Előfizetés a lapra
195
2014/04/23

Simmizés a Műegyetemen

A hét kutatója, fizika, kerék, mozgás, szitálás

Nagyon népszerű tánc volt a simmi az 1920-as években, aminek a sajátos, oldalazó mozgásáról kapta nevét a járműdinamikában a kerékszitálás. Egy átsimmizett éjszakának is lehetnek nem várt következményei, de a járművek kerekeinél fellépő rezgések súlyosabb veszélyeket rejtenek. De az, hogy mikor, hol és milyen körülmények között jelentkezik ez a simmi, még nem teljesen ismert. Az MTA-BME Gépek és Járművek Dinamikája Kutatócsoportban végeznek ilyen kutatásokat, melyeket az OTKA is támogat. A program vezetőjével, Takács Dénessel beszélgettünk a részletekről.

179
2014/04/03

Úton a világelmélet felé

A hét kutatója, fizika, kozmológia, részecskefizika, Tudományos Újságírók Klubja

E heti kutatónk a 2013-as év ismeretterjesztő tudósa lett a Tudományos Újságírók Klubja (TÚK) tagjainak szavazatai alapján. A díjat a TIT tanácstermében megtartott rendezvényen vehette át február 19-én. Az elismerés mellé a díjazottról kisbolygót neveztek el. Az ELTE részecskefizikusának nem idegen a világegyetem, hiszen annak alapkérdéseit kutatja, és segítségével olyan, igazán izgalmas válaszok felé vezet bennünket, mint a világelmélet vagy a multiverzum létezése.

167
2014/03/20

Hogyan védjük meg a radioaktív gyógyszermolekulát?

élettudomány, FDG, fizika, OTKA, PET/CT, pozitronemissziós tomográfia, radioaktivitás

Napjainkban a komputertomográffal kombinált pozitronemissziós tomográfia (PET/CT) az egyik legmodernebb, sebészeti beavatkozást nem igénylő diagnosztikai eljárás, amely még jóval a szervi elváltozások kialakulása előtt képes felismerni és helyileg behatárolni a rák kialakulásához vezető kóros folyamatokat. A vizsgálatok alkalmával túlnyomó részben egy speciális szénhidrátot juttatnak a testbe. Ez a radioaktív fluor-18 izotópot tartalmazó glükózmolekula (FDG), ami egy steril intravénás injekció hatóanyagaként kerül a szervezetbe, ahol közel 20 perc leforgása alatt a nagy energiaigényű tumoros sejtekben halmozódik fel. A PET/CT-készülék detektorai érzékelik a pozitront kibocsátó izotóp szervi megoszlását és akár 3 mm kiterjedésű aktív régiókat képes kimutatni a testben.

162
2014/03/19

Válaszok az univerzum nagy kérdéseire

Akkord Kiadó, fizika, hawking, kozmológia, könyv, univerzum

A világegyetem nagy kérdései régóta izgatják az emberek fantáziáját. Nem egyszerű azonban az univerzum keletkezését, fejlődését, a virtuális és valódi tér és idő összefüggéseit, az anyag és energia kapcsolatát vizsgálni. Valós és elméleti kísérleteket kell végezni, igazolni vagy cáfolni az elképzeléseket, megmagyarázni a gyorsítókban és az égbolton látottakat. A kapott eredményeket sem könnyű mindig értelmezni, de nem kisebb feladat megértetni mindezt a nagyközönséggel.

158
2014/03/04

Ködkamrák és reaktorok

Atomki, Csikai Gyula, fizika, interjú, ködkamra, Szalay Sándor

1956 októberében, miközben a magyar forradalomra figyelt a világ, történt egy másik nemzetközi jelentőségű esemény is hazánkban. Debrecenben Szalay Sándor és Csikai Gyula magfizikusok éppen akkor „érték tetten” a világon először a neutrínót. A helyszínt az Európai Fizikai Társulat tavaly októberben fizikai történelmi emlékhellyé nyilvánította.

138
2014/02/13

Egymilliárd csillag nyomában

A hét kutatója, csillagászat, fizika, interjú, OTKA

Az Európai Űrügynökség egy hónapja, december 19-én elindított asztrometriai űrszondája, a Gaia öt év alatt egymilliárd csillag pozícióját fogja megmérni rendkívüli pontossággal. Erre azért van szükség, mert a csillagok fizikai tulajdonságainak megismeréséhez pontos távolságukat kell először megállapítani. A projektben az MTA CSFK Konkoly Intézet munkacsoportja is részt vesz. Magyar alapkutatókat bemutató sorozatunkban vezetőjükkel, Szabados László csillagásszal beszélgettünk a részletekről.

134
2014/02/06

Adatbiztonság és rádiófrekvencia

fizika, informatika, rfid, számítástechnika, technika

Az automatikus azonosítás, az RFID-technológia a hatékony lehetőségek mellett komoly veszélyeket hordoz magában. Mennyire vannak biztonságban az adataink, ha ezen módszert használjuk a kommunikációra? Vizsgáljuk meg, hogy milyen lehetőségek vannak ezen technológia támadására és hogyan védekezhetünk ezek ellen.

132
2014/02/04

Az elméleti minimum

fizika, könyv, könyvtermés, tankönyv, typotex

A fizika hazánkban sajnos nem tartozik a legnépszerűbb tudományágak közé, ezért sokak számára a megszerezhető tudás minimuma valószínűleg a maximum is. Így aztán kissé csalóka lehet a kötet címe, melyben az elméleti minimum fogalma Lev Landautól, a zseniális orosz fizikustól származik. Ennyit kellett ugyanis tudnia annak, aki munkatársa akart lenni. De nála ez a minimum majdem mindazt jelentette, amit ő maga tudott. Leonard Susskind, a szerző lejjebb tette a mércét. Nála az elméleti minimum azt jelenti, amivel már egy szinttel feljebb lehet lépni.

98
2014/01/06

Az atombomba és a XX. század

atom, atombomba, atomfizika, fizika, könyvtermés, Szilárd Leó, természettudomány, történelem, történet

Minden akkor kezdődött, amikor Szilárd Leó 1933-ban Londonban a British Múzeummal szemben ácsorgott a piros lámpa előtt. Eszébe villant, hogy igenis lehetséges a láncreakció, s ezzel eldöntötte a XX. század sorsát – legalábbis így véli Richard Rhodes. Elméletét meggyőzően alá is támasztja kitűnő könyvében, Az atombomba történetében, amely méltán nyerte el a Pulitzer-díjat, a Nemzeti (amerikai) Könyvdíjat és az Amerikai Könyvkritikusok Országos Körének díját.

84
2013/12/04

Fotonvadász leopárd

cserenkov-sugárzás, élettelen, fizika, részecske

Akik szépnek találják a sarki fényt vagy a szivárványt, azoknak minden bizonnyal a Cserenkov-sugárzás is tetszene. Ez a kékes ragyogás akkor keletkezik, amikor töltött részecskék a közegbeli fénysebességnél gyorsabban haladnak, mérnökhallgatók praktikusan a Műszaki Egyetem tanreaktorában találkozhatnak a jelenséggel. Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) magyar detektor-fejlesztő csoportja (REGARD) – Varga Dezső vezetésével – olyan részecskemegfigyelő berendezést fejleszt, amelynek működése szintén a Cserenkov-effektuson alapul. A tovaterjedő sugárzás hullámfrontjának elhajlási szögéből a hullámban jelen lévő részecskék sebességét mérhetik meg, amellyel impulzusuk ismeretében a tömegük már kiszámítható. A tömeg pedig olyan a fizikus számára, mint a DNS a rendőrségnek, ebből már biztosan tudni lehet, milyen részecskék alkották a hullámot.

67
2013/11/07

Lézerhullámokon szörfölő elektronok

elektron, fizika, részecskegyorsító, SLAC

A világon ma működő óriásgyor­sítók nem csak a bennük közel fénysebességgel száguldó részecs­kék energiájában érnek el koráb­ban nem is álmodott csúcsokat, hanem geometriai méreteiket te­kintve is hatalmasak: elég csak a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) 27 kilométeres kerületű kör­gyűrűjére, vagy a Stanfordi Lineáris Gyorsítóközpont (SLAC) 3,2 kilométer hosszú gyorsítóalagútjára gondolnunk. Az energiarekordokat döntögető csúcs­laboratóriumok mellett azonban egyre nagyobb igény jelentkezik olyan kisebb méretű, asztali vagy hordozható, ám viszonylag nagy energiákra gyorsító eszközök építésére, amelyekkel például anyagtudományi vagy biológiai vizsgá­latok, esetleg orvosi kezelések is végez­hetők. Két kutatócsoport most ebben ért el olyan bíztató eredményeket, ame­lyek drámai mértékban csökkenthe­tik a méreteket, és utat nyithatnak a gyorsítóberendezések miniatürizálása felé. Mindkét kísérletben elektrono­kat gyorsítanak lézerfénnyel parányi, rizsszemnél is kisebb, üvegbe vésett nanoszerkezetekben.