Előfizetés a lapra
2018/06/26

Inváziós fajok Magyarországon

A hét kutatója, biológia, botanika, interjú, invazív, ökológia

Az Egerben megrendezett XI. Magyar Természetvé-delmi Biológiai Konferencián Csiszár Ágnes, a Soproni Egyetem Növénytani és Természetvédelmi Intézetének egyetemi docense a Magyarországon nem őshonos és nagymértékben elterjedő – úgynevezett inváziós – növényfajokról tartott előadást a munkatársaival közösen. Ezen fajok hazai előfordulásáról és kezelésének módjáról kérdeztük a kutatót.

2018/06/25

Hallhatatlan akadályok

akusztika, biofizika, biológia, denevér, fizika

A denevérek hangvisszaverődés alapján történő tájékozódása és zsákmányszerzése régóta ismert jelenség. Azonban a természetes és városi környezetben számos olyan speciális hangvisszaverő felülettel is találkozhatnak, melyek becsaphatják – vagy éppen segíthetik – őket. Legrosszabb esetben az ember akaratán kívül akár a denevérek pusztulását okozhatja – és ez egyszerű fizikai törvények következménye.

2018/03/19

Beporzók napja

Beporzók napja, biológia, március, növény, ökológia, rovar, tavasz

Idén március 10-én először „ünnepeljük” a beporzó állatokat a címbéli, nekik ajánlott jeles nappal. Miért és hogyan került sor erre az aggodalmat tükröző lépésre?

2018/02/09

Vadak és utak

A hét kutatója, biológia, interjú, ökológia, természetvédelem, út

Magyarországot nemzetközi összehasonlításban is sűrűn hálózzák be a vonalas létesítmények, azaz utak és vasutak. Évente több százezer állat pusztul el az elütések, ütközések miatt, ráadásul az állatok állományait is szétszabdalják ezen létesítmények. Farkas János, az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének adjunktusa kollégáival áttekintette, melyek azok a forró pontok, ahol a legtöbb probléma adódik. Emellett meghatározták, hogy milyen egy ideális vadátjáró, és a gócpontokba kihelyezhető vadriasztókkal is kísérleteznek.

2018/02/09

Fagyott mikrovilág

biológia, elektronmikroszkóp, fehérje, kémia, krio-em, mikroszkóp, Nobel-díj

A kriogén elektronmikroszkóp (krio-EM) technológiának legfőbb szépsége abban rejlik, hogy amíg a mikroszkópok minőségét a készített kép felbontása jelzi, a krio-EM első pillantásra teljesen használhatatlan, homályos, alig kivehető képet ad, melyre úgy tűnik, hogy nem is érdemes több időt és energiát pazarolni. De az információ benne van. Másodjára ránézve, és bő tíz év fejlesztés és több kép együttes elemzése után, a maszatok alakot nyernek, és lassan körvonalazódni látszik egy nanométeres objektum. További tíz év fejlesztésének eredményeképpen ma már elég nagy magabiztossággal lehet behatárolni nem csak az atomok helyét, de a különböző pillanatnyi állapotába fagyott molekula funkcionális alakváltozásaira is fény derülhet.

2018/02/09

Gombagenom és informatika

A hét kutatója, biológia, genetika, gomba, informatika, interjú

Egyre nagyobb számban okoznak betegséget a fertőző gombák. Ezek a lények kiválóan alkalmazkodnak még a gombaellenes szerekhez is, ami viszont arra is rámutat, hogy a közeljövőben egyre nagyobb méreteket ölthetnek az ilyen fertőzések. A megelőzés és kezelés lehetőségeit kutatja Imre Alexandra, biotechnológus. A Debreceni Egyetem Biotechnológiai és Mikrobiológiai Tanszékének doktorandusza főként bioinformatikai módszerekkel dolgozik és fiatal kora ellenére már több hazai és nemzetközi elismerésben is részesült.

2018/01/18

Továbbra is lendületben a diabétesz kutatása

A hét kutatója, betegség, biológia, diabétesz, interjú, orvosbiológia

A diabétesz az egyik leggyorsabban terjedő betegség világszerte. Fekete Andrea gyermekorvos a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programjában a vese és a cukorbetegség kapcsolatát kutatta. S bár a program lejárt, a lendület megmaradt. A Semmelweis Egyetem munkatársával nemcsak arról beszélgettünk milyen várt és nem várt eredményeket értek el munkájuk során, hanem arról is, hogyan tudják folytatni a kutatásokat a program befejezése után.

2018/01/16

Élőhely-minősítés ászkarákokkal

A hét kutatója, ászkarák, biológia, interjú, ökológia, pincebogár

Hornung Erzsébet, az Állatorvostudományi Egyetem Biológiai Intézetének egyetemi tanára ez év augusztusában munkatársaival megszervezte a Szárazföldi Ászkarákok Biológiájának 10. Nemzetközi Szimpóziumát. Ennek kapcsán mesélt az Élet és Tudománynak erről a nagyközönség számára kevéssé ismert, de a lebontó folyamatokban igen fontos rendszertani csoportról. A latinul Isopodának nevezett kis állatok kiváló példái a szárazföldhöz való alkalmazkodás megoldásainak. Egy adott élőhelyen előforduló fajaikat és azok igényeit ismerve következtethetünk annak természetességi állapotára.

2018/01/16

Bogárbehemótok és emblematikus endemizmusok

biológia, bogár, Herkulesfürdő, Magyar Rovartani Társaság, rovar

Herkulesfürdő, azaz Băile Herculane és környéke már az ókorban népszerű gyógyfürdőhely volt, igazán közkedveltté azonban az Osztrák-Magyar Monarchia ideje alatt vált. Akkortól kezdve viszont a pihenni és gyógyulni vágyók mellett akadtak, akik egészen más céllal érkeztek ide.

787
2017/10/16

Ökológiai folyamatok térben és időben

A hét kutatója, biológia, interjú, ökológia, szukcesszió

A Magyar Tudományos Akadémia Budapesten lévő székházában májusban előadóülést tartottak két fiatal tudományterület, a természetvédelmi biológia és a restaurációs ökológia friss fejleményeiről és nemzetközi trendjeiről. A rendezvény után az egyik szervezővel, Tóthmérész Bélával beszélgettem a kutatásairól. A Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszékének tanszékvezető professzora, az MTA és a DE közös Biodiverzitás Kutatócsoportjának vezetője a rendszerváltás idején neves nyugati kutatóközpontokban dolgozott, ahol még az angol királynővel is találkozott.

768
2017/10/03

Az óriásvírusok titkos élete

biológia, DNS, élet, RNS, vírus

A vírusokat mindig is az élő és az élettelen határterületére helyezte a tudomány. Határozott bekategorizálás mindezidáig nem történt, már csak azért sem, mert magának az életnek sincs jól körülírt, pontos definíciója. Érvek és ellenérvek sokasága hangzott már el a vírusok élő mivoltával kapcsolatban, de ezek egyelőre úgy tűnik, kioltják egymást, hiszen határozott álláspont továbbra sincs.

765
2017/09/29

Madarat tolláról, darazsat fullánkjáról

biológia, darázs, méreg, rovar

Ismét itt a jó idő, és a rovarok egyre nagyobb egyedszámban jelennek meg a mindennapi életünkben. Né­­melyik hatlábút örömmel fo­gad­unk, de akadnak közöttük olyanok, amelyek számos bosszúságot okoznak jelenlétükkel. Fullánkjuk és fájdalmas szúrásuk miatt különösen igaz ez a darazsakra, akiket gyakran ér az a kritika, hogy nem csupán a méhek haszontalan rokonai, hanem ráadásként még kifejezetten károsak. Ezt a nem túl előnyös képet azonban jelentősen árnyalják a darazsak azon tulajdonságai, amelyek a laikus nagyközönség szemei elől gyakran rejtve maradnak. Pedig a darazsaknak is van mire büszkének lenniük, és bár a méhekkel összevetve a hasznosság emberléptékű versenyében alulmaradnak, mégsem tekinthetők teljesen haszontalannak.

751
2017/09/06

Czibebek, avagy töklincz

biológia, év madara, madár, Magyar Madártani Egyesület, ornitológia, tengelic

A tengelic a szavazatok 43,5 százalékával magabiztosan nyerte el 2017-re az Év madara címet, s ezzel először került magevő madár a figyelem középpontjába. Régen kedvelt kalitkamadár volt, szerencsére ez ma már tilos, hiszen hazánkban védett.

742
2017/08/25

A dohány mint modellnövény

A hét kutatója, agrár, agrártudomány, biológia, botanika, interjú, mezőgazdaság, növény

Barna Balázs hazánk egyik patinás, de többször átszervezett kutatóintézetében dolgozik: az MTA Agrártudományi Kutató­köz­pont (MTA ATK) Növényvédelmi Intézet professzora. Jelenleg a dohány mellett a lúdfűnek és a paprikanövényeknek kórokozókkal való kölcsönhatását vizsgálja.

740
2017/08/21

Tudomány a sodrásban

biológia, Duna, folyó, hal, hidraulika, vízmérnök

Egyre gyakrabban hallhatunk környezetvédelmi, a különböző élőlények megóvását és a biológiai sokféleség javítását célzó beruházásokról és projektekről. A vízi élőhelyek védelmét célzó munkák hazánkban az utóbbi néhány évtizedben kerültek igazán előtérbe. Az Európai Unióba való csatlakozást követően kiemelt hangsúlyt és anyagi támogatást is kaptak az ilyen jellegű törekvések, amik egyúttal komoly kötelezettségeket is maguk után vontak – ilyen például az EU Víz Keretirányelv és a Duna Stratégia.

739
2017/08/21

Őssejtekkel a daganatok ellen?

A hét kutatója, biológia, interjú, leukémia, orvosbiológia, őssejt

A csontvelő az emberi test fő vérképző szerve. Hibás működése esetén kevés lesz a véráramban a „hasznos” fehérvérsejt, viszont funkció nélküli daganatos sejtek szaporodnak fel – ezt nevezzük leukémiának. Német Katalin, az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézetének kutatója azt vizsgálja, hogy egy bizonyos őssejttípus hogyan befolyásolja a daganatos sejtek szaporodását speciális szövettenyészetekben.

737
2017/08/17

Édesanyjáról nevezte el az új gombafajt

A hét kutatója, biológia, gomba, interjú, mikológia, pereszke

Rimóczi Imre tíz évesen csiperkét szeretett volna termeszteni az iskola pincéjében. Az akkor indult pálya során szinte végig gombákkal foglalkozott; ma már a Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának (a volt Kertészeti Egyetem) professzor emeritusa. Az elmúlt évtizedekben igyekezett minél teljesebben feltárni, dokumentálni és publikálni Magyarország gombavilágát. Munkája során kollégáival együtt egy, a tudomány számára új fajra is rábukkant, amit pusztai lágypereszkének nevezett el.

707
2017/02/27

Elméletalapú ökológia

A hét kutatója, biológia, interjú, könyv, Oxford, ökológgia

2016-ban a világ egyik legnevesebb felsőoktatási intézményének, az Oxfordi Egyetemnek a kiadójánál jelent meg a Theory-based ecology: A Darwinian approach című tankönyv (magyarul: Elméletalapú ökológia: egy darwinista megközelítés). A kiadványnak erős elméleti váza van: Darwin elmélete alapján magyarázza az ökológiai folyamatokat. Hogyan készül egy ilyen mű? Pásztor Erzsébetet, az ELTE Genetikai Tanszék adjunktusát kérdeztem.

704
2017/01/21

Óriás kutyatej

biológia, botanika, fotó, Kitaibel, Kitaibel 2017, kutyatej, növény

A kutyatejféléknek (Euphorbia) mintegy 2000 faja ismert világszerte. Magyarországon mindössze két tucat fajuk fordul elő, közöttük akadnak szántóföldi gyomok és lápréti ritkaságok egyaránt, melyek általában alacsony termetűek, csak két fajuk magassága haladja meg az egy métert.

703
2017/01/21

A világ ugróvillás szemmel

biológia, Kitaibel, Kitaibel 2017, MTA TTK, pályázat, polarizáció, ugróvillás

Az ember számára érzékelhető vizuális környezet, habár rendkívül változatos, csak egy apró részhalmaza egy olyannyira gazdag világnak, amelyet el sem tudunk képzelni. Környezetünk számunkra láthatatlan elemeit sok élőlény képes érzékelni, így van ez a fény polarizációjával is. Az itt leírtakból ősi ízeltlábúak példáján megismerhetünk egy módszert, amelynek segítségével bepillantást nyerhetünk egy adott élőlény által érzékelt világba.

702
2017/01/21

Miért éppen sejteken alapul a földi élet?

A hét kutatója, biológia, evolúció, interjú, Kitaibel, Kitaibel 2017

2016. december 9-én az egyik legrangosabb tudományos lap, a Science hasábjain jelent meg egy tanulmány, amelynek francia és japán kutatók mellett három magyar társszerzője is volt: Kun Ádám, Szilágyi András és Szathmáry Eörs. A cikkben egy olyan kutatásról számolnak be, amely során frappánsan kiegészítette egymást kísérletezés és modellezés. A kutatók bebizonyították, hogy az élet keletkezésének egyik lehetséges útja működik laboratóriumi körülmények között. Minderről Kun Ádámot kérdeztük egyik munkahelyén, az ELTE lágymányosi campusán.

701
2017/01/21

Szibériai szürkebegy-invázió Európában

biológia, Európa, Kitaibel, Kitaibel 2017, madár, ornitológia, szürkebegy

A szibériai szürkebegy (Prunella montanella) magyar nevéhez hűen elsősorban Szibériában, annak is leginkább az északi, sarkkörön túli részén költ. Elterjedési területe nyugaton az Urál-hegységig, keleten pedig egészen Kamcsatkáig húzódik. Vonuló madár, a telet Északkelet-Kínában és Koreában tölti. A nyugati populációk vonulási iránya így erősen délkeleti irányultságú. Európa Oroszországon kívüli részeibe csak nagyon ritkán vetődik el. Az elmúlt 150 évből mindössze néhány adata ismert. Ezért is érte váratlanul a madarászokat a faj példa nélküli, szokatlanul erős európai beáramlása 2016 októberében. Egy hónap leforgása alatt több mint 200 madarat figyeltek meg!

700
2017/01/21

Ezer falu, város, határrész viseli a nevét

az év fája, biológia, botanika, fa, Kitaibel, Kitaibel 2017, mezei szil

Linné még egyetlen fajnak tekintette az összes európai szilt, ám a botanikusok már jó ideje felosztották a rokonságot, például hazánkban is három fajt különíthetünk el: a hegyi, a mezei és a vénic-szilt. 1999-ben a hegyi szilt választották az év fájának, s az idén ismét a nemzetség egy faját tüntették ki ezzel a megkülönböztetett figyelemmel.

694
2017/01/11

Új szerepben a C-vitamin

A hét kutatója, aszkorbát, biológia, interjú, Szeged, vitamin

Itt van az ősz, és itt van újra a C-vitamin szezonja. Az aszkorbátok nagyon hasznosak egészségünk megőrzése szempontjából, a növényekben pedig – egyebek mellett – a környezeti stressz-hatások kivédésében játszanak fontos szerepet. Tóth Szilvia Zita, az MTA SZBK Lendület Molekuláris Fotobioenergetikai Csoport vezetője szerint azonban sok kevésbé ismert funkciójuk is van. Bár még alapkutatásoknál tartanak, de vizsgálataik oda vezethetnek, hogy stressztűrőbb, magasabb vitamintartalmú növényeket lehetne nemesíteni, vagy akár az algaalapú hidrogéntermelés hatékonysága is növelhető lenne általuk.

693
2017/01/11

Denevérkutatók versenyben

biológia, denevér, emlős, Kitaibel, Magyar Természettudományi Múzeum, ökológia, taxonómia, vírus

A Magyar Természettudományi Múzeum hagyományosan a délkelet-ázsiai denevérfauna kutatásának élvonalába tartozik. 2015-től kezdve négy évig kutatásaikat az Országos Tudományos Kutatási Alapprogram is támogatja, így lehetőség nyílt a vizsgálatok kiterjesztésére, az eredmények közlésének intenzívebbé válására. A program két eleme a denevérek rendszertani kutatása, illetve a denevérekben található nagyszámú vírus diverzitásának felmérése. Cikkünkben egy kis ízelítőt adunk a denevértaxonómiai kutatások elmúlt években elért eredményeiről.