Előfizetés a lapra
300
2014/09/16

Térköves út a kavicsösvényhez

antropológia, biológia, élettudomány, előember, könyv, könyvtermés, reprint, Samu, vértesszőlős

A Kavics Ösvény című könyvet Vértes László ősrégész írta a nevével összefonódó vértesszőlősi emberős- lelet és telephely kutatásáról. „Sámuel” – és nem a Vértes egykori lakását díszítő kelet-afrikai fekete faszobor, a „Samu” – tarkócsontjának felfedezése 1965. augusztus 21-én, Sámuel napján történt. Az 1963 és 1968 között végzett ásatások akkoriban szenzációnak számítottak.

296
2014/09/11

A savanyú szederfa

biológia, élettudomány, gyümölcs, növény, szederfa

A címben említett és mára már szinte ismeretlenné vált, egyedien finom nyári gyümölcsünkre a reflektorfényt azért is érdemes ráirányítani, mert a hazánkban jóval gyakoribb fajtestvére, a Mária Terézia óta a selyemhernyó-tenyésztés miatt elszaporított fehér eper/ szederfa egyre ritkábban fordul elő manapság. Így aztán a végképp elfeledett régi gyümölcsünk, a Jézus által is emlegetett fekete eperfa emlékét még nehezebb felidézni.

291
2014/09/03

Veszélyben a tokfélék

A hét kutatója, biológia, élettudomány, hal, interjú, ökológia

Július 11-12-én Tiszafüreden tartották a X. Magyar Haltani Konferenciát. Guti Gábor, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének tudományos főmunkatársa Sallai Zoltánnal és Harka Ákossal közösen végzett kutatásáról számolt be a magyarországi halfauna veszélyeztetettségének témájában. Guti Gábort a Vörös Listáról és a vizákról kérdeztük.

281
2014/08/15

A kárpáti borzderes

állattartás, biológia, borzderes, magyar, marha, társadalom

A kárpáti borzderes mintegy 120 éve hazánk egyik jellemző, hagyományos szarvasmarhafajtája volt. Később a hasznosítási irányok szétválásával és a termelés intenzívebbé válásával feleslegesnek ítélték, magyarországi tenyésztése megszűnt. Kárpátalján és Erdélyben még megtalálható, de fajtatiszta fenntartására nem fordítanak figyelmet, így napjainkban már nagyon nehéz igazi kárpáti borzderest találni.

280
2014/08/13

Kísérlet a klímaváltozásról

A hét kutatója, biológia, interjú, klímaváltozás, ökológia

A globális felmelegedésről, várható hatásáról klímánkra, életünkre napról napra újabb hírek (és rémhírek) látnak napvilágot. Kröel-Dulay György, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa nemrégiben egy új kísérletet indított útjára a Duna–Tisza közén, Fülöpházán. Az ExDRain (Extreme Drought and Rain Manipulation Experiment) kísérlet avatója alkalmából a helyszínen beszélgettünk a kutatóval.

271
2014/07/29

Az ellenállhatatlan hármas: só, cukor, zsír

biológia, könyv, könyvtermés, Park Kiadó, táplálkozás

Egy nagyon fontos és aktuális könyvet szeretnék ajánlani olvasóinknak, hiszen minden ember számára fontos az egészsége, a közérzete, a jóléte. Mára a fogyasztói társadalom a táplálkozás terén nagy kihívások elé állít bennünket – egészségünket, fizikai és jórészt szellemi működésünket is nagymértékben meghatározza táplálékunk minősége, mennyisége…

269
2014/07/21

A búzakeményítő és az egészséges táplálkozás

biológia, bőza, keményítő, OTKA, táplálkozás

A búza- és kenyérminőség fő meghatározójának évtizedekig a sikérfehérjéket tartották, míg a keményítőt a búzaszem semleges töltetének tekintették. Ez a szemlélet megdőlt, amikor megjelentek a japán tésztafélékről szóló tanulmányok, melyek szerint a metélt tészta (noodle) minőségének elsődleges meghatározója a keményítő.

267
2014/07/16

Álmosság nappal, nyugtalanság éjjel

álmatlanság, betegség, biológia, dosz, inszomnia, orvosbiológia, pályázat, vese, vesebetegség

A nem megfelelő éjszakai pihenésnek sokszor biológiai okai vannak, és ha ezeket nem vesszük eléggé komolyan, egyre súlyosbodó panaszokat okozhatnak. Különösen igaz ez a veseelégtelenségben szenvedő betegekre, akiknél nagyobb az alvászavar kockázata, és súlyosabb következményekkel kell számolni. Megfelelő vizsgálatokkal azonban ez idejében diagnosztizálható. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének Alvásmedicina és Pszichonefrológia Munkacsoportja kutatásai felhívják a figyelmet a krónikus vesebetegek életét befolyásoló alvászavarok gyakori előfordulására és ezek jelentőségére. Kutatásuk eredményeként az orvosi ellátás során ezen problémák kezelése remélhetőleg megvalósul a közeljövőben.

263
2014/07/10

Emberi segítséggel

biológia, dosz, ökológia, pályázat, visszatelepítés

A világ legtöbb táján sorra indulnak visszatelepítési programok – ezek egy adott területről kipusztult állatok és növények újrahonosítását célozzák meg. A programok nagyjából egynegyede nevezhető egyértelműen sikeresnek, másik egynegyede pedig sikertelennek. Egyes esetekben igen nagy összegeket költenek a programokra. Magyarországon 1970 óta 24 állatfajt próbáltak visszatelepíteni – változó sikerrel. Két friss példa a hód és a lápi póc esete.

262
2014/07/09

Ki mennyit alszik?

adatok és tények, alvás, biológia, statisztika

Életünk mintegy egyharmadát alvással töltjük. A hétköznapi tapasztalat mellett a különböző kutatások is igazolják, hogy az alvás alapvető fontosságú a testi és lelki egészségünk, valamint a munkahelyi produktivitás szem­pontjából. Ám nem csak a túl kevés (hét óránál kevesebb), a túl sok (nyolc óránál több) alvás sem ideális, hiszen az utóbbi különféle betegségkockázatokkal való ös­sze­füg­gése statisztikailag szintén igazolható. Az alvás időtartama mellett annak minősége is meghatározó az egészség szempontjából és úgy tűnik, az utóbbi legalább olyan fontos, mint az előbbi. Míg azonban az alvás minősége hagyományos mérési eszközökkel nehezen vizsgálható, addig az alváshossz a statisztika módszerével – így az időmérleg-vizsgálatokkal – jól nyomon követhető.

258
2014/07/08

Új utakon a gombakutatás

biológia, dosz, gomba, gyógyászat, mikológia, pályázat

A mikroszkopikus méretű gombák hatóanyagairól számos cikk található, ám az ehető gombák jótékony hatóanyagainak tanulmányozása viszonylag friss tudományterületnek számít. Utóbbiak specifikus anyagainak megismerése érdemben csak 75 éve kezdődött el, míg a mérgező gombák vizsgálatairól már 200 évvel korábbról is vannak írásos anyagok.

253
2014/07/03

Sikeres a lápi póc védelme

A hét kutatója, biológia, hal, interjú, lápi póc, ökológia, visszatelepítés

Tatár Sándor táj- és természetvédelmi szakértő, a Tavirózsa Egyesület alelnöke és természetvédelmi projektvezetője hat éve vezeti a lápi póc védelmét megcélzó programot. A helyszínen, a Szada melletti kis tavaknál kérdeztük munkája eredményéről.

246
2014/06/26

A ráksejt túljár az eszünkön

A hét kutatója, biológia, interjú, orvosbiológia, rák, vér-agy gát

A mindössze 35 esztendős Wilhelm Imola eddigi kutatói pályája meggyőző cáfolata annak, hogy a nők nem igazán egyenrangú versenytársai a férfiaknak a tudományos karrier építésében. A romániai Margittán született Wilhelm Imola a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen szerzett általános orvosi diplomát, s ezután került Szegedre, az MTA Biológiai Kutatóközpontjába. Azóta is a vér-agy gát élettanát és kórélettanát kutató csoportban dolgozik. Eredményeit Bolyai ösztöndíjjal, a Dr. Joó Ferenc Alapítvány az Agykutatásért díjjal, tavaly pedig Akadémiai Ifjúsági Díjjal ismerték el.

242
2014/06/11

Betonok szerkezetétől az emberi szemig

A hét kutatója, biofizika, biológia, fizika, interjú

Mi köze van a betonok anyagmodelljeinek a szem vizsgálatához? És az épületek tervezésének a fogprotézishez vagy a vörösvértestek ütközéséhez az érfallal? A választ a BME Tartószerkezetek Mechanikája Tanszékén találtuk meg, ahol nemcsak „hagyományos” szilárdságtani, hanem biomechanikai kutatásokat is végeznek és az eredmények nagy részét hasznosítják az orvosi gyakorlatban. A tanszék munkatársával, Bojtár Imrével beszélgettünk az itt folyó tevékenységről.

238
2014/06/06

Kutyaharapást nőszirommal

biológia, Iris sibirica, növény, szibériai nőszirom, virág

A Év vadvirága elnevezésű mozgalom keretein belül a hazai botanikusok, természetvédők 2011 óta minden évben megválasztanak egy vadon élő virágos növényfajt, amelynek veszélyeztetettségére és védelmére az adott évben szeretnék felhívni a figyelmet. A 2013. december 31-én lezárult szavazás szerint az összesen beérkezett 989 szavazat 40 százalékát, 392 voksot a szibériai nőszirom kapta, így ez a faj lett 2014-ben az Év vadvirága.

237
2014/06/05

Mennyire természetesek a magyar erdők?

A hét kutatója, biológia, interjú, ökológia

Standovár Tibor, az ELTE Növényrendszertani, Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének docense az ökológia, a természetvédelem és az erdészet határterületén dolgozik. Korábban részvevő volt egy projektben, amelynek keretein belül az erdők természetességét vizsgálták, nemrégiben pedig egy új kutatás szakmai vezetőjeként nagyszabású célokat tűzött ki kutatócsoportja elé.

228
2014/06/04

Placebo – nocebo

A hét kutatója, biológia, orvostudomány, placebo, pszichológia

A placebo-hatásról sokan hallhattak már, leginkább azzal kapcsolatban, hogy hatóanyag nélküli tabletták is hatnak, ha megfelelő körülmények között kapja a beteg. A kevésbé ismert nocebo pedig azokat a negatív mellékhatásokat jelenti, amelyek valódi hatás nélkül is jelentkeznek. Ezeket a világviszonylatban is kevéssé kutatott témákat vizsgálják az ELTE Egészségfejlesztési és Sporttudományi Intézetében. Ezekről az érdekes jelenségekről beszélgettünk Bárdos Györggyel, az intézet igazgatójával.

225
2014/05/26

Kutató művészek – művész kutatók

ábrázolás, biológia, Herman Ottó, ismeretterjesztés, rajz

Száz éve hunyt el a magyar nyelvű tudományosság kimagasló személyisége, a tudományos ismeretterjesztés egyik úttörője, Herman Ottó. Nemcsak saját kora köszönhetett neki sokat. Megannyi értékelés és újraértékelés után most már látjuk, hogy munkásságában, életművében milyen sok az eredeti forrás, s hogy napjainkig tartó hatása van a természettudomány művelőire.

223
2014/05/22

Nem jönnek Magyarországra külföldi kutatók

A hét kutatója, Balaton, biológia, interjú, ökológia

Jordán Ferenc több évet dolgozott csoportvezetőként Olaszországban, a Microsoft Research trentói kutatóintézetében, majd nemrégiben hazatelepült. Jelenleg a tihanyi Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa, Szentágothai ösztöndíjasként pedig a Pannon Egyetemen is részt vesz az oktatómunkában. A hazatelepülés izgalmairól és a biológiai hálózatokról beszélgettünk vele.

216
2014/05/15

Az év madara 2014-ben, a túzok

biológia, év madara, MME, ökológia, természetvédelem, túzok

Az 1979-ben kezdődő év madara programban a túzok korábban, 1986-ban már szerepelt. Hazánk egyik legtevékenyebb természetvédelmi civil szerveződése, a 40 éve alakult Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vezetősége a jubileumi évre való tekintettel az egyesület emblematikus madarát, a túzokot választotta ismét az év madarának. A túzokfélék családjába 23 faj tartozik, többségük Afrikában fordul elő. Néhány faj él Eurázsiában és Ausztráliában. A túzokok a nyílt sztyeppék madarai. Általában közepes vagy nagytermetű, nehéz testű, rendkívül óvatos, kimért járású madarak, amelyek veszélyt sejtve azonnal szárnyra kapnak.

212
2014/05/13

Cickányfüttyök a sötétben

A hét kutatója, biológia, cickány, hód, interjú, ökológia

Hány hód él ma Magyarországon? Szükség van-e az állományuk szabályozására? Miért füttyög a cickány? Czabán Dávid, a Kaposvári Egyetem kutatója a cickányok hangjairól írta doktori dolgozatát, de 2014 tavaszán a Felső-Tiszán kereste a hódnyomokat. Elkísértük erre a vízi expedícióra, és ennek kapcsán beszéltünk vele a felmerülő kérdésekről.

200
2014/04/29

Természet adta szolgáltatás

biológia, ökológia, poszméh, szolgáltatás

Rachel Carson híres könyve, a Néma tavasz az ember felelőtlen környezethasználatát okolva a madarak és méhek elhallgatását s vele a mag nélkül maradt növényeket vizionálja. A poszméhek pollinációs szerepe jól szemlélteti a természetnek ezt a talán egyik legfontosabb, ősi, ám nagyon sérülékeny kapcsolatrendszerét.

199
2014/04/28

A galandféreg, a pocok és a szürkemarha

A hét kutatója, biológia, élősködő, féreg, interjú, ökológia, parazita

Veszélyesek-e az emberre a pockokon élősködő férgek? Mi a zöld parazitológia? Hogyan mozognak a szürkemarhák a legelőn? Ezekről a témákról beszélgettünk Gubányi Andrással, a Magyar Természettudományi Mú­­ze­um (MTM) muzeológus kutatójával, aki korábban a Gyűjteményi és Ku­­ta­tási Tudásközpontot vezette az intézményben.

194
2014/04/22

Tavaszi bundások

biológia, poszméh, rovartan

A Magyar Rovartani Társaság 2014-ben a földi poszméhet választotta az Év rovarának. Ez a barátságos, bársonyos külsejű rovar a haszonnövényeinknek, de a réteken pompázó vadvirágoknak is egyik nélkülözhetetlen megporzója.

188
2014/04/15

A gyíkok személyisége

A hét kutatója, biológia, személyiség, viselkedésökológia, zöld gyík

A kutyás gazdik sok történetet tudnak mesélni kedvencük személyiségéről. Kérdés, hogy más állatoknak is van-e személyiségük? Egyáltalán, mit értünk ezen kifejezés alatt egy állat esetében? A hím zöld gyíkok torka tavasszal, a szaporodási időszakban kékre színeződik – ezen folt élénksége, kiterjedtsége az egyedi minőséget tükrözi, mely kapcsolatban állhat a gyíkok személyiségével. Ezen témákkal foglalkozik Horváth Gergely, az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének doktorandusza, a Viselkedésökológiai Csoport tagja.