A földrajz országismerete
A modern tudományosság XIX. századi megszületése Magyarországon egybeesett a nemzet- és államépítés folyamatával. A nemzetépítés és a tudományok diskurzusa közötti összefüggéseknek, illetve a tudományok és a művészetek professzionalizálódásának a feltárására Dávidházi Péter és Gyáni Gábor akadémikusok vezetésével 2013 szeptemberében Művészetek és tudomány a nemzetépítés szolgálatában a XIX. századi Magyarországon néven kutatócsoport alakult a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központjában.
A juhok szigete
Amikor véget ér egyes ritka nyelvet beszélők utolsó tagjainak földi pályafutása, velük együtt anyanyelvük is kihal. Ellenkező folyamatra, egy régóta létező nyelv államnyelvvé válására alig van példa – különösen úgy, hogy e nép nem alkot szuverén államot. E kevés kivétel közé tartozik az összesen ötven–hatvanezer embert számláló feröeri közösség, amely a XX. század derekán államnyelvvé tette ősei nyelvét.
Ahol még a denevér is háziállat
„Mintegy fél évszázada léptem először Ázsia földjére. Hol kutató geológusként, hol tévésként s hol idegenvezetőként. Kalandozom térben és időben, a Boszporusztól az Indonéz-szigetvilágig, 1963 és 2013 között” – így vall legfrissebb könyvéről az Élet és Tudomány szerkesztőbizottságának „világcsavargója”, Juhász Árpád. Munkájánál fogva többször is eljutott egy-egy ázsiai, közel-keleti helyszínre, így óhatatlanul összehasonlíthatta, hogy a közben eltelt idő alatt mekkora volt a természet pusztulásának mértéke a Föld legnagyobb kontinensén. Joggal jegyzi meg azt is, hogy Keleten a vallás történelemformáló szerepe milyen fontos napjainkban is. Érdekes megfigyelni a könyvön végigvonuló közelmúlt történelmét, azaz az ázsiai rendszerváltást ott, ahol a kommunizmus jelen volt, illetve ahol továbbra is megállt az idő (a számomra nem igazán tetsző tipográfia már-már zavaró vörös aláterítése is időnként ezt sugallta).
Tanulnivaló a sivatagtól az esőerdőig
A hazánkban ismeretterjesztő könyveiről ismert Jared Diamondot a The Economist folyóirat mint Amerika legismertebb földrajztudósát dicsérte. Diamond a földrajz mellett foglalkozik antropológiával, biológiával, ornitológiával, és munkáiban kiválóan ötvözi az alkalmazott- és társadalomtudományokat.
Térképtörténetek
Másfél éve egy átlagos üzletember érkezett Budapestre valami különös műtárggyal: a nagyobb narancs méretű strucctojásra a világ képét vésték az 1500-as évek elején. A szenzációs lelet híre azután idén augusztusban bejárta a világsajtót. A legkorábbi, már Amerikát is ábrázoló glóbusz felfedezése azonban még számos rejtélyt tartogat a tojáshéjnyi felszín alatt.
Aktuális számunk
Galéria
Október
