Előfizetés a lapra
684
2017/01/05

Kincsvadászat óriás távcsövekkel

A hét kutatója, asztrofizika, csillagászat, fizika, interjú, spektrum, űrteleszkóp

A mesében a kincs a szivárvány végén van. A csillagászok számára is a színkép jelenti a kincset, hiszen szinte minden fontos információt az égitestek spektrumából tudnak kiolvasni: távolságot, sebességet, összetételt, kort. Ehhez azonban olyan eszközökre van szükség, amelyek a leghalványabb objektumok fényét is színeire tudják bontani. Ilyen műszereket készít Fűrész Gábor csillagász, a Massachusetts Institute of Technology munkatársa, aki a világ legnagyobb jelenlegi és készülő földi, illetve űrteleszkópjaira épít berendezéseket.

677
2016/12/21

Bolygók és örvények

asztrofizika, bolygókeletkezés, exobolygó, OTKA, örvény, űrkutatás

Napjaink egyik legizgalmasabb témája az exobolygó-kutatás. Már több mint 3000 ilyen égitestet találtak, keletkezésük azonban még nem teljesen ismert. Regály Zsolt az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos főmunkatársa a korábbi elméletek tanulságai alapján az örvénykeltette bolygókeletkezési modellt tartja lehetséges megoldásnak. Az OTKA támogatásával ennek az elméletnek a részleteit dolgozza ki. Kutatómunkáját az MTA támogatásával létrehozott 3D Numerikus Asztrofizika Labor keretein belül végzi.

664
2016/12/14

Nagy kérdések kis csillagokról

asztrofizika, barna törpe, bolygó, csillag, csillagászat, Kepler, MTA CSFK

A kis tömegű csillagok is okozhatnak nagy fejtörést a csillagászok számára. Vida Krisztián, az MTA CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos főmunkatársa olyan kérdésekre keresi a választ, hogy ezek belső szerkezete, forgása, mágneses tere és felszíni jelenségei miként függnek össze egymással, és miért térnek el az olyan, átlagosnak mondható csillagoktól, mint például a mi Napunk. A Bolyai-ösztöndíjas kutatóval az előbbi problémák mellett a barna törpékről is beszélgettünk, melyek átmenetet képeznek a bolygók és csillagok között, és néha olyan jelenségeket mutatnak, amelyet nem várunk tőlük.

621
2016/07/19

Fekete lyukak hattyúdala

A hét kutatója, asztrofizika, fekete lyuk, interjú, Lendület program, univerzum

Werner Norbert, szlovákiai születésű magyar anyanyelvű kutató, eddig a neves amerikai Stanford Egyetemen és Japánban dolgozott. Most az Akadémia Lendület programja Magyarországra csábította: az ELTE-n fog nemsokára munkacsoportot alapítani. Nagyrészt röntgensugárzást fényképező űrtávcsövekkel tanulmányozza a világűr magas energiájú folyamatait. Mielőtt az anyag beleesik a fekete lyukakba, hattyúdalként jeteket lövell ki, amelyeket aztán röntgentávcsővel lehet megfigyelni.

514
2015/11/16

Gigantikus gammagyűrű az égbolton

A hét kutatója, asztrofizika, csillagászat, gamma, gammagyűrű, gammakitörés, interjú, OTKA

A világegyetem legnagyobb méretű szabályos alakzatát fedezte fel nemrégiben Balázs Lajos tudományos tanácsadó (MTA CSFK) és az általa vezetett kutatócsoport. A kilenc gammakitörésből (GRB) álló gyűrű látszó átmérője 36 fok az égen, ami 72-szerese a teliholdénak. Valódi mérete 5 milliárd fényév, és 7 milliárd fényévre van tőlünk. A gammafelvillanások önmagukban is rendkívüli jelenségek, hiszen másodpercek alatt annyi energiát sugároznak ki, mint amennyit Napunk 5 milliárd éves működése során összesen. Az OTKA által is támogatott kutatásokról a csoport vezetőjével beszélgettünk.

304
2014/09/17

Interjú Szalai Tamással

A hét kutatója, asztrofizika, csillagászat, interjú, szupernóva

A szupernóva-robbanások során pillanatok alatt annyi energia szabadul fel, mint amennyit a Nap 10 milliárd év alatt kisugároz. A robbanást követően olyan egzotikus égitestek jöhetnek létrem, mint a neutroncsillagok vagy a fekete lyukak. Szalai Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantum­elektronikai Tanszékének tudományos munkatársa a nagy tömegű csillagok végállapotait kutatja. A vele folytatott beszélgetésből nem csak e különleges események részleteit ismerhetjük meg, hanem azt is, hogy a pusztuló csillagok hogyan segíthetik más csillagok születését.

215
2014/05/13

Gömbhalmazok kincsei

asztrofizika, csillagászat, gömbhalmaz, interjú, spektrum

Fantasztikus látványt nyújtanak a gömbhalmazok távcsövön keresztül: szikrázó gyémántként ragyognak a bársonyfekete égbolton. Több tízezer csillagot is tartalmazhatnak ezek a csillagtársulások, így valódi kincset rejtenek a tudósok számára: a galaxisok kialakulásának ma még kevéssé ismert részleteire adhatnak választ. Mészáros Szabolcs jelenleg az USA-ban, az Indiana Egyetemen vizsgálja a gömbhalmazok kémiai összetételét. Vele beszélgettünk arról, hogyan tudunk következtetni csillagaik színképéből a gömbhalmazok, sőt az egész Tejútrendszer történetére.

141
2014/02/17

Nagypontosságú standard kozmológiai méterrúd

asztrofizika, csillagászat, kozmológia

A Sloan Digitális Égboltfelmérés harmadik szakaszának (SDSS III) keretében működő Barion Oszcillációk Spektroszkópiai Felmérése (BOSS) projekt kutatóinak sikerült minden korábbi csúcsot túlszárnyalva 1 százalékos pontossággal meghatározni nagyon távoli, tőlünk több mint 6 milliárd fényévre levő galaxisok távolságát. Az óriási adathalmaz elemzésével meghatározott új standard kozmológiai méterrúd a kutatók reményei szerint segithet a Világegyetem egy idő óta tartó gyorsuló tágulását okozó, ám eddig ismeretlen természetű sötét energia rejtélyének megoldásában.

91
2013/12/16

Hogyan termékenyült meg fémekkel a Világegyetem?

asztrofizika, csillagászat, szupernóva

A Világegyetemben ma jelenlévő fémek (a csillagászatban ez a hidrogénnél és a héliumnál nehezebb elemek összességét jelenti) az Univerzum fejlődésének egy korai (10–12 milliárd évvel ezelőtti) időszakában jöttek létre, és viharos gyorsasággal szétoszolva szinte egyenletes sűrűséggel töltötték ki az intergalaktikus teret, amelyből később a nagy galaxisok és galaxishalmazok létrejöttek. Ezt állapították meg amerikai csillagászok egy – az élet szempontjából is kulcsfontosságú – nehéz elem, a vas gyakoriságát vizsgálva az egyik legnagyobb ismert galaxishalmazban.