a cukorbetegség kapcsolatát kutatta. S bár a program lejárt, a lendület megmaradt. A Semmelweis Egyetem munkatársával nemcsak arról beszélgettünk milyen várt és nem várt eredményeket értek el munkájuk során, hanem arról is, hogyan tudják folytatni a kutatásokat a program befejezése után.
Élőhely-minősítés ászkarákokkal
Hornung Erzsébet, az Állatorvostudományi Egyetem Biológiai Intézetének egyetemi tanára ez év augusztusában munkatársaival megszervezte a Szárazföldi Ászkarákok Biológiájának 10. Nemzetközi Szimpóziumát. Ennek kapcsán mesélt az Élet és Tudománynak erről a nagyközönség számára kevéssé ismert, de a lebontó folyamatokban igen fontos rendszertani csoportról. A latinul Isopodának nevezett kis állatok kiváló példái a szárazföldhöz való alkalmazkodás megoldásainak. Egy adott élőhelyen előforduló fajaikat és azok igényeit ismerve következtethetünk annak természetességi állapotára.
Hogyan hatnak az időjárási frontok az emberre?
Az időjárási frontok hatásait idén nyáron is sokan megtapasztalták, de a jelenség tudományos magyarázata még várat magára. Ami nem csoda, hiszen – ahogy Fülöp Andrea meteorológus beszélgetésünk során kifejtette – az ember nagyon bonyolult biológiai rendszer, s ha bekerül egy olyan, nem kevésbé bonyolult környezetbe, mint az időjárás, akkor nagyon nehéz megítélni, hogy az milyen következményekkel jár. Az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársával ezirányú kutatásairól beszélgettünk.
Különleges mérőállomás Buda szívében
Győri Erzsébet, az Akadémiához tartozó Geodéziai és Geofizikai Intézet Szeizmológiai Obszervatóriumának tudományos főmunkatársa az idén tavasszal Bécsben megrendezett hatalmas EGU földtudományi konferencián három bemutatott anyagnak is társszerzője volt. Már itthon, a Sas-hegy oldalában lévő kutatóintézetben beszélgettünk, miután körbevezetett a hazai földrengéskutatás központjában. Milyen tudományos módszerekkel kutatják a földrengéseket? Milyen gyakran, milyen erősséggel jelentkeznek ezen jelenségek Magyarországon?
Áttétes problémák
Amikor egy emlődaganat áttétet ad, az „új” tumorsejtek már nem egyeznek meg az elsődleges daganat sejtjeivel, az emlődaganatos betegekből származó tumorminták elemzéséből pedig kiderült, hogy minél később alakul ki az áttét, annál jobban különbözik az elsődleges tumortól – mondja Székely Borbála az Országos Onkológiai Intézet onkológus rezidense. Az emlődaganatok témakörével már az egyetemi évei alatt kapcsolatba kerülő fiatal orovosnak a gyógyítás és a kutatás egyszerre lett a szenvedélye.
Ökológiai folyamatok térben és időben
A Magyar Tudományos Akadémia Budapesten lévő székházában májusban előadóülést tartottak két fiatal tudományterület, a természetvédelmi biológia és a restaurációs ökológia friss fejleményeiről és nemzetközi trendjeiről. A rendezvény után az egyik szervezővel, Tóthmérész Bélával beszélgettem a kutatásairól. A Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékének tanszékvezető professzora, az MTA és a DE közös Biodiverzitás Kutatócsoportjának vezetője a rendszerváltás idején neves nyugati kutatóközpontokban dolgozott, ahol még az angol királynővel is találkozott.
Gravitációs hullámok hátán a csillagok között
A gravitációs hullámok közvetlen észlelése a tudomány legnagyobb teljesítményei közé tartozik. Kocsis Bence asztrofizikus, az Európai Kutatási Tanács legrangosabb kutatási támogatásával, az ERC Starting Granttel tért haza Amerikából az ELTE Atomfizikai Tanszékére, ahol egy új nemzetközi asztrofizikai kutatócsoportot alapított. A gravitációshullám-észlelések asztrofizikai értelmezésével foglalkoznak. Vizsgá-lataik alapján a közeljövőben szupermasszív fekete lyukakat is ki lehet majd mutatni, illetve pulzár típusú neutroncsillagok segítségével is mérni lehet a gravitációs hullámokat.
Beporzás kontra növényvédelem
Évek óta folyik a vita, hogy a növényvédő szerek közé tartozó neonikotinoidok milyen hatással vannak a haszonnövényeinket beporzó, így rendkívül fontos házi és vad méhfajokra. Jelenleg ezen vegyszerek használatára részleges tilalom vonatkozik az Európai Unióban; az engedélyezésről szóló tagállami szavazás legkésőbb ősszel várható. Június 30-án a nagy tekintélyű Science című lapban jelent meg egy cikk ezen vegyületek méhekre gyakorolt hatásáról. A kutatásban Sárospataki Miklós, a Szent István Egyetem Állattani és Állatökológiai Tanszékének docense is részt vett.
A NAP első sugara
A tüdődaganatok – függően a szövettani altípusuktól – az esetek 30–50 százalékában adnak agyi áttétet. Sokszor ez okozza az első tünetet vagy panaszt, ami a beteget orvoshoz viszi – mondja Moldvay Judit, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) Tumorbiológiai Osztályának főorvosa, aki a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) B-alprogramja keretében működő Agymetasztázis Kutatócsoporttal vizsgálja a tüdőrákos betegek agyi áttéteit.
Pollenekkel a klímaváltozás nyomában
Magyari Enikő biológus, a földtudományok akadémiai doktora, az ELTE főmunkatársa, az MTA tudományos tanácsadója kapta idén a Magyar Felfedező Nagydíjat az őskörnyezetet elemző-feltáró munkájáért, valamint a paleobotanikában és paleo-ökológiában tett nemzetközi jelentőségű felfedezéseiért. Az elismerést a Felfedezők Napján vehette át a szakember, aki a földtörténeti közelmúlt nyomait vizsgálja, ezen belül pedig főként a növénytakaró változásait tanulmányozza az éghajlatváltozások tükrében. A módszerek is sokrétűek, ezek közül a pollenek alkalmazásáról beszélgettünk.
Adatok égen és földön
A mindent elöntő adatáradat, a „big data” napjaink egyik legnagyobb kihívása. Csabai István fizikus, az ELTE Komplex Fizikai Rendszerek Tanszékének munkatársa úgy véli, a rengeteg adat nem csak problémát, hanem nagy lehetőséget is jelent. Megfelelő kezelése, felhasználása hozhatja el a tudomány aranykorát, és teszi majd lehetővé olyan bonyolult rendszerek megértését, mint az élet, a világmindenség meg talán sok minden más is. Már „csak” a hogyanra kellene válaszolni. E heti beszélgetőpartnerünk a válasz lehetőségeit kutatja itthoni és nemzetközi együttműködésekben egyaránt.
A felszínmozgások kémiai folyamatai
Budapesten, a Városliget szomszédságában áll egy patinás szépségű épület, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MGFI) székháza. Itt beszélgettünk Udvardi Beatrixszal, a Geokémiai és Laboratóriumi Főosztály tudományos munkatársával a Duna menti löszfalak mozgásairól. A fiatal kutató új szemléletet hozott a tudományterületbe: a felszínmozgásokban lezajló folyamatok kémiai oldalát vizsgálja. Modelljének eredményei talán segítenek majd egy, a mostaninál jobb kármentési gyakorlat kialakításában.
Hol tart az űridőjárás előrejelzése?
Az idei szeszélyes tavaszon sokat beszéltünk a földi időjárásról, de egyre többet foglalkoznak az űridőjárással is, legalábbis a szakemberek. Többször írtunk a magyar vonatkozású kutatásokról, nemrégiben pedig Gombosi Tamás űrfizikus, a Michigani Egyetem Űrkörnyezet-modellező Központ alapítója, az MTA külső tagja tartotta székfoglalóját Viharok a világűrben címmel. Ebből az alkalomból beszélgettünk vele arról, hol tart az űridőjárás előrejelzése.
Gravitációshullám-kutatás Európában
A tavalyi esztendő legnagyobb tudományos szenzációját a gravitációs hullámok felfedezése jelentette. A történelmi eredményt az USA-ban működő LIGO berendezéssel érték el. Erről többször írtunk lapunkban is. Nemrégiben fejeződött be az európai detektor, a Virgo fejlesztése, a múlt héten pedig újabb észlelést jelentettek be a szakemberek. Vasúth Mátyással (MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont) a magyar Virgo-csoport vezetőjével arról beszélgettünk, milyen új lehetőségeket jelent a két rendszer összekapcsolása és milyen szerepe van a kutatásokban a hazai szakembereknek.
Olaj és víz
Az ELTE TTK FFI Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékének egyetemi tanársegédje, Zentainé Czauner Brigitta lassan egy éve működteti munkatársaival kutató- és oktatócsoportját a Tóth József és Erzsébet Hidrogeológia Professzúra keretében. A cél többek között a földfelszín alatti kőolaj, földgáz és vízkészletek egységes szemléletű kutatása. Ez két, hagyományosan élesen elkülönülő tudományterület közötti kapcsolat kiépítését jelenti.
Még mindig tartogat meglepetéseket az agy
Rendkívül izgalmas kutatói életpályát tudhat maga mögött Alpár Alán, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének docense, aki kollégáival nemrég feltárta, hogy mi a szerepe a rágcsálókban annak az idegsejttípusnak, amelyet korábban már az emberi agyban is sikerült azonosítaniuk. A felfedezés emberi gyógyításban betöltött szerepéről még korai lenne bármit is mondani, elképzelhető azonban, hogy valamilyen módon felhasználható lesz a neurodegenerációs kórképek terápiáinak továbbfejlesztésében.
Magyar modell és a celebeszi ércbányászat
Albert Gáspár, az ELTE Informatikai Kar Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékének adjunktusa munkatársaival egy szoftvert készített, amivel egy-egy területen a földkéreg mozgásait lehet modellezni. Először a Kárpát-medence egyes részeinek süllyedését, emelkedését, oldalirányú mozgásait térképezték fel. Ezután indonéziai adatokat tápláltak a modellbe, hogy megjósolják: hol érdemes réz és más fémek érceit keresni. A program szabadon hozzáférhető az interneten, így más kutatók is ki tudják elemezni az adataikat.
Aktuális számunk
Galéria
Október
