Előfizetés a lapra
689
2017/01/05

3D-modell fotók százaiból

A hét kutatója, Debreceni Egyetem, drón, földtudomány, geoinformatika, interjú

Az eredetileg katonai céllal kifejlesztett drónok ma már beszivárogtak a civil szférába is. Szabó Gergely, a Debreceni Egyetem Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének adjunktusa izgalmas kutatása során háromdimenziós terepmodelleket alkot drónokkal készített képek alapján. Ezeken aztán méréseket lehet végezni – például egyszerűen meg lehet mondani egy kavicshalomban lévő anyag mennyiségét, vagy pontos térképeket szerkeszthetünk vele. Ugyanakkor nagyon komoly számítási kapacitás kell ahhoz, hogy több száz fotó alapján létrejöhessen a modell.

686
2017/01/05

Az ezerarcú békasó

ásvány, az év nyersanyaga, földtudomány, kőzet, perlit, Zemplén

Hazánk ásványkincsekben szegény, azonban a perlit – az "Év nyersanyaga 2016" címet elnyert vulkanikus eredetű kőzet – tekintetében nagyhatalomnak számít! A pálházi perlitbánya a nemzetközi perlittermelésnek mintegy 7 százalékát adja és ezzel az 5–6. helyet foglalja el, Európában pedig a világelső Görögország mellett a második legnagyobb perlittermelő.

681
2016/12/21

Szőlőtermesztés és tájszobrászat

Abasár, bor, földtudomány, Sár-hegy, szőlő, táj

A falvak, városok felett emelkedő szőlőhegy szinte megkoronázza településeinket. Ezen a téren a rendszerváltást követően Tokajban, Egerben, Villányban történtek a legnagyobb tájátalakítások, mégis, revitalizált szőlőhegyeink egyik legszebb példája az abasári Cibike-dűlő a Mátra tövében.

680
2016/12/21

Stadionokkal a városrészek megújulásáért

A hét kutatója, Debrecen, földtudomány, interjú, sportlétesítmény

Kozma Gábort, a Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kara Földtudományi Intézetének igazgatóját és a Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék vezetőjét idén nyáron a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével tüntette ki Áder János köztársasági elnök. Hogyan helyezik el az önkormányzatok a sportlétesítményeket? Hogyan változott mindez az idők során? Hogyan jelenik meg ez a városok marketingjében? Ezekről kérdeztük a kutatót.

670
2016/12/21

Holdrengések

árapály, fizika, földrengés, földtudomány, Hold, holdrengés, kőzet, planetológia, szeizmológia

A földrengések pusztító erejét sajnos nagyon jól ismerjük itt a Földön, gondoljunk csak a természeti jelenség okozta, legutóbbi olaszországi tragédiára. Az augusztus végén kipattant rengést több mint 1000 utórengés követte. Arról már bizonyára kevesebben hallottak, hogy a Holdon is vannak heves rengések: a földrengés etimológiája alapján holdrengések.

667
2016/12/14

Fehér sötétség

Antarktisz, Déli sark, földtudomány, jég, klíma

Ki ne szeretne végtelen hómezőkön, jéghegyek közt sétálni, totyogó pingvinek mellett? Nyáron, mikor a nap fénye szikrázik a fehér tájon és teljes csönd honol. Télen, mikor az örök éjszakában minden csillag egyesével látszik, vagy éppen a déli fény villódzik zöldesen. A hetedik kontinenst azonban nehéz megközelíteni és nehéz rajta életben maradni. Jelenleg kizárólag kutatócsoportok dolgoznak ott.

623
2016/07/19

Tűzhányók a semmi közepén

földtudomány, geológia, kína, Mandzsúria, tűzhányó, vulkán

Kína tűzhányói közül az egykori Mandzsúria területén található Wudalianchi-vulkánmezőn volt az egyik legfiatalabb kitörés alig 300 éve. A geoparkká minősített terület földtani értékei sok hasonlóságot mutatnak a Bakony–Balaton UNESCO Globális Geopark értékeivel, mindkettő a monogenetikus vulkánmezők közé tartozik.

590
2016/05/06

Gellért-hegyi ásványvirágok

aragonit, ásvány, barlang, földtudomány, Gellért-hegy, geológia, kalcit

Budapestet sokszor nevezik a Barlangok Fővárosának is. Nem alaptalanul, hisz a budai dombok gyakorlatilag mindegyike tartalmaz kisebb-nagyobb üregeket, melyek közül a Gellért-hegy sem kivétel. Bár az üregek mérete itt általában kisebb a megszokottnál, mégis sok különlegességnek adnak otthont.

577
2016/04/27

Rejtőzködő vulkánmezők

Föld, földtudomány, Mongólia, vulkán, vulkanológia

Ha a térképre tekintünk, egyértelműen látható, hogy Belső-Mongólia minden olyan jelentősebb geológiai nagyszerkezeti egységtől távol esik, melyek általában a vulkanizmus kialakulásával hozhatók összefüggésbe. Több mint ezer kilométerre terül el a legközelebbi aktív lemezütközési fronttól: a Csendes-óceáni-lemeznek az Eurázsiai-lemez alá bukásához köthető, napjainkban is tevékeny vulkáni ívtől. Ez az aktív vulkánsor része a Csendes-óceáni tűzgyűrűnek, mely „izzásban tartja” Kamcsatka, a Kuril-szigetek, Japán vulkánjait, ám az alábukás nincs közvetlen hatással arra, hogy bárminemű vulkanizmus Belső-Mongóliában is kialakuljon. Mégis ez utóbbi terület egész sor vulkáni mezőnek ad otthont, melyekről a vulkanológusok nagy része is ritkán vagy talán soha nem hallott.

571
2016/03/30

Földrengések furcsaságai

cunami, földrengés, földtudomány, jelek, katasztrófa, szeizmológia

Tavaly december 7-én Tádzsikisztánt egy 6,8 erősségű rengés rázta meg közép-európai idő szerint 8:50-kor. Debrecenből az egyik gyógyszergyárból fél óra múlva megkeresték telefonon a budapesti Obszervatóriumot, hogy a nagy pontosságú laboratóriumi mérlegeik „szaladnak”. A tőlük 4000 kilométerre kipattant rengés felületi hullámai – elérve hazánkat – okozták a mérlegek kilengését!

536
2016/01/14

Magyarország geokémiai atlasza

A hét kutatója, atlasz, földtudomány, geokémia, interjú, Magyarország, OTKA

Magyarország geokémiai atlaszának összeállítása nem csak tudományos szempontból fontos. A talaj összetételének megismerése az ökológia, a biológia, a mezőgazdaság és a nyersanyagkutatás számára is hasznos, sőt áttételesen még az európai jog számára is szolgál tanulságokkal. Az atlasz összeállítása főként Fügedi Ubulnak, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet tudományos főmunkatársának köszönhető. Vele beszélgettünk a részletekről.

434
2015/05/15

Földrengéssorozotak, amelyek megrázták hazánkat

élettelen természettudomány, földrengés, földtudomány, geológia, Magyaroroszág, szeizmológia

Nógrád megyét és a Mátraalját 2013-óta többször is földrengések rázták meg. Többekben felmerült a kérdés: miért van ennyi érezhető rengés mostanában hazánkban? Rendesen nem is kellene, hogy legyenek? Netán ébredeznek a rég kihalt vulkánok?

427
2015/04/30

Az eltűnt Fok-folyó nyomában

Balaton, folyó, földtudomány, geográfia, Siófok, , történelem

Siófok csupán 300 éve létezik. A Balaton medrében egy kis szigeten, egy homokturzáson keletkezett, eleinte neve sem volt a településnek. Az 1700-as évek végén először Fok-Sió, majd az 1790-es évektől Sió-Fok volt a neve. A mai városközpont az ősi Fok-folyó tölcsértorkolatában fekszik. A terület beépítésére akkor kerülhetett sor, amikor ez a torkolat feltöltődött, a Balaton vízállása pedig emberi beavatkozás folytán drasztikusan lecsökkent

342
2014/11/03

Földtudományos forgatag

élettelen természettudomány, földtudomány, geológia, program, vásár

2014. november 8–9. 10.00–18.00 óra Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, Díszterem 1143 Budapest, Stefánia út 14 A rendezvényen bemutatkoznak a földtudományi kutatással foglalkozó intézményeink, megismerkedhetnek ásványkincseinkkel, a klímaváltozás nyomaival a kőzetekben, a földtani veszélyforrásokkal, a földet vizsgáló geofizikusok különleges eszközeivel, a szénhidrogén-kutatás érdekességeivel.

341
2014/10/31

Aktív vulkánkutatás vulkáni aktivitás nélkül

A hét klutatója, élettelen természettudomány, földtudomány, interjú, OTKA, vulkán

Hazánk nem nevezhető vulkanológiai nagyhatalomnak, aminek egyik oka az lehet, hogy nincs működő vulkánunk. Ennek ellenére aktív kutatás zajlik térségünkben. Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport tagjai a Kárpát-medence területén végeznek világviszonylatban is újszerű és figyelemre méltó kutatásokat. Harangi Szabolccsal, a csoport vezetőjével a tudományos eredményeken kívül a vulkanológia társadalmi hasznosságáról beszélgettünk, és kitértünk arra is, hogy tűzhányóink felébredhetnek-e álmukból?

315
2014/10/03

A Bryce-kanyon szobrászműhelyében

Bryce-kanyon, Föld, földtudomány, geológia, kanyon, USA

Lélegzetelállító – ha egyetlen szóval kellene leírnunk a világ természeti csodái közé tartozó Bryce-kanyon Nemzeti Parkot, így jellemezhetnénk a fantasztikus alakzatok uralta tájnak az odalátogatóra gyakorolt hatását. A szél és a víz együttes munkája hatalmas amfiteátrumokat alkotott, amelyekben számtalan, a fizika törvényeit meghazudtolni látszó, karcsú sziklatű és mesébe illő kőalakzat dacol az idővel és a gravitációval.

273
2014/07/31

Geoinformatika - a Földön kívül is!

bolygókutatás, élettelen, földtudomány, geoinformatika, interjú, térinformatika

A geoinformatika vagy ismertebb nevén a térinformatika egyszerre tudomány, kutatási módszertan, technológiai alkalmazás és üzlet. Az alig néhány évtizedes múlttal rendelkező szakterület egyre gyorsabban fejlődik, egyre szélesebb körben használható, és már a hétköznapjainkba is begyűrűzött. Alkalmazásairól, lehetőségeiről és távlatairól Sik Andrással, az ELTE Térinformatikai Műhelyének vezetőjével beszélgettünk.