Előfizetés a lapra
444
2015/06/09

Vadpulyka

a hátlapon, biológia, Észak-Amerika, madár, pulyka

A vadpulyka (Meleagris gallopavo) Észak-Amerikában honos. Kanada déli részeitől egészen Mexikóig fordul elő. Az európai telepesek megjelenésekor igen gyakori madárnak számított. A Sziklás-hegységtől keletre szinte mindenhol megtelepedett, ahol fás növényzetet és megfelelő rejtekhelyet talált: a sűrű, hegyvidéki erdőktől kezdve a facsoportokkal tarkított mocsarakon át a fás prériig.

443
2015/06/05

Betolakodók a Balatonba

Balaton, biológia, invazív, kagyló, ökológia, vándorkagyló

Napjainkban a fokozódó globalizáció és az egyre intenzívebbé váló kereskedelem egyik lényeges következménye, hogy különböző fajokat juttat olyan földrajzi régiókba, ahol egyébként azok nem fordulnának elő. A fajok nagy része potyautasként érkezik, bár a szándékos betelepítés sem ritka, főleg kártevők elleni védekezésként. A behurcolt fajok közül számos meg is telepszik és sikeresen elszaporodik.

439
2015/05/29

Baktériumok - élő emberrel

baktérium, biológia, flóra, mikrobiológia, test

A humán mikrobiom hatása ma már megkérdőjelezhetetlen, és az intenzív kutatások eredményeképpen egyre több információnk van ezen a területen. A tápcsatornában megtelepedő baktériumok és különösen a bélflóra megismerésére, összetett hatásainak feltérképezésére óriási erőforrásokat összpontosítanak az utóbbi években. Mivel az egészségipar és az élelmiszeripar területén is jelentős perspektívát látnak a mikroorganizmusok szerepének kiaknázásában, az ez irányú kutatások még nagyobb lendületet kaptak.

438
2015/05/29

Az időskori agy kutatása

A hét kutatója, agy, biológia, idegrendszer, időskor, interjú, orvosbiológia, OTKA

Nemcsak hazánk, hanem Európa lakossága is öregszik, ezért aligha kell ecsetelni az időskori kognitív változások vizsgálatának jelentőségét. Nem csoda, hogy az OTKA és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával dolgozik Gaál Zsófia Anna pszichológus, az MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet tudományos munkatársa. Eredményei a tudomány mellett a hétköznapi élet számára is fontos tanulságokkal szolgál. Vele beszélgettünk a részletekről.

430
2015/05/08

A józsuéfa

biológia, fa, Józsuéfa, kép, Mojave-sivatag, növény, USA

A józsuéfa (Yucca brevifolia) a pálmaliliomok vagy más néven jukkák nemzetségébe tartozik. Közeli rokona a kertekben, köztereken nálunk is ültetett foszlóslevelű pálmaliliomnak. Nevét azoktól a Nyugatot felfedező mormon telepesektől kapta, akiknek a fa furcsa alakjáról az ég felé imádkozó Józsué jutott az eszükbe.

429
2015/05/05

Emberek - élőflórával

baktérium, biológia, ember, gén, orvosi, sejt

Az emberi test körülbelül 10 a tizenharmadikon-tizennegyediken darab sejtből épül fel, azonban rajta vagy benne 10 a tizennegyediken-tizenötödiken darab mikroorganizmus él. Ezt a számbeli fölényt látva már sejthetjük, hogy ezeknek az élőlényeknek óriási hatása lehet ránk, vagy ha a „túlerő” szempontjából nézzük, akkor azt is mondhatnánk, hogy nekünk, embereknek óriási hatásunk van a mikrobiótánkra. Az igazság az, hogy szükségünk van a velünk élő mikroorganizmusokra és azok is jól járnak velünk. A humán mikroflóra nagy részét a baktériumok teszik ki, kisebb mértékben vannak jelen a gombák és más eukarióta egysejtűek. Most elsősorban az emberi testet otthonosan belakó baktériumokról lesz szó.

425
2015/04/29

Fehérjefizika

A hét kutatója, biofizika, biológia, fehérje, interjú, orvosbiológia

Ha annak idején a gimnazista Dér Bandit valaki megkérdezte, mi akarsz lenni, bizonyára azt válaszolta: fizikus. Akkor aligha gondolhatott arra, hogy kutatói pályája két tudományág, a fizika és a biológia házasságával teljesedik ki. Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biológiai Intézete biomolekuláris elektronika csoportjának vezetője végzős fizikushallgatóként került az intézménybe. Dér András időközben megtanulta a biológiát, beleásta magát a fehérjekutatás rejtelmeibe, olyannyira sikeresen, hogy az e területen elért eredményeiért és a hazai bioelektronikai oktatás megteremtéséért Akadémiai Díjban részesült.

423
2015/04/28

Gyulladás fertőzés nélkül?

baktériumok, biológia, fertőzés, gyulladás, NET-ózis, orvosbiológia, vérmérgezés

Ron Richarchds, az ausztráliai Newcastle-ben élő középkorú férfi igazán szerencsésnek mondhatja magát, legalábbis biztosan közel volt az őrangyala, amikor néhány hónappal ezelőtt éppen az egyik legkiválóbb ausztrál sürgősségi-baleseti kórház szomszédságában ütötte el egy 60 km/h sebességgel hajtó autós. Számos töréssel, belső sérüléssel szállították az osztályra, ahol nem sokkal később a szíve is leállt, ám a nagyszerű orvosi csapatmunkának köszönhetően sikerült újraéleszteni és stabilizálni állapotát… Egy rövid ideig.

422
2015/04/23

Szabályozás és kódolás

agy, biológia, hippokampusz, idegrendszer, idegsejt, orvosbiológia, OTKA, pszichológia

Az élőlényeknek bonyolult, gyakran változó, veszélyekkel teli környezetben kell életben maradniuk. Az állatvilág evolúciója során kifejlődő agy teszi képessé gazdáját arra, hogy megértse környezetét, annak veszélyeit és lehetőségeit előre lássa és így hatékonyabban éljen túl fajtársainál és ellenségeinél.

420
2015/04/17

A világ első mikrobiológiai állatkertje

Amszterdam, biológia, Micropia, mikrobiológia, múzeum

2014 szeptemberében Maxima királynő vezette a Micropia – a világ első mikroorganizmusokkal kapcsolatos múzeuma – megnyitó ceremóniáját Amszterdamban. A különleges múzeumot az Artis Royal Zoo közvetlen szomszédságában alakították ki 12 év előkészület után. A tervezésben és kivitelezésben több kutatóintézet, egyetem, vállalat vett részt. A szerepet vállaló mikrobiológusok, múzeológusok, világítástechnikusok, belsőépítészek, kiállításszervezők és mikroszkópos fotózással foglalkozó szakemberek elé különleges kihívást állított a feladat: élő mikroorganizmusokat látványosan és egyben biztonságosan bemutatni úgy, hogy a mikroorganizmusok életben tartásához ne legyen szükség nagyszámú alkalmazottra.

413
2015/04/07

A klónok terjedése

A hét kutatója, biológia, interjú, klón, növény, ökológia, terjedés

A nagyközönség szerint a klónok főként a sci-fi filmekben fordulnak elő – pedig egy átlagos gyep is tele van velük. Érdekes terület a klónok térbeli terjeszkedésének modellezése – ezzel foglalkozik Oborny Beáta, az ELTE TTK Növényrendszertani Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszékének docense. A kutatónő ezenkívül a biológiai fázisátmeneteket is vizsgálja – ide tartozik a magashegységi erdőhatárok kialakulása és a megritkuló fajok kipusztulásának szomorú eseményei is.

410
2015/03/26

Miért vagyunk mások?

biológia, DNS, genetika, OTKA, öröklődés, pszichológia, társadalom

A médiában gyakran hallhatunk új, szenzációs genetikai vagy pszichogenetikai kutatási eredményekről. Olvashattunk már a „hosszú élet génjéről”, az „alvás genetikájáról”, vagy például a „sikeres génterápiás pacemakerről” vagy, hogy „közös génjeink vannak a barátainkkal”. Az ilyen jellegű média- szövegek esetenként felnagyíthatják a még igen korai fázisban lévő kutatási eredményeket, illetve gyakran figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a humán viselkedést alakító komplex öröklődésű tényezők esetében nem egyetlen gén határoz meg egy bizonyos viselkedést, hanem több genetikai komponens a környezettel igen szoros kölcsönhatásban alakítja azt.

406
2015/03/20

Biztosíték a vad növényfajok túlélésére

A hét kutatója, biológia, interjú, magbank, növény, ökológia

Az elmúlt öt évben a Pannon Magbank-projekt résztvevői 844 magyarországi növényfaj magvait gyűjtötték be, hogy a tápiószelei, vácrátóti és aggteleki génbanki tárolókban hosszú távra megőrizzék őket. Peti Erzsébetet, a program vezetőjét kérdeztük arról, hogy mi a célja a kezdeményezésnek, milyen módszerekkel folyt a gyűjtés és a tárolás, illetve hogy mi a különbség a vad- és a kultúrnövények megőrzése között.

405
2015/03/19

Felgyorsult sejtciklusok nyomában

betegség, biológia, bőr, hám, orvosbiológia, OTKA, pikkelysömör, psoriasis, pszoriázis, T-limfocita

A pikkelysömör az életminőséget nagymértékben rontó bőrbetegség, amelynek kezelése jelenleg a tünetek mérséklésére korlátozódik, egyrészt hagyományos kezelési módszerekkel, másrészt a napjainkban egyre nagyobb teret nyerő biológiai terápiás szerekkel. Noha az esetenként súlyos szisztémás tüneteket is okozó bőrbetegségek közül a pikkelysömör az egyik leggyakoribb, kialakulásának molekuláris hátterét mégis csak részben ismerjük. Az elmúlt években munkacsoportunk a kórképre jellemző hámsejtek és T-limfociták funkciózavarainak kibontakozását kutatta.

404
2015/03/18

Az inotai Sárrét molyhos tölgye

biológia, élő, hátlap, kép, molyhos tölgy, növény, tölgy

A molyhos tölgy (Quercus pubescens) középhegységeink többnyire déli kitettségű, sekély talajú, sziklás hegyoldalainak jellegzetes fafaja. Akkor mit keres ez a több száz éves hagyásfa a Sárrét síkján, az 1872-ben átadott Fehérvár–Veszprém vasútvonal közvetlen közelében, az inotai kohósalak lehangoló „hegyeivel” átellenben? A rohanó vonatból is jól látható kettős törzsű matuzsálem ilyenkor télen is festői látványt nyújt egy 6 hektáros kaszált legelő közepén. Tőle délre viszont már a sajnos ezen a vidéken is egyre agresszívebben elszaporodó ezüstfa dzsungele borítja a területet.

402
2015/03/18

Ismeretterjesztés és génsebészet

A hét kutatója, Az év ismeretterjesztő tudósa, biológia, díj, élettudomány, interjú, kisbolygó, molekuláris biológia, Tudományos Újságírók Klubja

E heti kutatónk a 2014-es esztendő ismeretterjesztő tudósa lett a Tudományos Újságírók Klubja (TÚK) tagjainak szavazatai alapján. Az elismerés részeként a díjazottról egy kisbolygót neveztek el. Venetianer Pál nevét a 313116 Palvenetianer aszteroida viseli. A magyar molekuláris biológia atyjának tartott szakemberrel pályájának fontos állomásairól és a genetika tudományának mai megítéléséről, illetve aktuális kérdéseiről beszélgettünk.

397
2015/03/04

Kiszáradástűrés vagy szárazságkerülés?

biológia, csapadék, növény, OTKA, ökológia, szárazság, víz

A legutóbbi években hazánkban is egyre inkább tapasztalt szélsőséges időjárási viszonyok, a hosszabb és szárazabb nyári periódusok, időszakos és egyenlőtlen csapadékhullások mind a globális klímaváltozás számlájára írhatók. Kutatásainkban a klímaváltozással együtt járó kiszáradást eltérő mértékben, ugyanakkor szélsőséges formában toleráló természetes életközösségek és egyedeik vizsgálatára, ökológiai és élettani sajátosságaik feltárására fókuszálunk.

396
2015/03/02

Lehet-e Parkinson-kóros a kutyám?

A hét kutatója, agy, biológia, idegrendszer, interjú, orvosbiológia, Parkinson-kór

Az Alzheimer-kór után a Parkinson-kór a második leggyakoribb, idegsejtpusztulással járó, neu­ro­de­ge­ne­rá­ciós betegség. Világszerte mintegy 20 millió ember érintett a betegségben, így korántsem mindegy, hogy sikerül-e valamilyen gyógymódot kidolgozni ellene. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen dolgozó Kis Viktor aktívan kutatja a betegség molekuláris és élettani hátterét, többek között a már meghalt betegek agymintáinak elektronmikroszkóppal történő tanulmányozásával.

381
2015/01/30

Hangyákon élő gombák

A hét kutatója, biológia, gomba, hangya, interjú, ökológia, parazita

A mindkét félnek előnyös együttélés és a parazitizmus között néha nagyon vékony a határvonal. Tartally András a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének adjunktusa több, mint száz évvel a leírása után talált meg Magyarországon új fajként egy hangyákon élő gombát, amely szőrszálakhoz hasonlatos módon fedi be a hangyákat. Kiderült, hogy a gombával fertőzött egyedek kevésbé bírják a szomjazást. De vajon melyik „kategóriába” tartozik ez a gomba-rovar kapcsolat?

380
2015/01/30

A manipuláció mesterei

baktérium, biológia, lepke, mikroorganizmus, mitokondriális DNS, OTKA, ökológia, parazita

Születésünktől fogva mindannyiunkat manipulálnak, sőt mi magunk is állandóan igyekszünk saját előnyünkre befolyásolni embertársainkat. Ez az állandó igyekezet az emberi együttélés egy rendkívül fontos eleme, ugyanakkor a játszma jóval ősibb eredetű az emberiségnél, hiszen már a mikroorganizmusok szintjén is megjelenik.

377
2015/01/22

Ötven fontos kérdés

A hét kutatója, biológia, interjú, ökológia, természetvédelem

Mihók Barbara, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa november végén a szegedi IX. Magyar Ter­mé­szet­védelmi Biológiai Konferencián (MTBK) adott elő. Az előadás témája a természetvédelem számára legfontosabb 50 kutatási kérdés volt – erről kérdeztük a konferencia ideje alatt. Van-e kommunikáció a kutatók és a természetvédelmi szakemberek között? Milyen kérdések megválaszolására lenne szüksége a természetvédelemnek?

369
2015/01/15

Méhnyakrák okozta halálozás

adatok és tények, biológia, HPV, méhnyakrák, nőgyógyászat, oltás, rák, statisztika, szűrés, társadalomtudomány

Ez a daganatfajta a méhnyak nyálkahártyáján általában hosszú évek alatt, szinte panasz- és tünetmentesen kifejlődő elváltozás. A méhnyakrák okozta halálozás a fejlett országokban nem magas, és évtizedek óta csökkenő irányzatot mutat. Kockázata a szexuálisan aktív életkorban nagyobb, és a genitális higiéné hiánya, valamint a humán papilloma (HPV) vírussal való fertőzöttség tovább növeli.

2015/01/15

A Balaton apróságai

A hét kutatója, alga, Balaton, biológia, interjú, ökológia, pikoalga

Ilyenkor, nyáron nagyon sok ember utazik el a Balatonhoz üdülni, strandolni. Természetesen a nyaralókban is felmerül a kérdés: milyen a tó vizének minősége? Somogyi Boglárka, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének kutatója a Balaton algáival foglalkozik. A rendszeresen vett mintákból kiderült, hogy ma már sokkal jobb a tó vízminősége, mint a nyolcvanas évek közepén.

365
2015/01/07

Hosszú távú változások a hazai madárállományban

A hét kutatója, adatbázis, biológia, interjú, madár, madarászat, MME

Szeptemberben tartották meg a Biológiai adatbázisok és adattárolás munkaértekezletet Debrecenben. A minikonferencián Szép Tibor, a Nyíregyházi Főiskola egyetemi tanára, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Monitoring Központjának tudományos szakértője is tartott előadást. Hogyan változott a madarak előfordulási adatainak gyűjtése? Milyen trendek figyelhetők meg az agrárterületeken élő és az erdei állományok méretében? Miért fontos azt is megfigyelni, ha egy faj nem fordul elő valahol?

355
2014/12/03

Antibiotikumok az ehető gombákban

antibiotikum, biokémia, biológia, gomba, mikológia, orvosbiológia

Az "antibiotikumok" szó hallatán az embernek általában a háziorvos jut eszébe, aki egy bakteriális fertőzés esetében ír fel receptre ilyen orvosságot. Számos készítmény áll rendelkezésre, hogy az adott fertőzést legyőzhessük. Cikkünk nem az antibiotikumok csoportosításának vagy hatásmechanizmusainak ismertetését célozza, hanem azt kívánja bemutatni, mennyi feltáratlan terület van az antibiotikumok kutatási területén.