
Még mindig tartogat meglepetéseket az agy
Rendkívül izgalmas kutatói életpályát tudhat maga mögött Alpár Alán, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének docense, aki kollégáival nemrég feltárta, hogy mi a szerepe a rágcsálókban annak az idegsejttípusnak, amelyet korábban már az emberi agyban is sikerült azonosítaniuk. A felfedezés emberi gyógyításban betöltött szerepéről még korai lenne bármit is mondani, elképzelhető azonban, hogy valamilyen módon felhasználható lesz a neurodegenerációs kórképek terápiáinak továbbfejlesztésében.

Léteznek már kiborgok?
Minden évben megrendezik az agykutatás nemzetközi hetét, a Brain Awareness Weeket – idén Budapesten március 17-én és 18-án kerül sor az eseménysorozatra az ELTE-n. A rendezvény középpontjában a játék és az agy kapcsolata áll majd. Az egyik hazai szervező, Balázsfi Diána az MTA támogatásával a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben (KOKI) útjára indított Rendszer-Neurobiológia Lendület Kutatócsoport munkatársaként dolgozik.

Agykutatás Napjai
Agykutatás Napjai Budapesten - minden érdeklődőt örömmel várnak az agykutatók és a szervezők!

Az agyból kifelé haladva
Agyunk tényleg üres lap, melyet megtölt a beérkező információ, vagy nem passzívan várjuk az eseményeket? Hogyan tanuljuk meg a testünket mozgatni? Mi mindebben a hippokampusz szerepe? Buzsáki Györgyöt, a NYU Neuroscience Institute kutatóját, az első Agy-díj nyertesét kérdeztük kutatásáról a Magyar Idegtudományi Társaság konferenciáján tartott előadása kapcsán.

Figyelem és gátlás az emberi agyban
Agyunk többféle szűrőt használ arra, hogy a beérkező információrengetegből csak azt használja fel, ami éppen akkor a legfontosabb számunkra. Ha ezek a funkciók nem működnek, annak komoly következményei vannak. Ilyen például az öregedés során tapasztalható kognitív leépülés. Ezért is fontosak azok a kutatások, melyeket az OTKA támogatásával Vidnyánszky Zoltán agykutató és csoportja végez az MTA TTK Agyi Képalkotó Központjában.

Kúszó depolarizáció az agykéregben
tartozik. Nem olyan régen fedezték fel, hogy ilyenkor az agykéregben nemcsak pillanatnyi változások történnek, hanem folytatódnak, sőt kiterjednek, még nagyobb bajokat okozva. Farkas Eszter agykutató, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet munkatársa egy világviszonylatban is egyedülálló képalkotó rendszert dolgozott ki a változások felmérésére. Kutatásai reményt kelthetnek a stroke-osok számára, így méltán kapta meg nemrégiben a L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért ösztöndíját.

Tengeribetegség az űrben
A Nemzetközi Űrállomásra érkező űrhajósok teljesítményét erőteljesen lerontják a tengeribetegséghez hasonló tünetek. Magyar szakemberek világviszonylatban is jelentős kutatásokat végeznek a probléma hátterének megismerése érdekében. A Neurospat programban kognitív pszichológiai kísérleteket végeztek az asztronauták, melyet az MTA Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézetben dolgoztak ki. Balázs Lászlóval, a kísérlet koordinátorával az eredményekről beszélgettünk.

Esszépályázat gondolkodók számára az idegrendszer és az agy működéséről
A külső és belső ingereket gyorsan feldolgozó, összehangolt mozgásválaszokat indító központi idegrendszer kifejlődése alapfeltétel volt a gyors helyváltoztatásra képes állati szervezetek kialakulásához. A szárazföldi gerincesek törzsfejlődése során ez a központi információ-feldolgozó és irányító rendszer minden szervnél gyorsabban fejlődött. Ez lehetővé tette a közvetlen test-válaszoknál bonyolultabb, tapasztalaton, emlékezeten, tanuláson alapuló reakció-rendszerek megjelenését, a magasabb szellemi működés kialakulását. A világot a közvetlen biológiai igényeken túl is megismerni kívánó és céltudatosan használni tudó szellemi aktivitás vezetett az emberi civilizáció kialakulásához és folyamatos fejlődéséhez. De vajon mennyit tudunk a fejlődést „végrehajtó” szerv, az agy felépítéséről és működéséről? Megérthetjük-e az emberi agy működését eszközként saját emberi agyunkat használva?