Előfizetés a lapra
321
2014/10/08

Villámsújtott tehenek

áram, biológia, fizika, tehén, villám, zivatar

Az idei nyár kétség kívül emlékezetes marad majd a sok esőről, zivatarról. A viharos esőzésekkel pedig együtt járnak a villámlások is – a közelmúltban több hír is megjelent villámcsapásokról és az általuk okozott károkról, amikor állatokba csapott a „mennykő”. Például ott van az az eset, amikor Angliában 17, vagy az, amikor Orgoványban legalább 12 tehén pusztult el villámcsapás hatására. Ezek mindenütt megdöbbenést keltettek, és kivételesnek tekintették az ilyen eseteket, amire nem találtak magyarázatot.

257
2014/07/04

Úton a vezető nélküli közlekedési eszközök felé

A hét kutatója, drón, fizika, interjú, műszaki, repülés, UAV

Drónok, a Google „önmagát irányító" autói, az új vezető nélküli négyes metróvonal Budapesten: a vezető nélküli közlekedési eszközökről egyre többet lehet hallani manapság. A pilóta nélküli légieszközökkel, vagyis az UAV-okkal kapcsolatban itthon többek között az MTA SZTAKI-ban és a Műegyetemen is folynak kutatások. Mindkét kutatócsoport tagja Bauer Péter, akivel az eredményekről és azok tudományos, illetve gyakorlati hasznosításáról beszélgettünk.

242
2014/06/11

Betonok szerkezetétől az emberi szemig

A hét kutatója, biofizika, biológia, fizika, interjú

Mi köze van a betonok anyagmodelljeinek a szem vizsgálatához? És az épületek tervezésének a fogprotézishez vagy a vörösvértestek ütközéséhez az érfallal? A választ a BME Tartószerkezetek Mechanikája Tanszékén találtuk meg, ahol nemcsak „hagyományos” szilárdságtani, hanem biomechanikai kutatásokat is végeznek és az eredmények nagy részét hasznosítják az orvosi gyakorlatban. A tanszék munkatársával, Bojtár Imrével beszélgettünk az itt folyó tevékenységről.

195
2014/04/23

Simmizés a Műegyetemen

A hét kutatója, fizika, kerék, mozgás, szitálás

Nagyon népszerű tánc volt a simmi az 1920-as években, aminek a sajátos, oldalazó mozgásáról kapta nevét a járműdinamikában a kerékszitálás. Egy átsimmizett éjszakának is lehetnek nem várt következményei, de a járművek kerekeinél fellépő rezgések súlyosabb veszélyeket rejtenek. De az, hogy mikor, hol és milyen körülmények között jelentkezik ez a simmi, még nem teljesen ismert. Az MTA-BME Gépek és Járművek Dinamikája Kutatócsoportban végeznek ilyen kutatásokat, melyeket az OTKA is támogat. A program vezetőjével, Takács Dénessel beszélgettünk a részletekről.

179
2014/04/03

Úton a világelmélet felé

A hét kutatója, fizika, kozmológia, részecskefizika, Tudományos Újságírók Klubja

E heti kutatónk a 2013-as év ismeretterjesztő tudósa lett a Tudományos Újságírók Klubja (TÚK) tagjainak szavazatai alapján. A díjat a TIT tanácstermében megtartott rendezvényen vehette át február 19-én. Az elismerés mellé a díjazottról kisbolygót neveztek el. Az ELTE részecskefizikusának nem idegen a világegyetem, hiszen annak alapkérdéseit kutatja, és segítségével olyan, igazán izgalmas válaszok felé vezet bennünket, mint a világelmélet vagy a multiverzum létezése.

167
2014/03/20

Hogyan védjük meg a radioaktív gyógyszermolekulát?

élettudomány, FDG, fizika, OTKA, PET/CT, pozitronemissziós tomográfia, radioaktivitás

Napjainkban a komputertomográffal kombinált pozitronemissziós tomográfia (PET/CT) az egyik legmodernebb, sebészeti beavatkozást nem igénylő diagnosztikai eljárás, amely még jóval a szervi elváltozások kialakulása előtt képes felismerni és helyileg behatárolni a rák kialakulásához vezető kóros folyamatokat. A vizsgálatok alkalmával túlnyomó részben egy speciális szénhidrátot juttatnak a testbe. Ez a radioaktív fluor-18 izotópot tartalmazó glükózmolekula (FDG), ami egy steril intravénás injekció hatóanyagaként kerül a szervezetbe, ahol közel 20 perc leforgása alatt a nagy energiaigényű tumoros sejtekben halmozódik fel. A PET/CT-készülék detektorai érzékelik a pozitront kibocsátó izotóp szervi megoszlását és akár 3 mm kiterjedésű aktív régiókat képes kimutatni a testben.

162
2014/03/19

Válaszok az univerzum nagy kérdéseire

Akkord Kiadó, fizika, hawking, kozmológia, könyv, univerzum

A világegyetem nagy kérdései régóta izgatják az emberek fantáziáját. Nem egyszerű azonban az univerzum keletkezését, fejlődését, a virtuális és valódi tér és idő összefüggéseit, az anyag és energia kapcsolatát vizsgálni. Valós és elméleti kísérleteket kell végezni, igazolni vagy cáfolni az elképzeléseket, megmagyarázni a gyorsítókban és az égbolton látottakat. A kapott eredményeket sem könnyű mindig értelmezni, de nem kisebb feladat megértetni mindezt a nagyközönséggel.

158
2014/03/04

Ködkamrák és reaktorok

Atomki, Csikai Gyula, fizika, interjú, ködkamra, Szalay Sándor

1956 októberében, miközben a magyar forradalomra figyelt a világ, történt egy másik nemzetközi jelentőségű esemény is hazánkban. Debrecenben Szalay Sándor és Csikai Gyula magfizikusok éppen akkor „érték tetten” a világon először a neutrínót. A helyszínt az Európai Fizikai Társulat tavaly októberben fizikai történelmi emlékhellyé nyilvánította.

138
2014/02/13

Egymilliárd csillag nyomában

A hét kutatója, csillagászat, fizika, interjú, OTKA

Az Európai Űrügynökség egy hónapja, december 19-én elindított asztrometriai űrszondája, a Gaia öt év alatt egymilliárd csillag pozícióját fogja megmérni rendkívüli pontossággal. Erre azért van szükség, mert a csillagok fizikai tulajdonságainak megismeréséhez pontos távolságukat kell először megállapítani. A projektben az MTA CSFK Konkoly Intézet munkacsoportja is részt vesz. Magyar alapkutatókat bemutató sorozatunkban vezetőjükkel, Szabados László csillagásszal beszélgettünk a részletekről.

134
2014/02/06

Adatbiztonság és rádiófrekvencia

fizika, informatika, rfid, számítástechnika, technika

Az automatikus azonosítás, az RFID-technológia a hatékony lehetőségek mellett komoly veszélyeket hordoz magában. Mennyire vannak biztonságban az adataink, ha ezen módszert használjuk a kommunikációra? Vizsgáljuk meg, hogy milyen lehetőségek vannak ezen technológia támadására és hogyan védekezhetünk ezek ellen.

132
2014/02/04

Az elméleti minimum

fizika, könyv, könyvtermés, tankönyv, typotex

A fizika hazánkban sajnos nem tartozik a legnépszerűbb tudományágak közé, ezért sokak számára a megszerezhető tudás minimuma valószínűleg a maximum is. Így aztán kissé csalóka lehet a kötet címe, melyben az elméleti minimum fogalma Lev Landautól, a zseniális orosz fizikustól származik. Ennyit kellett ugyanis tudnia annak, aki munkatársa akart lenni. De nála ez a minimum majdem mindazt jelentette, amit ő maga tudott. Leonard Susskind, a szerző lejjebb tette a mércét. Nála az elméleti minimum azt jelenti, amivel már egy szinttel feljebb lehet lépni.

98
2014/01/06

Az atombomba és a XX. század

atom, atombomba, atomfizika, fizika, könyvtermés, Szilárd Leó, természettudomány, történelem, történet

Minden akkor kezdődött, amikor Szilárd Leó 1933-ban Londonban a British Múzeummal szemben ácsorgott a piros lámpa előtt. Eszébe villant, hogy igenis lehetséges a láncreakció, s ezzel eldöntötte a XX. század sorsát – legalábbis így véli Richard Rhodes. Elméletét meggyőzően alá is támasztja kitűnő könyvében, Az atombomba történetében, amely méltán nyerte el a Pulitzer-díjat, a Nemzeti (amerikai) Könyvdíjat és az Amerikai Könyvkritikusok Országos Körének díját.

84
2013/12/04

Fotonvadász leopárd

cserenkov-sugárzás, élettelen, fizika, részecske

Akik szépnek találják a sarki fényt vagy a szivárványt, azoknak minden bizonnyal a Cserenkov-sugárzás is tetszene. Ez a kékes ragyogás akkor keletkezik, amikor töltött részecskék a közegbeli fénysebességnél gyorsabban haladnak, mérnökhallgatók praktikusan a Műszaki Egyetem tanreaktorában találkozhatnak a jelenséggel. Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) magyar detektor-fejlesztő csoportja (REGARD) – Varga Dezső vezetésével – olyan részecskemegfigyelő berendezést fejleszt, amelynek működése szintén a Cserenkov-effektuson alapul. A tovaterjedő sugárzás hullámfrontjának elhajlási szögéből a hullámban jelen lévő részecskék sebességét mérhetik meg, amellyel impulzusuk ismeretében a tömegük már kiszámítható. A tömeg pedig olyan a fizikus számára, mint a DNS a rendőrségnek, ebből már biztosan tudni lehet, milyen részecskék alkották a hullámot.

67
2013/11/07

Lézerhullámokon szörfölő elektronok

elektron, fizika, részecskegyorsító, SLAC

A világon ma működő óriásgyor­sítók nem csak a bennük közel fénysebességgel száguldó részecs­kék energiájában érnek el koráb­ban nem is álmodott csúcsokat, hanem geometriai méreteiket te­kintve is hatalmasak: elég csak a CERN Nagy Hadronütköztetőjének (LHC) 27 kilométeres kerületű kör­gyűrűjére, vagy a Stanfordi Lineáris Gyorsítóközpont (SLAC) 3,2 kilométer hosszú gyorsítóalagútjára gondolnunk. Az energiarekordokat döntögető csúcs­laboratóriumok mellett azonban egyre nagyobb igény jelentkezik olyan kisebb méretű, asztali vagy hordozható, ám viszonylag nagy energiákra gyorsító eszközök építésére, amelyekkel például anyagtudományi vagy biológiai vizsgá­latok, esetleg orvosi kezelések is végez­hetők. Két kutatócsoport most ebben ért el olyan bíztató eredményeket, ame­lyek drámai mértékban csökkenthe­tik a méreteket, és utat nyithatnak a gyorsítóberendezések miniatürizálása felé. Mindkét kísérletben elektrono­kat gyorsítanak lézerfénnyel parányi, rizsszemnél is kisebb, üvegbe vésett nanoszerkezetekben.