Előfizetés a lapra
269
2014/07/21

A búzakeményítő és az egészséges táplálkozás

biológia, bőza, keményítő, OTKA, táplálkozás

A búza- és kenyérminőség fő meghatározójának évtizedekig a sikérfehérjéket tartották, míg a keményítőt a búzaszem semleges töltetének tekintették. Ez a szemlélet megdőlt, amikor megjelentek a japán tésztafélékről szóló tanulmányok, melyek szerint a metélt tészta (noodle) minőségének elsődleges meghatározója a keményítő.

205
2014/05/10

A szupernóvák a vérünkben vannak

A hét kutatója, csillagászat, interjú, OTKA

Sokat köszönhetünk a szupernóváknak, sőt azt is mondhatnánk, a vérünkben vannak. A sokszoros naptömegű csillagok ugyanis életük végén óriási robbanásban szórják szét anyaguk nagy részét. Ekkor jönnek létre az olyan magasabb rendszámú elemek, mint például a vas, ami a vérünkben van. A Naprendszer keletkezését is egy ilyen robbanás lökéshulláma indította el. A szupernóvák kutatása a csillagászat egyik legfontosabb területe, hiszen a galaxisok távolságát és extrém fizikai folyamatok működését is meg lehet ismerni a segítségükkel. Vinkó Józseffel, a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékének egyetemi docensével beszélgettünk a részletekről.

185
2014/04/08

Pillangó, pillancs, lepe

beszéd, nyelvészet, nyelvjárás, OTKA, társadalomtudomány

Mint minden nyelv, a magyar is mutat területi jellegzetességeket, hangzásbeli, grammatikai vagy éppen a szókészletben jelentkező különbségeket az egyes régiók, települések nyelvhasználata között. A nyelv területi változatai a nyelvjárások. Az egyes nyelvjárások természetesen nem egymástól függetlenül léteznek, érintkeznek, hatnak egymásra, folyton változnak. A nyelvben lévő területi különbségekkel, illetve azok változásaival, társadalmi megítélésével foglalkozik a dialektológia vagy nyelvjáráskutatás és a szociolingvisztika vagy társasnyelvészet.

169
2014/03/24

Csillagok Napfényben

csillagászat, interjú, Nap, OTKA

Az éjszakai égen látható csillagok még a legnagyobb távcsöveken keresztül is pontszerűek, így felszíni folyamataikat csak közvetett módon tudjuk vizsgálni. Szerencsére a legközelebbi csillag, a Nap részletesen tanulmányozható. Az itt szerzett ismereteket más csillagoknál is felhasználhatjuk, különösen igaz ez a napfoltokra és a hozzájuk kapcsolódó napaktivitási jelenségekre. A téma jelentőségét mutatja, hogy 2014 februárjától az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjában OTKA támogatással kutatási program indul. Magyar alapkutatókat bemutató sorozatunkban a pályázat vezető kutatójával, Kővári Zsolttal, az intézmény főmunkatársával beszélgettünk a részletekről.

167
2014/03/20

Hogyan védjük meg a radioaktív gyógyszermolekulát?

élettudomány, FDG, fizika, OTKA, PET/CT, pozitronemissziós tomográfia, radioaktivitás

Napjainkban a komputertomográffal kombinált pozitronemissziós tomográfia (PET/CT) az egyik legmodernebb, sebészeti beavatkozást nem igénylő diagnosztikai eljárás, amely még jóval a szervi elváltozások kialakulása előtt képes felismerni és helyileg behatárolni a rák kialakulásához vezető kóros folyamatokat. A vizsgálatok alkalmával túlnyomó részben egy speciális szénhidrátot juttatnak a testbe. Ez a radioaktív fluor-18 izotópot tartalmazó glükózmolekula (FDG), ami egy steril intravénás injekció hatóanyagaként kerül a szervezetbe, ahol közel 20 perc leforgása alatt a nagy energiaigényű tumoros sejtekben halmozódik fel. A PET/CT-készülék detektorai érzékelik a pozitront kibocsátó izotóp szervi megoszlását és akár 3 mm kiterjedésű aktív régiókat képes kimutatni a testben.

161
2014/03/10

A holtfa szerepe

A hét kutatója, biológia, erdő, fa, interjú, OTKA, ökológia

Nem kétséges, hogy erdeink értéket képviselnek. De vajon mennyire természetesek ezek az erdők? Mi maradt a régi, hatalmas őserdőkből? Egyáltalán mit jelent az, hogy őserdő? Bölöni Jánossal, a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársával a Vácrátóti Botanikus Kert épületében beszélgettünk. A szakember hazánk erdősültségéről, a holtfák szerepéről, az őserdőkről és a hazai cseres-tölgyesekben végzett kutatásáról mesélt magyar alapkutatókat bemutató sorozatunk mostani részében.

138
2014/02/13

Egymilliárd csillag nyomában

A hét kutatója, csillagászat, fizika, interjú, OTKA

Az Európai Űrügynökség egy hónapja, december 19-én elindított asztrometriai űrszondája, a Gaia öt év alatt egymilliárd csillag pozícióját fogja megmérni rendkívüli pontossággal. Erre azért van szükség, mert a csillagok fizikai tulajdonságainak megismeréséhez pontos távolságukat kell először megállapítani. A projektben az MTA CSFK Konkoly Intézet munkacsoportja is részt vesz. Magyar alapkutatókat bemutató sorozatunkban vezetőjükkel, Szabados László csillagásszal beszélgettünk a részletekről.

131
2014/02/03

Szörnyetegcickányok a Kárpát-medencében

biológia, cickány, Kárpát-medence, OTKA, ősmaradvány, pályázat, szelekció

A cickányok a Föld legkisebb emlősei közé tartoznak. Apró termetük ellenére – a maguk mérettartományában – nagyon agresszív állatok: a kisebb gerinctelenek könyörtelen ragadozói. A hazánk területéről előkerült ősmaradványok azonban arról tanúskodnak, hogy a földtörténeti múltban nagyméretű fajaik is éltek nálunk. Sőt, egyik, rejtélyes csoportjuk evolúciós forradalma éppen a frissen kialakult Kárpát-medencében zajlott le. Ezek a kihalt cickányok – csontjaik alapján – valóságos szörnyetegnek tűnnek mai rokonaikhoz képest.

125
2014/01/30

Kutassuk a Marsot a Földön is!

A hét kutatója, bolygó, élettelen, Mars, OTKA, űrkutatás

A távoli Mars felszíni alakzatai saját bolygónkon is vizsgálhatók. A vizes környezetek nyomainak elemzésében ugyanis földi analógiák is közreműködnek. Még Magyarországon is vannak olyan területek, amelyek tanulmányozása segít a vörös bolygó megismerésében. Nem csoda, hogy az OTKA is támogatja ezeket a kutatásokat. És, ha víz és Mars, akkor nem maradhatnak ki az asztrobiológiai vonatkozások sem. Kereszturi Ákos, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa lapunkba is gyakran ír és könyvei is jelentek meg ezekben a témában. Magyar alapkutatókat bemutató sorozatunkban most saját kutatásairól kérdeztük.

123
2014/01/28

Nopcsa Ferenc nyomában

albánia, nopcsa ferenc, OTKA, ökológia

A kalandos életű Nopcsa Ferenc báró A legsötétebb Európa címmel írt könyvet 1911-ben az Albániában szerzett sokéves geológiai, paleontológiai kutatásairól és politikai tapasztalatairól. A ma már kissé pejoratívnak tűnő címadás jól utal arra, hogy Albánia a kontinens egyik legkevésbé ismert és egyik legelmaradottabb területe volt. Az egykori megállapítás olyan tekintetben azonban ma is megállja a helyét, hogy Albániáról mind a mai napig keveset tudunk. Míg a Balkán más országai – Görögország, Montenegró, Horvátország, Bulgária – kedvelt turistacélpontok, Albánia legfeljebb az egzotikus utazások között szerepel.

121
2014/01/24

Összevarrt has helyett

1. helyezett, biológia, orvosbiológia, orvosi, OTKA, sebészet, sérv

Képzeljünk el egy hatalmas hajót! Sebesen szeli a vizet, vitorlája feszül, ahogy fújja a szél. Az égen azonban felhők gyülekeznek, és a vitorla megdagad az egyre erősödő szélben. Hirtelen roppanás hallatszik, a vászon kiszakad. A repedés épp csak látható, a vitorla még tart. De a szél újult erővel belekap a sérült anyagba, ismét roppanás hallatszik. A repedés mentén tovább hasad a vitorla, veszít tartásából. Szerencsére a sérülés javítható, egy darab anyaggal fedhető a repedés, és a vitorla ismét visszanyeri az eredeti funkcionalitását.

101
2014/01/09

Hogyan fagyott meg a Hale-Bopp magja?

csillagászat, Hale-Bopp, OTKA, pályázat, üstökös

A bolygókeletkezésre vonatkozó elméletek egyik izgalmas feltevése szerint várható, hogy a fiatal naprendszerekben akár milliós létszámban találunk óriás üstökösöket. Ezek a feltételezett jeges égitestek 50 kilométernél nagyobb átmérőjűek, összetevőik között megtaláljuk a primitív szerves anyagokat is, emellett pedig központi csillaguk körül keringve a bolygótestek között nagy mennyiségű víz vagy légköralkotó komponensek (például nitrogén) szállítására képesek.

83
2013/12/04

Nyelvi egységesülés Európában?

nyelvészet, OTKA, társadalom

Gyakorlott nyelvtanulók állítják, hogy az első idegen nyelv a legnehezebb. A második sokkal könnyebb, a harmadik pedig már szinte magától megy. Persze nálunk általában európai nyelveket szokás tanulni. Akik a kínait vagy a japánt akarják elsajátítani, azok tudják, hogy ezek második, harmadik nyelvként is nehezek. Az európai nyelvek ugyanis minden felszíni különbségük ellenére is hasonlítanak egymásra. Azok is, amelyek nem rokonok, és azok is, amelyeknél ez nem látszik első pillantásra.