Előfizetés a lapra
423
2015/04/28

Gyulladás fertőzés nélkül?

baktériumok, biológia, fertőzés, gyulladás, NET-ózis, orvosbiológia, vérmérgezés

Ron Richarchds, az ausztráliai Newcastle-ben élő középkorú férfi igazán szerencsésnek mondhatja magát, legalábbis biztosan közel volt az őrangyala, amikor néhány hónappal ezelőtt éppen az egyik legkiválóbb ausztrál sürgősségi-baleseti kórház szomszédságában ütötte el egy 60 km/h sebességgel hajtó autós. Számos töréssel, belső sérüléssel szállították az osztályra, ahol nem sokkal később a szíve is leállt, ám a nagyszerű orvosi csapatmunkának köszönhetően sikerült újraéleszteni és stabilizálni állapotát… Egy rövid ideig.

422
2015/04/23

Szabályozás és kódolás

agy, biológia, hippokampusz, idegrendszer, idegsejt, orvosbiológia, OTKA, pszichológia

Az élőlényeknek bonyolult, gyakran változó, veszélyekkel teli környezetben kell életben maradniuk. Az állatvilág evolúciója során kifejlődő agy teszi képessé gazdáját arra, hogy megértse környezetét, annak veszélyeit és lehetőségeit előre lássa és így hatékonyabban éljen túl fajtársainál és ellenségeinél.

420
2015/04/17

A világ első mikrobiológiai állatkertje

Amszterdam, biológia, Micropia, mikrobiológia, múzeum

2014 szeptemberében Maxima királynő vezette a Micropia – a világ első mikroorganizmusokkal kapcsolatos múzeuma – megnyitó ceremóniáját Amszterdamban. A különleges múzeumot az Artis Royal Zoo közvetlen szomszédságában alakították ki 12 év előkészület után. A tervezésben és kivitelezésben több kutatóintézet, egyetem, vállalat vett részt. A szerepet vállaló mikrobiológusok, múzeológusok, világítástechnikusok, belsőépítészek, kiállításszervezők és mikroszkópos fotózással foglalkozó szakemberek elé különleges kihívást állított a feladat: élő mikroorganizmusokat látványosan és egyben biztonságosan bemutatni úgy, hogy a mikroorganizmusok életben tartásához ne legyen szükség nagyszámú alkalmazottra.

413
2015/04/07

A klónok terjedése

A hét kutatója, biológia, interjú, klón, növény, ökológia, terjedés

A nagyközönség szerint a klónok főként a sci-fi filmekben fordulnak elő – pedig egy átlagos gyep is tele van velük. Érdekes terület a klónok térbeli terjeszkedésének modellezése – ezzel foglalkozik Oborny Beáta, az ELTE TTK Növényrendszertani Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének docense. A kutatónő ezenkívül a biológiai fázisátmeneteket is vizsgálja – ide tartozik a magashegységi erdőhatárok kialakulása és a megritkuló fajok kipusztulásának szomorú eseményei is.

410
2015/03/26

Miért vagyunk mások?

biológia, DNS, genetika, OTKA, öröklődés, pszichológia, társadalom

A médiában gyakran hallhatunk új, szenzációs genetikai vagy pszichogenetikai kutatási eredményekről. Olvashattunk már a „hosszú élet génjéről”, az „alvás genetikájáról”, vagy például a „sikeres génterápiás pacemakerről” vagy, hogy „közös génjeink vannak a barátainkkal”. Az ilyen jellegű média- szövegek esetenként felnagyíthatják a még igen korai fázisban lévő kutatási eredményeket, illetve gyakran figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a humán viselkedést alakító komplex öröklődésű tényezők esetében nem egyetlen gén határoz meg egy bizonyos viselkedést, hanem több genetikai komponens a környezettel igen szoros kölcsönhatásban alakítja azt.

406
2015/03/20

Biztosíték a vad növényfajok túlélésére

A hét kutatója, biológia, interjú, magbank, növény, ökológia

Az elmúlt öt évben a Pannon Magbank-projekt résztvevői 844 magyarországi növényfaj magvait gyűjtötték be, hogy a tápiószelei, vácrátóti és aggteleki génbanki tárolókban hosszú távra megőrizzék őket. Peti Erzsébetet, a program vezetőjét kérdeztük arról, hogy mi a célja a kezdeményezésnek, milyen módszerekkel folyt a gyűjtés és a tárolás, illetve hogy mi a különbség a vad- és a kultúrnövények megőrzése között.

405
2015/03/19

Felgyorsult sejtciklusok nyomában

betegség, biológia, bőr, hám, orvosbiológia, OTKA, pikkelysömör, psoriasis, pszoriázis, T-limfocita

A pikkelysömör az életminőséget nagymértékben rontó bőrbetegség, amelynek kezelése jelenleg a tünetek mérséklésére korlátozódik, egyrészt hagyományos kezelési módszerekkel, másrészt a napjainkban egyre nagyobb teret nyerő biológiai terápiás szerekkel. Noha az esetenként súlyos szisztémás tüneteket is okozó bőrbetegségek közül a pikkelysömör az egyik leggyakoribb, kialakulásának molekuláris hátterét mégis csak részben ismerjük. Az elmúlt években munkacsoportunk a kórképre jellemző hámsejtek és T-limfociták funkciózavarainak kibontakozását kutatta.

404
2015/03/18

Az inotai Sárrét molyhos tölgye

biológia, élő, hátlap, kép, molyhos tölgy, növény, tölgy

A molyhos tölgy (Quercus pubescens) középhegységeink többnyire déli kitettségű, sekély talajú, sziklás hegyoldalainak jellegzetes fafaja. Akkor mit keres ez a több száz éves hagyásfa a Sárrét síkján, az 1872-ben átadott Fehérvár–Veszprém vasútvonal közvetlen közelében, az inotai kohósalak lehangoló „hegyeivel” átellenben? A rohanó vonatból is jól látható kettős törzsű matuzsálem ilyenkor télen is festői látványt nyújt egy 6 hektáros kaszált legelő közepén. Tőle délre viszont már a sajnos ezen a vidéken is egyre agresszívebben elszaporodó ezüstfa dzsungele borítja a területet.

402
2015/03/18

Ismeretterjesztés és génsebészet

A hét kutatója, Az év ismeretterjesztő tudósa, biológia, díj, élettudomány, interjú, kisbolygó, molekuláris biológia, Tudományos Újságírók Klubja

E heti kutatónk a 2014-es esztendő ismeretterjesztő tudósa lett a Tudományos Újságírók Klubja (TÚK) tagjainak szavazatai alapján. Az elismerés részeként a díjazottról egy kisbolygót neveztek el. Venetianer Pál nevét a 313116 Palvenetianer aszteroida viseli. A magyar molekuláris biológia atyjának tartott szakemberrel pályájának fontos állomásairól és a genetika tudományának mai megítéléséről, illetve aktuális kérdéseiről beszélgettünk.

397
2015/03/04

Kiszáradástűrés vagy szárazságkerülés?

biológia, csapadék, növény, OTKA, ökológia, szárazság, víz

A legutóbbi években hazánkban is egyre inkább tapasztalt szélsőséges időjárási viszonyok, a hosszabb és szárazabb nyári periódusok, időszakos és egyenlőtlen csapadékhullások mind a globális klímaváltozás számlájára írhatók. Kutatásainkban a klímaváltozással együtt járó kiszáradást eltérő mértékben, ugyanakkor szélsőséges formában toleráló természetes életközösségek és egyedeik vizsgálatára, ökológiai és élettani sajátosságaik feltárására fókuszálunk.

396
2015/03/02

Lehet-e Parkinson-kóros a kutyám?

A hét kutatója, agy, biológia, idegrendszer, interjú, orvosbiológia, Parkinson-kór

Az Alzheimer-kór után a Parkinson-kór a második leggyakoribb, idegsejtpusztulással járó, neu­ro­de­ge­ne­rá­ciós betegség. Világszerte mintegy 20 millió ember érintett a betegségben, így korántsem mindegy, hogy sikerül-e valamilyen gyógymódot kidolgozni ellene. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozó Kis Viktor aktívan kutatja a betegség molekuláris és élettani hátterét, többek között a már meghalt betegek agymintáinak elektronmikroszkóppal történő tanulmányozásával.

381
2015/01/30

Hangyákon élő gombák

A hét kutatója, biológia, gomba, hangya, interjú, ökológia, parazita

A mindkét félnek előnyös együttélés és a parazitizmus között néha nagyon vékony a határvonal. Tartally András a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének adjunktusa több, mint száz évvel a leírása után talált meg Magyarországon új fajként egy hangyákon élő gombát, amely szőrszálakhoz hasonlatos módon fedi be a hangyákat. Kiderült, hogy a gombával fertőzött egyedek kevésbé bírják a szomjazást. De vajon melyik „kategóriába” tartozik ez a gomba-rovar kapcsolat?

380
2015/01/30

A manipuláció mesterei

baktérium, biológia, lepke, mikroorganizmus, mitokondriális DNS, OTKA, ökológia, parazita

Születésünktől fogva mindannyiunkat manipulálnak, sőt mi magunk is állandóan igyekszünk saját előnyünkre befolyásolni embertársainkat. Ez az állandó igyekezet az emberi együttélés egy rendkívül fontos eleme, ugyanakkor a játszma jóval ősibb eredetű az emberiségnél, hiszen már a mikroorganizmusok szintjén is megjelenik.

377
2015/01/22

Ötven fontos kérdés

A hét kutatója, biológia, interjú, ökológia, természetvédelem

Mihók Barbara, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa november végén a szegedi IX. Magyar Ter­mé­szet­védelmi Biológiai Konferencián (MTBK) adott elő. Az előadás témája a természetvédelem számára legfontosabb 50 kutatási kérdés volt – erről kérdeztük a konferencia ideje alatt. Van-e kommunikáció a kutatók és a természetvédelmi szakemberek között? Milyen kérdések megválaszolására lenne szüksége a természetvédelemnek?

369
2015/01/15

Méhnyakrák okozta halálozás

adatok és tények, biológia, HPV, méhnyakrák, nőgyógyászat, oltás, rák, statisztika, szűrés, társadalomtudomány

Ez a daganatfajta a méhnyak nyálkahártyáján általában hosszú évek alatt, szinte panasz- és tünetmentesen kifejlődő elváltozás. A méhnyakrák okozta halálozás a fejlett országokban nem magas, és évtizedek óta csökkenő irányzatot mutat. Kockázata a szexuálisan aktív életkorban nagyobb, és a genitális higiéné hiánya, valamint a humán papilloma (HPV) vírussal való fertőzöttség tovább növeli.

2015/01/15

A Balaton apróságai

A hét kutatója, alga, Balaton, biológia, interjú, ökológia, pikoalga

Ilyenkor, nyáron nagyon sok ember utazik el a Balatonhoz üdülni, strandolni. Természetesen a nyaralókban is felmerül a kérdés: milyen a tó vizének minősége? Somogyi Boglárka, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének kutatója a Balaton algáival foglalkozik. A rendszeresen vett mintákból kiderült, hogy ma már sokkal jobb a tó vízminősége, mint a nyolcvanas évek közepén.

365
2015/01/07

Hosszú távú változások a hazai madárállományban

A hét kutatója, adatbázis, biológia, interjú, madár, madarászat, MME

Szeptemberben tartották meg a Biológiai adatbázisok és adattárolás munkaértekezletet Debrecenben. A minikonferencián Szép Tibor, a Nyíregyházi Főiskola egyetemi tanára, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Monitoring Központjának tudományos szakértője is tartott előadást. Hogyan változott a madarak előfordulási adatainak gyűjtése? Milyen trendek figyelhetők meg az agrárterületeken élő és az erdei állományok méretében? Miért fontos azt is megfigyelni, ha egy faj nem fordul elő valahol?

355
2014/12/03

Antibiotikumok az ehető gombákban

antibiotikum, biokémia, biológia, gomba, mikológia, orvosbiológia

Az "antibiotikumok" szó hallatán az embernek általában a háziorvos jut eszébe, aki egy bakteriális fertőzés esetében ír fel receptre ilyen orvosságot. Számos készítmény áll rendelkezésre, hogy az adott fertőzést legyőzhessük. Cikkünk nem az antibiotikumok csoportosításának vagy hatásmechanizmusainak ismertetését célozza, hanem azt kívánja bemutatni, mennyi feltáratlan terület van az antibiotikumok kutatási területén.

354
2014/11/28

Kik túrnak a kertünkben?

biológia, emlős, Föld, földikutya, kert, kisemlős, kószapocok, túrás, vakond, vándorpatkány

Hányszor hallottuk már a szomszédokat, ismerősöket azon bosszankodni, hogy „az az átkozott vakond megint feltúrta a kertet”, „tönkretette a virágágyásokat” és így tovább. A vakond a kert kéretlen tartozéka az emberek számára. Azonban attól még, hogy róla hallunk a legtöbbet, és időnként még láthatjuk is a serénykedő kisemlőst egy-egy pillanatra, nem jelenti azt, hogy ő az egyedüli felelős a felszínen megjelenő kellemetlen meglepetésekért.

351
2014/11/26

Kevés fás legelő maradt fenn mára

A hét kutatója, agrártudomány, agroerdészet, biológia, interjú, legelő, makkoltatás, ökológia

Varga Anna az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos segédmunkatársa, illetve Fiatal Kutatója. Az AGFORWARD 2014-2017 projekten belül a „High Natural and Cultural Value (HNCV) Agroforestry” (Magas természeti és kulturális értékű agrárerdészeti rendszerek) munkacsoport magyarországi területekért felelős szakértője. A kutatónővel az I. Magyar Agroerdészeti Fórumon beszélgettünk a fás legelőkről és a makkoltatásról.

350
2014/11/21

Képesség az áldozatvállalásra

áldozatvállalás, biológia, lélektan, lélektani lelemények, motiváció, párkapcsolat, pszichológia, társadalomtudomány

Laci és Anna együtt élnek. Egy nap Anna arra kéri párját, hogy segítsen neki befejezni egy munkát, amelyet másnap le kell adnia. Lacinak azonban más tervei voltak estére: a tévében izgalmas focimeccset közvetítenek. A helyzet tipikus – a párkapcsolatokban gyakran előfordul, hogy az egyik fél választás elé kerül: csinálja azt, ami számára közvetlen örömöt jelent, vagy hozzon áldozatot, és inkább tegyen valami olyat, ami partnerének érdekeit, illetve a kapcsolat erősítését szolgálja. Érdekes lélektani kérdés: kik azok, akik nagyobb valószínűséggel fognak áldozatot hozni?

348
2014/11/19

A 38. Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Tanulmányi Verseny

biológia, Kitaibel, környezetvédelem, középiskola, verseny

E versenyt a Földművelésügyii Minisztérium, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat, a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet, valamint a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kara – Mosonmagyaróvár, a TermészetBúvár folyóirat, a Nyugat-magyarországi Egyetem Roth Gyula Gyakorló Szakközépiskola és Kollégium gondozásában, valamint az Élet és Tudomány Szerkesztősége médiapartnerségével hirdetjük meg.

347
2014/11/18

Denevérkutatás a várpalotai lőtéren

biológia, denevér, lőtér, natura 2000, ökológia, várpalota

A denevérek megfigyelése az egyik legizgalmasabb kihívás az emlőskutatásban. Rejtőzködő életmódjuk miatt sok helyről még igen kevés információval rendelkezünk róluk. Ez nem csupán a hatalmas kiterjedésű trópusi, hanem egyebek között az európai, így a hazai erdőterületek esetében is igaz.

345
2014/11/07

Ebola-diagnosztika Afrikában

A hét kutatója, Afrika, biológia, ebola, epidemiológia, interjú, járvány, járványtan, OEK

Pályi Bernadett, az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) Hepatitisz- és Herpeszvírus Osztályának virológusa július végétől augusztus végéig dolgozott a nyugat-afrikai Guineában, ahol a beérkező, ebolagyanús vérminták vírusdiagnosztikai munkáit végezte. A központban működő, Közép-Európában egyedülálló Nemzeti Biztonsági Laboratórium – több nemzetközi kutatócsoporttal is együttműködve – egyaránt részt vesz a most terjedő Ebola-vírus betegséget előidéző folyamatainak kutatásában, a gyógyulást kísérő immunológiai mechanizmusok azonosításában, valamint az Ebola ellen kifejlesztett kísérleti gyógyszerek állatokon történő tesztelésében.

343
2014/11/05

Varangy a kristálybarlangból

béka, biológia, csontváz, élő, hüllő, lelet, paleontológia, Szársomlyó, varangy

A jégkori lelőhelyek jószerivel a paleontológia „bölcsődéinek” számítanak a földtörténeti kortáblán, ám annál szebb maradványokat rejthetnek magukban. Cikkünk főszereplője, a Dél-Dunántúlon az idei esztendőben felfedezett részleges békacsontváz is egy ilyen helyszínről került elő. A kétéltűmaradványt befoglaló kőzet pedig valóságos csonttemető, a biológia sokfélesége vetekedhet egy herpetológiai gyűjteménnyel.