A Balaton apróságai
Ilyenkor, nyáron nagyon sok ember utazik el a Balatonhoz üdülni, strandolni. Természetesen a nyaralókban is felmerül a kérdés: milyen a tó vizének minősége? Somogyi Boglárka, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének kutatója a Balaton algáival foglalkozik. A rendszeresen vett mintákból kiderült, hogy ma már sokkal jobb a tó vízminősége, mint a nyolcvanas évek közepén.
Hosszú távú változások a hazai madárállományban
Szeptemberben tartották meg a Biológiai adatbázisok és adattárolás munkaértekezletet Debrecenben. A minikonferencián Szép Tibor, a Nyíregyházi Főiskola egyetemi tanára, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Monitoring Központjának tudományos szakértője is tartott előadást. Hogyan változott a madarak előfordulási adatainak gyűjtése? Milyen trendek figyelhetők meg az agrárterületeken élő és az erdei állományok méretében? Miért fontos azt is megfigyelni, ha egy faj nem fordul elő valahol?
Antibiotikumok az ehető gombákban
Az "antibiotikumok" szó hallatán az embernek általában a háziorvos jut eszébe, aki egy bakteriális fertőzés esetében ír fel receptre ilyen orvosságot. Számos készítmény áll rendelkezésre, hogy az adott fertőzést legyőzhessük. Cikkünk nem az antibiotikumok csoportosításának vagy hatásmechanizmusainak ismertetését célozza, hanem azt kívánja bemutatni, mennyi feltáratlan terület van az antibiotikumok kutatási területén.
Kik túrnak a kertünkben?
Hányszor hallottuk már a szomszédokat, ismerősöket azon bosszankodni, hogy „az az átkozott vakond megint feltúrta a kertet”, „tönkretette a virágágyásokat” és így tovább. A vakond a kert kéretlen tartozéka az emberek számára. Azonban attól még, hogy róla hallunk a legtöbbet, és időnként még láthatjuk is a serénykedő kisemlőst egy-egy pillanatra, nem jelenti azt, hogy ő az egyedüli felelős a felszínen megjelenő kellemetlen meglepetésekért.
Kevés fás legelő maradt fenn mára
Varga Anna az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos segédmunkatársa, illetve Fiatal Kutatója. Az AGFORWARD 2014-2017 projekten belül a „High Natural and Cultural Value (HNCV) Agroforestry” (Magas természeti és kulturális értékű agrárerdészeti rendszerek) munkacsoport magyarországi területekért felelős szakértője. A kutatónővel az I. Magyar Agroerdészeti Fórumon beszélgettünk a fás legelőkről és a makkoltatásról.
Képesség az áldozatvállalásra
Laci és Anna együtt élnek. Egy nap Anna arra kéri párját, hogy segítsen neki befejezni egy munkát, amelyet másnap le kell adnia. Lacinak azonban más tervei voltak estére: a tévében izgalmas focimeccset közvetítenek. A helyzet tipikus – a párkapcsolatokban gyakran előfordul, hogy az egyik fél választás elé kerül: csinálja azt, ami számára közvetlen örömöt jelent, vagy hozzon áldozatot, és inkább tegyen valami olyat, ami partnerének érdekeit, illetve a kapcsolat erősítését szolgálja. Érdekes lélektani kérdés: kik azok, akik nagyobb valószínűséggel fognak áldozatot hozni?
A 38. Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Tanulmányi Verseny
E versenyt a Földművelésügyii Minisztérium, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara – Mosonmagyaróvár, a TermészetBúvár folyóirat, a Nyugat-magyarországi Egyetem Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium gondozásában, valamint az Élet és Tudomány Szerkesztősége médiapartnerségével hirdetjük meg.
Denevérkutatás a várpalotai lőtéren
A denevérek megfigyelése az egyik legizgalmasabb kihívás az emlőskutatásban. Rejtőzködő életmódjuk miatt sok helyről még igen kevés információval rendelkezünk róluk. Ez nem csupán a hatalmas kiterjedésű trópusi, hanem egyebek között az európai, így a hazai erdőterületek esetében is igaz.
Ebola-diagnosztika Afrikában
Pályi Bernadett, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Hepatitisz- és Herpeszvírus Osztályának virológusa július végétől augusztus végéig dolgozott a nyugat-afrikai Guineában, ahol a beérkező, ebolagyanús vérminták vírusdiagnosztikai munkáit végezte. A központban működő, Közép-Európában egyedülálló Nemzeti Biztonsági Laboratórium – több nemzetközi kutatócsoporttal is együttműködve – egyaránt részt vesz a most terjedő Ebola-vírus betegséget előidéző folyamatainak kutatásában, a gyógyulást kísérő immunológiai mechanizmusok azonosításában, valamint az Ebola ellen kifejlesztett kísérleti gyógyszerek állatokon történő tesztelésében.
Varangy a kristálybarlangból
A jégkori lelőhelyek jószerivel a paleontológia „bölcsődéinek” számítanak a földtörténeti kortáblán, ám annál szebb maradványokat rejthetnek magukban. Cikkünk főszereplője, a Dél-Dunántúlon az idei esztendőben felfedezett részleges békacsontváz is egy ilyen helyszínről került elő. A kétéltűmaradványt befoglaló kőzet pedig valóságos csonttemető, a biológia sokfélesége vetekedhet egy herpetológiai gyűjteménnyel.
Orvosi robottechnikai fejlesztések Magyarországon
Haidegger Tamás a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen űrrobotkarok irányításából szerezte villamosmérnöki diplomáját, doktori értekezésében azonban már nem űrrobotikával, hanem orvosi robotsebészettel foglalkozott. A 2013 februárja óta a Bejczy Antal iRobottechnikai Központ (BARK) igazgatóhelyetteseként dolgozó szakembert a robotsebészet fejlődéséről, a Johns Hopkins Egyetemen általa is fejlesztett idegsebészeti robotról és a da Vinci sebészeti rendszerrel végzendő kutatási projektjeiről kérdeztük.
Madársisakok, nőszőfüvek és nyárültetvények
Az ültetvényerdők gazdasági jelentősége és kiterjedése világszerte növekszik, de természetvédelmi szempontból ritkán jelentenek értéket – különösen igaz ez a tájidegen fafajok állományaira. A legutóbbi évek kutatásai fényében viszont úgy tűnik, hogy a rendkívül apró magvaikkal a szelek szárnyán terjedő orchideák rendszeresen képesek megtelepedni a nyárültetvényekben, még a szabályos mértani hálózatba telepített hibrid eredetű nemesnyárklónok állományaiban is.
Mellkassebészet és kutatói munka
Gieszer Balázs fiatal mellkassebész, aki azonban nemcsak betegeket operál, hanem annak lehetőségeit is keresi, hogy miként lehetne lassítani, vagy akár meg is akadályozni az átültetett tüdő kilökődését a transzplantációt követően. Az Országos Onkológiai Intézetben Rényi-Vámos Ferenc és Döme Balázs vezetésével kutatják az adrenomedullin nevű peptidhormon szerepét annak a tünetegyüttesnek a kialakulásában, amely a leggyakrabban fordul elő a tüdő krónikus kilökődése során.
Az agy mikroanatómiája
Az emberi agy közel 85 milliárd neuront tartalmaz, de a kutatásokhoz használt modellállatok, az egér vagy a patkány agyában is közel 100 millió neuron található. Az emlős agy működése alapvetően ezen idegsejtek szinaptikus kapcsolatára épül. Az idegsejtek számát jóval meghaladja a közöttük kialakuló kapcsolatok mennyisége: az agy fejlettségének függvényében akár 10ˇ211–10ˇ14-en számú kapcsolat is található az idegsejtek között.
Mit mutat a leheletünk?
Orvosi értelemben a terhesség egy olyan különleges állapot, mely során a női szervezet egy vagy több utódot hord ki, és ez alatt jelentősen megváltoznak az élettani folyamatai. Az anyai test alkalmazkodik ahhoz a változáshoz, melyet egy számára félig idegen másik szervezet jelenléte jelent. Milyen következtetések vonhatók le ebben a különleges állapotban – az anya által kilélegzett levegőből?
Díszbazsalikom
Ismét egy magyar nemesítésű dísznövényt, az Ocimum basilicum ‘Purple’-t: a bazsalikom egy új fajtáját jutalmazta aranyéremmel a rangos nemzetközi FleuroSelect A NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének munkatársai a júliusi angliai konferencián kapták meg a hivatalos értesítést, miszerint a magyar növénynek jár jövőre az aranyérem. A tollas kakastaréj (Celosia plumosa) ’Arrabona’ fajtájának tavalyi sikere után senki nem számított arra, hogy ezúttal is a magyar dísznövénynemesítőket díjazzák, mivel szinte példa nélküli, hogy ilyen hamar ugyanaz a nemesítőműhely nyerjen. Ráadásul a nemzetközi mezőny nagyon erős volt, a magyar nemesítésű lila bazsalikomnak a világ minden tájáról benevezett, több ezer növénnyel kellett versenyeznie.
Villámsújtott tehenek
Az idei nyár kétség kívül emlékezetes marad majd a sok esőről, zivatarról. A viharos esőzésekkel pedig együtt járnak a villámlások is – a közelmúltban több hír is megjelent villámcsapásokról és az általuk okozott károkról, amikor állatokba csapott a „mennykő”. Például ott van az az eset, amikor Angliában 17, vagy az, amikor Orgoványban legalább 12 tehén pusztult el villámcsapás hatására. Ezek mindenütt megdöbbenést keltettek, és kivételesnek tekintették az ilyen eseteket, amire nem találtak magyarázatot.
A nyílt vizek szárnyas halászai
Míg a trópusi esőerdők madárvilágára a rendkívüli sokféleség jellemző, a tengerészek által elnevezett csoportot, a trópusimadarakat mindössze három faj képviseli, s azok is ritkán kerülnek az ember szeme elé, mivel kizárólag szubtrópusi és trópusi nyílt tengereken fordulnak elő. Ezért is különleges, hogy Madagaszkár nyugati partvidékén, egy kis korallszigeten a közelmúltban megtelepedett közülük a pirosfarkú trópusimadár.
Térköves út a kavicsösvényhez
A Kavics Ösvény című könyvet Vértes László ősrégész írta a nevével összefonódó vértesszőlősi emberős- lelet és telephely kutatásáról. „Sámuel” – és nem a Vértes egykori lakását díszítő kelet-afrikai fekete faszobor, a „Samu” – tarkócsontjának felfedezése 1965. augusztus 21-én, Sámuel napján történt. Az 1963 és 1968 között végzett ásatások akkoriban szenzációnak számítottak.
A savanyú szederfa
A címben említett és mára már szinte ismeretlenné vált, egyedien finom nyári gyümölcsünkre a reflektorfényt azért is érdemes ráirányítani, mert a hazánkban jóval gyakoribb fajtestvére, a Mária Terézia óta a selyemhernyó-tenyésztés miatt elszaporított fehér eper/ szederfa egyre ritkábban fordul elő manapság. Így aztán a végképp elfeledett régi gyümölcsünk, a Jézus által is emlegetett fekete eperfa emlékét még nehezebb felidézni.
Veszélyben a tokfélék
Július 11-12-én Tiszafüreden tartották a X. Magyar Haltani Konferenciát. Guti Gábor, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének tudományos főmunkatársa Sallai Zoltánnal és Harka Ákossal közösen végzett kutatásáról számolt be a magyarországi halfauna veszélyeztetettségének témájában. Guti Gábort a Vörös Listáról és a vizákról kérdeztük.
A kárpáti borzderes
A kárpáti borzderes mintegy 120 éve hazánk egyik jellemző, hagyományos szarvasmarhafajtája volt. Később a hasznosítási irányok szétválásával és a termelés intenzívebbé válásával feleslegesnek ítélték, magyarországi tenyésztése megszűnt. Kárpátalján és Erdélyben még megtalálható, de fajtatiszta fenntartására nem fordítanak figyelmet, így napjainkban már nagyon nehéz igazi kárpáti borzderest találni.
Kísérlet a klímaváltozásról
A globális felmelegedésről, várható hatásáról klímánkra, életünkre napról napra újabb hírek (és rémhírek) látnak napvilágot. Kröel-Dulay György, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa nemrégiben egy új kísérletet indított útjára a Duna–Tisza közén, Fülöpházán. Az ExDRain (Extreme Drought and Rain Manipulation Experiment) kísérlet avatója alkalmából a helyszínen beszélgettünk a kutatóval.
Az ellenállhatatlan hármas: só, cukor, zsír
Egy nagyon fontos és aktuális könyvet szeretnék ajánlani olvasóinknak, hiszen minden ember számára fontos az egészsége, a közérzete, a jóléte. Mára a fogyasztói társadalom a táplálkozás terén nagy kihívások elé állít bennünket – egészségünket, fizikai és jórészt szellemi működésünket is nagymértékben meghatározza táplálékunk minősége, mennyisége…
A búzakeményítő és az egészséges táplálkozás
A búza- és kenyérminőség fő meghatározójának évtizedekig a sikérfehérjéket tartották, míg a keményítőt a búzaszem semleges töltetének tekintették. Ez a szemlélet megdőlt, amikor megjelentek a japán tésztafélékről szóló tanulmányok, melyek szerint a metélt tészta (noodle) minőségének elsődleges meghatározója a keményítő.
Aktuális számunk
Galéria
Október
