Paul Valérytől a vaudeville-ig
A trianoni békeszerződés hosszú időre meghatározta Magyarország és Franciaország kapcsolatát. Az 1925-ben indult Magyar Rádió műsorpolitikájában a magyarok tudatában akkor még élénken élő, a franciákkal szembeni „gyanakvás” volt az uralkodó gondolkodásmód éveken át. Ez abban nyilvánult meg, hogy nem, vagy csak alig hangzott el a budapesti stúdióból francia vonatkozású összeállítás, szemelvény, irodalmi mű vagy bármilyen, Franciaországgal kapcsolatos műsoranyag. De nem csak nálunk volt ez így!
Rabok luxusszállókban
Köztudott tény, és egyben a lengyel-magyar barátság egyik szép fejezeteként él emlékezetünkben, hogy 1939 és 1945 között több ezer lengyel hadifogoly talált második hazára Magyarországon. Francia sorstársaikról azonban kevesebbet tudunk.
Egyházi migránsok
A párizsi alkotmányozó nemzetgyűlés 1789. augusztus 26-án elfogadta Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát, amelynek első cikkelye kimondta, hogy „az emberek szabadnak és egyenjogúnak születnek, és azok is maradnak”. A magasztos elvnek a már megtörténtek és az egymást gyorsan követő események ellentmondtak. A felvilágosodás szalonjaiban az eszmék és a tények éles szembekerülése kapcsán eddigre már megszületett a szellemes, cinikus válasz: „annál rosszabb a tényekre nézve".
Egyetlen tőrdöfés
„Abban a pillanatban, amikor felcsendült a Marseillaise, és a tömeg éltetni kezdte Carnot-t, megértettem, hogy eljött az idő a cselekvésre. Az elnök kocsija befordult a sarkon, én pedig kihúztam a tőrt a hüvelyéből, és vártam a megfelelő pillanatot…”. (Részlet Sante Geronimo Caserio vallomásából.)
A Notre Dame bontásra ítéltetett
A legnagyobb belmagassággal büszkélkedő francia székesegyház városának, Beauvais-nak a polgárai a forradalom előtti esztendő során teleírt panaszfüzetükben közhelyként rögzítették: „Egy vallástalan nép mihamar erkölcstelen néppé válik.” A vallás iránti igényük ebben a mondatban egyértelműen megfogalmazódott.
Hogyan kerülte el Varsó sorsát?
A francia nép augusztus 25-én ünnepli fővárosa, Párizs szabaddá válásának hetvenedik évfordulóját. A bő négy évig tartó német megszállás, amely 1940. június 14-én kezdődött, ekkor szűnt meg. Erről a tényről közel fél évszázadon át nálunk csak annyit lehetett és illett tudni, hogy „1944. augusztus 19-26. között francia népi ellenállók fölszabadították Párizst”.
Aktuális számunk
Galéria
Október
