Előfizetés a lapra
212
2014/05/13

Cickányfüttyök a sötétben

A hét kutatója, biológia, cickány, hód, interjú, ökológia

Hány hód él ma Magyarországon? Szükség van-e az állományuk szabályozására? Miért füttyög a cickány? Czabán Dávid, a Kaposvári Egyetem kutatója a cickányok hangjairól írta doktori dolgozatát, de 2014 tavaszán a Felső-Tiszán kereste a hódnyomokat. Elkísértük erre a vízi expedícióra, és ennek kapcsán beszéltünk vele a felmerülő kérdésekről.

200
2014/04/29

Természet adta szolgáltatás

biológia, ökológia, poszméh, szolgáltatás

Rachel Carson híres könyve, a Néma tavasz az ember felelőtlen környezethasználatát okolva a madarak és méhek elhallgatását s vele a mag nélkül maradt növényeket vizionálja. A poszméhek pollinációs szerepe jól szemlélteti a természetnek ezt a talán egyik legfontosabb, ősi, ám nagyon sérülékeny kapcsolatrendszerét.

199
2014/04/28

A galandféreg, a pocok és a szürkemarha

A hét kutatója, biológia, élősködő, féreg, interjú, ökológia, parazita

Veszélyesek-e az emberre a pockokon élősködő férgek? Mi a zöld parazitológia? Hogyan mozognak a szürkemarhák a legelőn? Ezekről a témákról beszélgettünk Gubányi Andrással, a Magyar Természettudományi Mú­­ze­um (MTM) muzeológus kutatójával, aki korábban a Gyűjteményi és Ku­­ta­tási Tudásközpontot vezette az intézményben.

194
2014/04/22

Tavaszi bundások

biológia, poszméh, rovartan

A Magyar Rovartani Társaság 2014-ben a földi poszméhet választotta az Év rovarának. Ez a barátságos, bársonyos külsejű rovar a haszonnövényeinknek, de a réteken pompázó vadvirágoknak is egyik nélkülözhetetlen megporzója.

188
2014/04/15

A gyíkok személyisége

A hét kutatója, biológia, személyiség, viselkedésökológia, zöld gyík

A kutyás gazdik sok történetet tudnak mesélni kedvencük személyiségéről. Kérdés, hogy más állatoknak is van-e személyiségük? Egyáltalán, mit értünk ezen kifejezés alatt egy állat esetében? A hím zöld gyíkok torka tavasszal, a szaporodási időszakban kékre színeződik – ezen folt élénksége, kiterjedtsége az egyedi minőséget tükrözi, mely kapcsolatban állhat a gyíkok személyiségével. Ezen témákkal foglalkozik Horváth Gergely, az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének doktorandusza, a Viselkedésökológiai Csoport tagja.

177
2014/04/03

Egy tudós töprengései

biológia, életrajz, könyv, könyvtermés, Medicina Kiadó, Nobel-díj, Szent-Györgyi Albert

Az évfordulós megemlékezések írásakor mindig akad egy-egy újabb nézőpont, így a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertről olvasva is egy új kép tárult elénk. Nem a tudományos kutató szakmai pályája, s nem a világfi temperamentumos élete vagy kalandos politikai ambíciója áll a könyv középpontjában, hanem a tudós töprengései a világ problémáin, kapcsolata hazájával, a korabeli Magyarországgal, a tudományos világgal, majd Amerikával.

174
2014/03/28

Az őrségi erdők komplex vizsgálata

A hét kutatója, biológia, erdő, interjú, ökológia

Hogyan függ össze az erdő fafajgazdagsága a többi élőlény gyakoriságával? Mit jelent a szálaló erdőgazdálkodás? Miért előnyös a biológiai sokféleség szempontjából? Ódor Péterrel, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársával ezekről a kérdésekről beszélgettünk alapkutatást végző magyar kutatókat bemutató sorozatunk keretében. Szó esett az ökológus vezetésével az Őrségben végzett kutatásokról, ahol nemcsak a mohákat és a zuzmókat, hanem a fákat, a madarakat, a gombákat és a bogarakat is vizsgálják.

172
2014/03/26

Páncélos dinoszauruszok a Bakonyban

bakony, biológia, dinoszaurusz, hungarosaurus, iharkút, őslénytan

Még az első iharkúti ásatások egyikén, tizenkét évvel ezelőtt találtunk egy majdnem 150 kilogrammos homokkőtömböt, melynek minden oldalából csontok álltak ki. Kettéhasítva soha nem látott kép tárult a szemünk elé: egy hatalmas, cápauszonyra emlékeztető, fekete csontpáncél darabja, egy csigolya és több nagyméretű borda feküdt az elhasított kőzet mindkét felszínén. Később ezt a leletet egy új páncélos dinoszaurusz, a Hungarosaurus tormai csontvázaként azonosítottuk. Ekkor még nem sejtettük, hogy a nem is olyan távoli jövőben további, sokkal teljesebb csontvázak, sőt, egy újabb páncélos dinoszauruszfaj felfedezése vár ránk.

168
2014/03/20

Álruhás kalóriák

biológia, hízás, pszichológia, táplálkozás, társadalomtudomány

Naponta kerülnek elénk olyan ételek, melyeket díszítések – például öntetek, gyümölcsdarabkák, petrezselyem- és mentalevelek vagy egyéb zöldségszeletek – tesznek még vonzóbbá. Ezeket a kiegészítőket sok esetben nem is annyira az ízük miatt alkalmazzák, hanem a lélektani hatás kedvéért, hiszen szebbé, ínycsiklandóbbá teszik az ételt. Lehet azonban, hogy az ételdíszítéseknek olyan lélektani hatásuk is van, amelyre nem is gondolnánk...

165
2014/03/19

A Borgiáktól Litvinyenkóig

biológia, kémia, kriminológia, méreg, természettudomány

Biztos van magyarázata annak, hogy miért vagyunk oda a borzongásért, miért szeretünk sokkal jobban szörnyű, hidegvérű gyilkosságokról olvasni, mint a tudományról. Mindenesetre ezt a jelenséget használta ki John Emsley, brit kémikus és ismeretterjesztő, aki Gyilkos molekulák című könyvében valóban megtörtént, a sajtóban nagy karriert befutott, szenzációs bűnesetekbe burkolva hozza közelebb olvasóihoz a kémiát.

161
2014/03/10

A holtfa szerepe

A hét kutatója, biológia, erdő, fa, interjú, OTKA, ökológia

Nem kétséges, hogy erdeink értéket képviselnek. De vajon mennyire természetesek ezek az erdők? Mi maradt a régi, hatalmas őserdőkből? Egyáltalán mit jelent az, hogy őserdő? Bölöni Jánossal, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársával a Vácrátóti Botanikus Kert épületében beszélgettünk. A szakember hazánk erdősültségéről, a holtfák szerepéről, az őserdőkről és a hazai cseres-tölgyesekben végzett kutatásáról mesélt magyar alapkutatókat bemutató sorozatunk mostani részében.

148
2014/02/25

A cikászok különös világa 2. rész

biológia, botanika, cikász

A cikászokra a mai napig úgy tekintünk, mint az élő kövületek egyik nagyszerű példájára. Ám lehetséges, hogy ezt a régóta evidenciaként számon tartott nézetünket felül kell bírálnunk: a legújabb molekuláris-filogenetikai kutatások eredményei alapján ugyanis a cikászok modern képviselői egészen fiatalnak számítanak.

143
2014/02/18

A cikászok különös világa

biológia, botanika, cikász, növény

Valószínűleg sok olvasóban felvetődik a kérdés: miért lehet érdekes számunkra egy olyan növénycsoport, amelynek látszólag nem sok köze van Európához, és ha szeretnénk élőhelyükön megfigyelni egyedeiket, biztosan több ezer kilométerre, távoli kontinensekre kell utaznunk? Nos, a fosszilis bizonyítékok alapján a cikászok jelen voltak Európában, így Magyarország területének hajdani tájképéhez is hozzátartozhattak még 15–20 millió évvel ezelőtt is.

142
2014/02/17

Vissza a vadonba

biológia, orángután, természetvédelem

Malajziai kis hotelszobám ajtaján hajnalban kopognak: Most kaptuk a hívást! – hallom Ikan, a Matang Orangután Rehabilitációs Centrum és Park fiatal munkatársának hangját – Negyven kilométerre Kuchingtól újabb kölyköt találtak az egyik falusi ültetvényes konyhájában, ketrecbe zárva. A csapat tizenöt perc múlva készen áll az indulásra.

140
2014/02/17

A dinoszauruszok sorsára jutunk...

biológia, dinoszaurusz, könyv, könyvtermés, paleontológia, Typotex Kiadó

„...legalábbis ez áll a kövekbe vésve”. Így fejezi be David B. Norman legújabb magyarul is megjelent könyvét. A cambridgei Sedgwick Múzeum igazgatója, a világszerte elismert kutató és szakíró szerint a 225 és 65 millió évekkel ezelőtt élt dinoszauruszok „noha nem voltak tudatában – az általuk lakott világ uraivá váltak”. A Kis dinókönyv nagyoknak angol kiadása 2005-ben jelent meg a Very Short Introductions sorozat részeként az Oxford University Press kiadásában. A vájtfülűeknek és az érdeklődőknek egyaránt újdonságokat felmutató, több száz témát bemutató könyvsorozat a The Times ajánlása szerint is tartalmazza mindazokat az ismereteket, amelyeket „mindenkinek tudnia kellene”. David Norman könyvecskéjének magyar kiadása viszonylag gyorsan követte az alapmunkát. A néhány év késéssel az olvasó semmit sem veszített, hiszen az oxfordi kiadó ajánlása szerint a dinók népszerűsége végtelen.

131
2014/02/03

Szörnyetegcickányok a Kárpát-medencében

biológia, cickány, Kárpát-medence, OTKA, ősmaradvány, pályázat, szelekció

A cickányok a Föld legkisebb emlősei közé tartoznak. Apró termetük ellenére – a maguk mérettartományában – nagyon agresszív állatok: a kisebb gerinctelenek könyörtelen ragadozói. A hazánk területéről előkerült ősmaradványok azonban arról tanúskodnak, hogy a földtörténeti múltban nagyméretű fajaik is éltek nálunk. Sőt, egyik, rejtélyes csoportjuk evolúciós forradalma éppen a frissen kialakult Kárpát-medencében zajlott le. Ezek a kihalt cickányok – csontjaik alapján – valóságos szörnyetegnek tűnnek mai rokonaikhoz képest.

121
2014/01/24

Összevarrt has helyett

1. helyezett, biológia, orvosbiológia, orvosi, OTKA, sebészet, sérv

Képzeljünk el egy hatalmas hajót! Sebesen szeli a vizet, vitorlája feszül, ahogy fújja a szél. Az égen azonban felhők gyülekeznek, és a vitorla megdagad az egyre erősödő szélben. Hirtelen roppanás hallatszik, a vászon kiszakad. A repedés épp csak látható, a vitorla még tart. De a szél újult erővel belekap a sérült anyagba, ismét roppanás hallatszik. A repedés mentén tovább hasad a vitorla, veszít tartásából. Szerencsére a sérülés javítható, egy darab anyaggal fedhető a repedés, és a vitorla ismét visszanyeri az eredeti funkcionalitását.

107
2014/01/14

Az év fája, a házi berkenye

2013, az év fája, biológia, élettudomány, fa

„Sajtó-srófnak, puska-ágynak és egyéb szerszámoknak [használják], mellyeknek tartóssága kemény fát kíván, hogy hamar el ne kopjanak. Aszalt gyümöltse, tudja az egész világ, hogy a vér-hasban kínlódóknak borban főzve kész orvosság, még pedig tsalhatatlan, ha eszik, ’s isszák. .…nálunk a szőlő-hegyeken elég terem, és imitt-amott szereti a hegy-oldalakat. Gyökér-haj­tásokról és magról szaporíttatik, de tán tsak a’ madarak által, holott megérdemelné, ha az emberek a véle való bajmolódást magukra vennék, vagy legalább ha puszta földeikben szállást nem engednének néki, ültessék az utak mellé állénak.”