Előfizetés a lapra
338
2014/10/29

Orvosi robottechnikai fejlesztések Magyarországon

A hét kutatója, biológia, interjú, orvosi, robot, sebészet, sebészrobot

Haidegger Tamás a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen űrrobotkarok irányításából szerezte villamosmérnöki diplomáját, doktori értekezésében azonban már nem űrrobotikával, hanem orvosi robotsebészettel foglalkozott. A 2013 februárja óta a Bejczy Antal iRobottechnikai Központ (BARK) igazgatóhelyetteseként dolgozó szakembert a robotsebészet fejlődéséről, a Johns Hopkins Egyetemen általa is fejlesztett idegsebészeti robotról és a da Vinci sebészeti rendszerrel végzendő kutatási projektjeiről kérdeztük.

336
2014/10/22

Madársisakok, nőszőfüvek és nyárültetvények

biológia, nyárfa, orchidea, OTKA, ökológia

Az ültetvényerdők gazdasági jelentősége és kiterjedése világszerte növekszik, de természetvédelmi szempontból ritkán jelentenek értéket – különösen igaz ez a tájidegen fafajok állományaira. A legutóbbi évek kutatásai fényében viszont úgy tűnik, hogy a rendkívül apró magvaikkal a szelek szárnyán terjedő orchideák rendszeresen képesek megtelepedni a nyárültetvényekben, még a szabályos mértani hálózatba telepített hibrid eredetű nemesnyárklónok állományaiban is.

335
2014/10/22

Mellkassebészet és kutatói munka

A hét kutatója, biológia, interjú, orvosbiológia, OTKA, sebészet, transzplantáció, tüdő

Gieszer Balázs fiatal mellkassebész, aki azonban nemcsak betegeket operál, hanem annak lehetőségeit is keresi, hogy miként lehetne lassítani, vagy akár meg is akadályozni az átültetett tüdő kilökődését a transzplantációt követően. Az Országos Onkológiai Intézetben Rényi-Vámos Ferenc és Döme Balázs vezetésével kutatják az adrenomedullin nevű peptidhormon szerepét annak a tünetegyüttesnek a kialakulásában, amely a leggyakrabban fordul elő a tüdő krónikus kilökődése során.

331
2014/10/15

Az agy mikroanatómiája

agy, biológia, idegrendszer, neuron, orvosbiológia, OTKA

Az emberi agy közel 85 milliárd neuront tartalmaz, de a kutatásokhoz használt modellállatok, az egér vagy a patkány agyában is közel 100 millió neuron található. Az emlős agy működése alapvetően ezen idegsejtek szinaptikus kapcsolatára épül. Az idegsejtek számát jóval meghaladja a közöttük kialakuló kapcsolatok mennyisége: az agy fejlettségének függvényében akár 10ˇ211–10ˇ14-en számú kapcsolat is található az idegsejtek között.

326
2014/10/13

Mit mutat a leheletünk?

biológia, feromon, kilégzés, orvosbiológia, OTKA, terhesség

Orvosi értelemben a terhesség egy olyan különleges állapot, mely során a női szervezet egy vagy több utódot hord ki, és ez alatt jelentősen megváltoznak az élettani folyamatai. Az anyai test alkalmazkodik ahhoz a változáshoz, melyet egy számára félig idegen másik szervezet jelenléte jelent. Milyen következtetések vonhatók le ebben a különleges állapotban – az anya által kilélegzett levegőből?

322
2014/10/08

Díszbazsalikom

bazsalikom, biológia, fajta, hátlap, nemesítés, növény

Ismét egy magyar nemesítésű dísznövényt, az Ocimum basilicum ‘Purple’-t: a bazsalikom egy új fajtáját jutalmazta aranyéremmel a rangos nemzetközi FleuroSelect A NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének munkatársai a júliusi angliai konferencián kapták meg a hivatalos értesítést, miszerint a magyar növénynek jár jövőre az aranyérem. A tollas kakastaréj (Celosia plumosa) ’Arrabona’ fajtájának tavalyi sikere után senki nem számított arra, hogy ezúttal is a magyar dísz­nö­vény­nemesítőket díjazzák, mivel szinte példa nélküli, hogy ilyen hamar ugyanaz a nemesítőműhely nyerjen. Ráadásul a nemzetközi mezőny nagyon erős volt, a magyar nemesítésű lila bazsalikomnak a világ minden tájáról benevezett, több ezer növénnyel kellett versenyeznie.

321
2014/10/08

Villámsújtott tehenek

áram, biológia, fizika, tehén, villám, zivatar

Az idei nyár kétség kívül emlékezetes marad majd a sok esőről, zivatarról. A viharos esőzésekkel pedig együtt járnak a villámlások is – a közelmúltban több hír is megjelent villámcsapásokról és az általuk okozott károkról, amikor állatokba csapott a „mennykő”. Például ott van az az eset, amikor Angliában 17, vagy az, amikor Orgoványban legalább 12 tehén pusztult el villámcsapás hatására. Ezek mindenütt megdöbbenést keltettek, és kivételesnek tekintették az ilyen eseteket, amire nem találtak magyarázatot.

316
2014/10/06

A nyílt vizek szárnyas halászai

biológia, madár, ornitológia, ökológia, trópusimadár

Míg a trópusi esőerdők madárvilágára a rendkívüli sokféleség jellemző, a tengerészek által elnevezett csoportot, a trópusimadarakat mindössze három faj képviseli, s azok is ritkán kerülnek az ember szeme elé, mivel kizárólag szubtrópusi és trópusi nyílt tengereken fordulnak elő. Ezért is különleges, hogy Madagaszkár nyugati partvidékén, egy kis korallszigeten a közelmúltban megtelepedett közülük a pirosfarkú trópusimadár.

300
2014/09/16

Térköves út a kavicsösvényhez

antropológia, biológia, élettudomány, előember, könyv, könyvtermés, reprint, Samu, vértesszőlős

A Kavics Ösvény című könyvet Vértes László ősrégész írta a nevével összefonódó vértesszőlősi emberős- lelet és telephely kutatásáról. „Sámuel” – és nem a Vértes egykori lakását díszítő kelet-afrikai fekete faszobor, a „Samu” – tarkócsontjának felfedezése 1965. augusztus 21-én, Sámuel napján történt. Az 1963 és 1968 között végzett ásatások akkoriban szenzációnak számítottak.

296
2014/09/11

A savanyú szederfa

biológia, élettudomány, gyümölcs, növény, szederfa

A címben említett és mára már szinte ismeretlenné vált, egyedien finom nyári gyümölcsünkre a reflektorfényt azért is érdemes ráirányítani, mert a hazánkban jóval gyakoribb fajtestvére, a Mária Terézia óta a selyemhernyó-tenyésztés miatt elszaporított fehér eper/ szederfa egyre ritkábban fordul elő manapság. Így aztán a végképp elfeledett régi gyümölcsünk, a Jézus által is emlegetett fekete eperfa emlékét még nehezebb felidézni.

291
2014/09/03

Veszélyben a tokfélék

A hét kutatója, biológia, élettudomány, hal, interjú, ökológia

Július 11-12-én Tiszafüreden tartották a X. Magyar Haltani Konferenciát. Guti Gábor, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének tudományos főmunkatársa Sallai Zoltánnal és Harka Ákossal közösen végzett kutatásáról számolt be a magyarországi halfauna veszélyeztetettségének témájában. Guti Gábort a Vörös Listáról és a vizákról kérdeztük.

281
2014/08/15

A kárpáti borzderes

állattartás, biológia, borzderes, magyar, marha, társadalom

A kárpáti borzderes mintegy 120 éve hazánk egyik jellemző, hagyományos szarvasmarhafajtája volt. Később a hasznosítási irányok szétválásával és a termelés intenzívebbé válásával feleslegesnek ítélték, magyarországi tenyésztése megszűnt. Kárpátalján és Erdélyben még megtalálható, de fajtatiszta fenntartására nem fordítanak figyelmet, így napjainkban már nagyon nehéz igazi kárpáti borzderest találni.

280
2014/08/13

Kísérlet a klímaváltozásról

A hét kutatója, biológia, interjú, klímaváltozás, ökológia

A globális felmelegedésről, várható hatásáról klímánkra, életünkre napról napra újabb hírek (és rémhírek) látnak napvilágot. Kröel-Dulay György, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa nemrégiben egy új kísérletet indított útjára a Duna–Tisza közén, Fülöpházán. Az ExDRain (Extreme Drought and Rain Manipulation Experiment) kísérlet avatója alkalmából a helyszínen beszélgettünk a kutatóval.

271
2014/07/29

Az ellenállhatatlan hármas: só, cukor, zsír

biológia, könyv, könyvtermés, Park Kiadó, táplálkozás

Egy nagyon fontos és aktuális könyvet szeretnék ajánlani olvasóinknak, hiszen minden ember számára fontos az egészsége, a közérzete, a jóléte. Mára a fogyasztói társadalom a táplálkozás terén nagy kihívások elé állít bennünket – egészségünket, fizikai és jórészt szellemi működésünket is nagymértékben meghatározza táplálékunk minősége, mennyisége…

269
2014/07/21

A búzakeményítő és az egészséges táplálkozás

biológia, bőza, keményítő, OTKA, táplálkozás

A búza- és kenyérminőség fő meghatározójának évtizedekig a sikérfehérjéket tartották, míg a keményítőt a búzaszem semleges töltetének tekintették. Ez a szemlélet megdőlt, amikor megjelentek a japán tésztafélékről szóló tanulmányok, melyek szerint a metélt tészta (noodle) minőségének elsődleges meghatározója a keményítő.

267
2014/07/16

Álmosság nappal, nyugtalanság éjjel

álmatlanság, betegség, biológia, dosz, inszomnia, orvosbiológia, pályázat, vese, vesebetegség

A nem megfelelő éjszakai pihenésnek sokszor biológiai okai vannak, és ha ezeket nem vesszük eléggé komolyan, egyre súlyosbodó panaszokat okozhatnak. Különösen igaz ez a veseelégtelenségben szenvedő betegekre, akiknél nagyobb az alvászavar kockázata, és súlyosabb következményekkel kell számolni. Megfelelő vizsgálatokkal azonban ez idejében diagnosztizálható. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének Alvásmedicina és Pszichonefrológia Munkacsoportja kutatásai felhívják a figyelmet a krónikus vesebetegek életét befolyásoló alvászavarok gyakori előfordulására és ezek jelentőségére. Kutatásuk eredményeként az orvosi ellátás során ezen problémák kezelése remélhetőleg megvalósul a közeljövőben.

263
2014/07/10

Emberi segítséggel

biológia, dosz, ökológia, pályázat, visszatelepítés

A világ legtöbb táján sorra indulnak visszatelepítési programok – ezek egy adott területről kipusztult állatok és növények újrahonosítását célozzák meg. A programok nagyjából egynegyede nevezhető egyértelműen sikeresnek, másik egynegyede pedig sikertelennek. Egyes esetekben igen nagy összegeket költenek a programokra. Magyarországon 1970 óta 24 állatfajt próbáltak visszatelepíteni – változó sikerrel. Két friss példa a hód és a lápi póc esete.

262
2014/07/09

Ki mennyit alszik?

adatok és tények, alvás, biológia, statisztika

Életünk mintegy egyharmadát alvással töltjük. A hétköznapi tapasztalat mellett a különböző kutatások is igazolják, hogy az alvás alapvető fontosságú a testi és lelki egészségünk, valamint a munkahelyi produktivitás szem­pontjából. Ám nem csak a túl kevés (hét óránál kevesebb), a túl sok (nyolc óránál több) alvás sem ideális, hiszen az utóbbi különféle betegségkockázatokkal való ös­sze­füg­gése statisztikailag szintén igazolható. Az alvás időtartama mellett annak minősége is meghatározó az egészség szempontjából és úgy tűnik, az utóbbi legalább olyan fontos, mint az előbbi. Míg azonban az alvás minősége hagyományos mérési eszközökkel nehezen vizsgálható, addig az alváshossz a statisztika módszerével – így az időmérleg-vizsgálatokkal – jól nyomon követhető.

258
2014/07/08

Új utakon a gombakutatás

biológia, dosz, gomba, gyógyászat, mikológia, pályázat

A mikroszkopikus méretű gombák hatóanyagairól számos cikk található, ám az ehető gombák jótékony hatóanyagainak tanulmányozása viszonylag friss tudományterületnek számít. Utóbbiak specifikus anyagainak megismerése érdemben csak 75 éve kezdődött el, míg a mérgező gombák vizsgálatairól már 200 évvel korábbról is vannak írásos anyagok.

253
2014/07/03

Sikeres a lápi póc védelme

A hét kutatója, biológia, hal, interjú, lápi póc, ökológia, visszatelepítés

Tatár Sándor táj- és természetvédelmi szakértő, a Tavirózsa Egyesület alelnöke és természetvédelmi projektvezetője hat éve vezeti a lápi póc védelmét megcélzó programot. A helyszínen, a Szada melletti kis tavaknál kérdeztük munkája eredményéről.

246
2014/06/26

A ráksejt túljár az eszünkön

A hét kutatója, biológia, interjú, orvosbiológia, rák, vér-agy gát

A mindössze 35 esztendős Wilhelm Imola eddigi kutatói pályája meggyőző cáfolata annak, hogy a nők nem igazán egyenrangú versenytársai a férfiaknak a tudományos karrier építésében. A romániai Margittán született Wilhelm Imola a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát, s ezután került Szegedre, az MTA Biológiai Kutatóközpontjába. Azóta is a vér-agy gát élettanát és kórélettanát kutató csoportban dolgozik. Eredményeit Bolyai ösztöndíjjal, a Dr. Joó Ferenc Alapítvány az Agykutatásért díjjal, tavaly pedig Akadémiai Ifjúsági Díjjal ismerték el.

242
2014/06/11

Betonok szerkezetétől az emberi szemig

A hét kutatója, biofizika, biológia, fizika, interjú

Mi köze van a betonok anyagmodelljeinek a szem vizsgálatához? És az épületek tervezésének a fogprotézishez vagy a vörösvértestek ütközéséhez az érfallal? A választ a BME Tartószerkezetek Mechanikája Tanszékén találtuk meg, ahol nemcsak „hagyományos” szilárdságtani, hanem biomechanikai kutatásokat is végeznek és az eredmények nagy részét hasznosítják az orvosi gyakorlatban. A tanszék munkatársával, Bojtár Imrével beszélgettünk az itt folyó tevékenységről.

238
2014/06/06

Kutyaharapást nőszirommal

biológia, Iris sibirica, növény, szibériai nőszirom, virág

A Év vadvirága elnevezésű mozgalom keretein belül a hazai botanikusok, természetvédők 2011 óta minden évben megválasztanak egy vadon élő virágos növényfajt, amelynek veszélyeztetettségére és védelmére az adott évben szeretnék felhívni a figyelmet. A 2013. december 31-én lezárult szavazás szerint az összesen beérkezett 989 szavazat 40 százalékát, 392 voksot a szibériai nőszirom kapta, így ez a faj lett 2014-ben az Év vadvirága.

237
2014/06/05

Mennyire természetesek a magyar erdők?

A hét kutatója, biológia, interjú, ökológia

Standovár Tibor, az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének docense az ökológia, a természetvédelem és az erdészet határterületén dolgozik. Korábban részvevő volt egy projektben, amelynek keretein belül az erdők természetességét vizsgálták, nemrégiben pedig egy új kutatás szakmai vezetőjeként nagyszabású célokat tűzött ki kutatócsoportja elé.

228
2014/06/04

Placebo – nocebo

A hét kutatója, biológia, orvostudomány, placebo, pszichológia

A placebo-hatásról sokan hallhattak már, leginkább azzal kapcsolatban, hogy hatóanyag nélküli tabletták is hatnak, ha megfelelő körülmények között kapja a beteg. A kevésbé ismert nocebo pedig azokat a negatív mellékhatásokat jelenti, amelyek valódi hatás nélkül is jelentkeznek. Ezeket a világviszonylatban is kevéssé kutatott témákat vizsgálják az ELTE Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézetében. Ezekről az érdekes jelenségekről beszélgettünk Bárdos Györggyel, az intézet igazgatójával.