Előfizetés a lapra
412
2015/04/07

Vestigia-program

II. Ulászló, királyi udvar, Magyarország, olasz, OTKA, történelem, ügynök

Hosszú és fáradságos út után ért Ercole Pio, olasz ügynök Magyarországra 1508 jéghideg telén. Első útja a pestis miatt ideiglenesen Nagyszombatban időző II. Ulászló királyhoz vezetett, aki azonnal fogadta is. Az ügynök Estei Hippolit korábbi esztergomi érseknek, a történet idején már egri püspöknek a megbízottja. A fogadószobában hosszasan ecseteli, hogy mennyi szép és értékes ajándékot hozott a királynak, aki egy idő után megunja a szócséplést, és végre látni is akarja e különlegességet…

410
2015/03/26

Miért vagyunk mások?

biológia, DNS, genetika, OTKA, öröklődés, pszichológia, társadalom

A médiában gyakran hallhatunk új, szenzációs genetikai vagy pszichogenetikai kutatási eredményekről. Olvashattunk már a „hosszú élet génjéről”, az „alvás genetikájáról”, vagy például a „sikeres génterápiás pacemakerről” vagy, hogy „közös génjeink vannak a barátainkkal”. Az ilyen jellegű média- szövegek esetenként felnagyíthatják a még igen korai fázisban lévő kutatási eredményeket, illetve gyakran figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a humán viselkedést alakító komplex öröklődésű tényezők esetében nem egyetlen gén határoz meg egy bizonyos viselkedést, hanem több genetikai komponens a környezettel igen szoros kölcsönhatásban alakítja azt.

405
2015/03/19

Felgyorsult sejtciklusok nyomában

betegség, biológia, bőr, hám, orvosbiológia, OTKA, pikkelysömör, psoriasis, pszoriázis, T-limfocita

A pikkelysömör az életminőséget nagymértékben rontó bőrbetegség, amelynek kezelése jelenleg a tünetek mérséklésére korlátozódik, egyrészt hagyományos kezelési módszerekkel, másrészt a napjainkban egyre nagyobb teret nyerő biológiai terápiás szerekkel. Noha az esetenként súlyos szisztémás tüneteket is okozó bőrbetegségek közül a pikkelysömör az egyik leggyakoribb, kialakulásának molekuláris hátterét mégis csak részben ismerjük. Az elmúlt években munkacsoportunk a kórképre jellemző hámsejtek és T-limfociták funkciózavarainak kibontakozását kutatta.

401
2015/03/16

Izé

nyelv, OTKA, társadalomtudomány, társalgás, töltelékszó

Mindennapi beszédünk során önkéntelenül is nagyon sok töltelékszót használunk, annak ellenére, hogy ez ellentmond a szép és helyes beszédről alkotott eszményképünknek. A nyelvi babonákkal és sztereotípiákkal foglalkozó kutatások rámutattak arra, hogy a naiv beszélők számára a nyelvhelyesség eszményének érvényesítése egyet jelent egyes jelenségek pellengérre állításával, illetőleg kényszeres elkerülésével. Ezen nyelvi jelenségek közé tartoznak a töltelékszavak is, amelyek mások beszédében is nagyon zavarják a nyelvhasználókat.

397
2015/03/04

Kiszáradástűrés vagy szárazságkerülés?

biológia, csapadék, növény, OTKA, ökológia, szárazság, víz

A legutóbbi években hazánkban is egyre inkább tapasztalt szélsőséges időjárási viszonyok, a hosszabb és szárazabb nyári periódusok, időszakos és egyenlőtlen csapadékhullások mind a globális klímaváltozás számlájára írhatók. Kutatásainkban a klímaváltozással együtt járó kiszáradást eltérő mértékben, ugyanakkor szélsőséges formában toleráló természetes életközösségek és egyedeik vizsgálatára, ökológiai és élettani sajátosságaik feltárására fókuszálunk.

387
2015/02/13

Netán a metán is életeket menthet?

alkohol, biokémia, élettudomány, metán, mitokondrium, orvosbiológia, OTKA

A metángáz sorsa meglehetősen méltánytalannak bizonyult az eddigi tudományos életben, mindig is egy semleges, reakcióképtelen anyagnak tartották, és a legtöbben tehenekre, kellemetlen szagokra vagy éppen az üvegházhatásra asszociálnak a metánnal kapcsolatban. Az első meglepő hírünk tehát, hogy szagtalan gázról van szó, ráadásul valószínűleg sokkal többre képes, mint azt eddig gondoltuk róla.

385
2015/02/06

Netes Mikes

mikes, nyelv, OTKA, szótár, társadalomtudomány

Az írói szótár előzményének a konkordanciát és a glosszáriumot tekintjük, melyek gyökerei az ókorig vezethetők vissza. A konkordancia a szövegbeli tájékozódást és keresést tette lehetővé, a glosszárium az értelmezést segítette. E két műfaj ötvöződése – kiegészülve a grammatikai és a tárgyi-kulturális szempontokkal – eredményezte a mai értelemben vett írói szótártípus kialakulását. S ez vezetett el végső soron Mikes Kelemen nyelvének internetes feldolgozásáig is.

380
2015/01/30

A manipuláció mesterei

baktérium, biológia, lepke, mikroorganizmus, mitokondriális DNS, OTKA, ökológia, parazita

Születésünktől fogva mindannyiunkat manipulálnak, sőt mi magunk is állandóan igyekszünk saját előnyünkre befolyásolni embertársainkat. Ez az állandó igyekezet az emberi együttélés egy rendkívül fontos eleme, ugyanakkor a játszma jóval ősibb eredetű az emberiségnél, hiszen már a mikroorganizmusok szintjén is megjelenik.

376
2015/01/22

Ha több pénz kell, írjon...

Akadémia, expedíció, Habsburg, Kelet-Ázsia, OTKA, történelem, Xántus János

Az 1867. évi kiegyezés utáni első magyar kormány kultuszminisztere, Eötvös József azzal a hazai múzeumtörténetben alighanem példa nélküli biztatással bocsátotta útjára az Osztrák-Magyar Monarchia kelet-ázsiai expedíciójához csatlakozó Xántus Jánost, hogy „ha több pénz kell, írjon jó előre, s mindig lesz, amennyi kell”. Az expedíció elindulásáig vezető út, s maga az expedíció azonban távolról sem volt olyan zökkenőmentes, ahogy az a fentiekből következne.

368
2015/01/15

A kutya-ember barátság kémiája

etológia, kémia, kutya, neuromodulátor, OTKA, oxitocin

Ma már a legtöbb hétköznapi ember számára közismert, hogy a szerelem egy olyan érzelmi-lelki állapot, amelyet agyunknak egy sajátos kémiai állapota kísér, és a személyes vonzalom kialakulásában fontos szerephez jutnak a humán feromonok – ily módon adva tényleges biológiai alapot annak a vélekedésnek, miszerint a hölgyek képesek „orránál fogva vezetni” választottjukat. De vajon milyen módon szól bele a kémia abba a társas együttműködésbe, amely az ember és a társállat prototípusának tartott kutya kapcsolatát jellemzi?

367
2015/01/14

Gombaspórák a levegőben

aeromikológia, allergia, gabona, gomba, levegő, OTKA, spóra, spóracsapda

Az allergiások nagy része ősz végére megkönnyebbül, ám csak részben, mivel a különböző allergének, kórokozók kis számban télen is szállnak a szélben. Napjainkban egyre többet hallani az aerobiológiáról, a levegőben található, biológiai eredetű részecskéket vizsgáló tudományról. Ennek egyik részterülete az aeromikológia, mely a gombák légköri terjedését, azaz a spórák kiszóródását, szállítódását és lerakódását tanulmányozza. Honnan ered és hová tart ez a tudományág? És hol tartunk mi a hazai kutatásokkal? Cikkünkben ezekre a kérdésekre adunk választ.

366
2015/01/13

Szilágysági szimmetriák

etnikum, magyar, nemzetiség, nyelv, OTKA, román, Szilágyság

Korunkban a különböző nemzetiségek, etnikumok együttélése gyakran konfliktusokkal terhelt, melynek oka, hogy a különböző kultúrájú, nyelvű népcsoportok általában a másik csoport ellenében, annak kárára igyekeznek kialakítani saját identitásukat. Emiatt gyakran nem a kooperáció kerül előtérbe, melynek során az eltérő nemzetiségű közösségek saját kulturális jegyeiket megtartva, ugyanakkor a másikkal együttműködve igyekeznek együtt élni, hanem a másik kirekesztése. A cikkünkben bemutatott kutatás egy ezzel ellenkező jelenséget tárt fel.

357
2014/12/08

A tájban rejlő szépség

élettelen természettudomány, esztétika, OTKA, szépség, táj, társadalomtudomány, természet

A tájakban rejlő szépség eredete régóta foglalkoztatja az embereket. Már az ókori filozófusok is elmélkedtek természeti környezetünk sokféleségéről, s annak esztétikai vonatkozásairól, miszerint a környezetünkben lévő táj, illetve az abban megtalálható objektumok mennyiben és miért tekinthetők szépnek, esetleg csúnyának.

344
2014/11/06

A második neolitikus forradalom

kronológia, OTKA, régészet, rézkor, történelem

A régészettudományban nincs egységes nevezéktan. Kronológiai sarokpontok kérdésében és olyan régészeti kultúráknál, amelyek több ország területén is megtalálhatók, fontos lenne egységességre törekedni a kutatás nemzetközi összehangolása miatt. Ez azonban csak többé-kevésbé szokott megvalósulni. A siker pedig gyakran éppen ezen múlhat.

341
2014/10/31

Aktív vulkánkutatás vulkáni aktivitás nélkül

A hét klutatója, élettelen természettudomány, földtudomány, interjú, OTKA, vulkán

Hazánk nem nevezhető vulkanológiai nagyhatalomnak, aminek egyik oka az lehet, hogy nincs működő vulkánunk. Ennek ellenére aktív kutatás zajlik térségünkben. Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport tagjai a Kárpát-medence területén végeznek világviszonylatban is újszerű és figyelemre méltó kutatásokat. Harangi Szabolccsal, a csoport vezetőjével a tudományos eredményeken kívül a vulkanológia társadalmi hasznosságáról beszélgettünk, és kitértünk arra is, hogy tűzhányóink felébredhetnek-e álmukból?

336
2014/10/22

Madársisakok, nőszőfüvek és nyárültetvények

biológia, nyárfa, orchidea, OTKA, ökológia

Az ültetvényerdők gazdasági jelentősége és kiterjedése világszerte növekszik, de természetvédelmi szempontból ritkán jelentenek értéket – különösen igaz ez a tájidegen fafajok állományaira. A legutóbbi évek kutatásai fényében viszont úgy tűnik, hogy a rendkívül apró magvaikkal a szelek szárnyán terjedő orchideák rendszeresen képesek megtelepedni a nyárültetvényekben, még a szabályos mértani hálózatba telepített hibrid eredetű nemesnyárklónok állományaiban is.

335
2014/10/22

Mellkassebészet és kutatói munka

A hét kutatója, biológia, interjú, orvosbiológia, OTKA, sebészet, transzplantáció, tüdő

Gieszer Balázs fiatal mellkassebész, aki azonban nemcsak betegeket operál, hanem annak lehetőségeit is keresi, hogy miként lehetne lassítani, vagy akár meg is akadályozni az átültetett tüdő kilökődését a transzplantációt követően. Az Országos Onkológiai Intézetben Rényi-Vámos Ferenc és Döme Balázs vezetésével kutatják az adrenomedullin nevű peptidhormon szerepét annak a tünetegyüttesnek a kialakulásában, amely a leggyakrabban fordul elő a tüdő krónikus kilökődése során.

331
2014/10/15

Az agy mikroanatómiája

agy, biológia, idegrendszer, neuron, orvosbiológia, OTKA

Az emberi agy közel 85 milliárd neuront tartalmaz, de a kutatásokhoz használt modellállatok, az egér vagy a patkány agyában is közel 100 millió neuron található. Az emlős agy működése alapvetően ezen idegsejtek szinaptikus kapcsolatára épül. Az idegsejtek számát jóval meghaladja a közöttük kialakuló kapcsolatok mennyisége: az agy fejlettségének függvényében akár 10ˇ211–10ˇ14-en számú kapcsolat is található az idegsejtek között.

328
2014/10/15

A talajnedvesség az időjárást is befolyásolja

A hét kutatója, agrártudomány, élettelen, élő, időjárás, interjú, meteorológia, OTKA, talaj

Az időjárást nagyon sok minden befolyásolja – ezért is olyan nehéz előre jelezni. De vajon megváltoztatja-e a helyi időjárást például az, hogy milyen a terület mezőgazdasági hasznosítása? Rajkai Kálmán a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetében dolgozik immár negyven éve. A talajról, a talaj szemcseösszetételéről, az időjárásról és a növények vízfelvételéről kérdeztük.

326
2014/10/13

Mit mutat a leheletünk?

biológia, feromon, kilégzés, orvosbiológia, OTKA, terhesség

Orvosi értelemben a terhesség egy olyan különleges állapot, mely során a női szervezet egy vagy több utódot hord ki, és ez alatt jelentősen megváltoznak az élettani folyamatai. Az anyai test alkalmazkodik ahhoz a változáshoz, melyet egy számára félig idegen másik szervezet jelenléte jelent. Milyen következtetések vonhatók le ebben a különleges állapotban – az anya által kilélegzett levegőből?

325
2014/10/13

Klímaváltozás a szőlőben

A hét kutatója, élettelen természettudomány, interjú, klímaváltozás, meteorológia, OTKA

A klímaváltozást, illetve annak hatását sok mindenen le lehet mérni, így a szőlőtermesztésen és a bortermelésen is. Ennek kiderítését célozza egy új magyar kutatási program, amit az OTKA is támogat. Négy magyarországi borvidéken vizsgálják majd az összefüggéseket. Erről beszélgettünk az egyik legismertebb hazai éghajlatkutatóval, Mika Jánossal, aki a projekt vezetőjeként az Eszterházy Károly Főiskolát képviseli.

320
2014/10/08

A XVII. századi magyar vers repertóriuma

adatbázis, irodalom, OTKA, szöveg, társadalomtudomány, vers

Kutatócsoportunk immáron ötödik éve végez előmunkálatokat annak érdekében, hogy a régi magyar irodalom verses szövegei elérhetők legyenek a világhálón adatbázisba foglalva. Jelenleg a XVII. századi magyar nyelvű verses szövegek sok szempontú – internetes formában elérhető –nyilvántartásba vételén dolgozunk.

298
2014/09/12

Asszonyi hősiesség a XVI-XIX. századi magyar irodalomban

irodalom, nők, OTKA, társadalomtudomány, történelem

Irodalmunkban és képzőművészetünkben a bátor, vitézszívű nők a magyar történelem tiszteletreméltó képviselőiként jelennek meg a kora újkortól kezdve. Miként szolgálták történeteik és képi ábrázolásaik az ismeretterjesztést, a példaadást, s a női öntudat és hivatástudat kialakítását?

292
2014/09/11

Kedves Olvasónk! (Pályázati felhívás)

cikkíró pályázat, OTKA, pályázat

Kedves Olvasónk! Egyetlen nemzet sem fejlődhet saját tudományos kutatások nélkül. A kutatást minden fejlett állam támogatja. Mivel a költségvetés az adófizetők pénzéből gazdálkodik, fontos, hogy minél szélesebb nyilvánosság ismerje meg, milyen kutatásokra fordítják ezt a támogatást, s milyen eredmény várható azoktól. Ezért is nélkülözhetetlen, hogy a kutatók közreadják munkájuk eredményeit. Csak ettől remélhető, hogy az adófizetők és képviselőik megbecsüljék a kutatómunkát. Erre gondolva az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) lapunkkal közösen pályázatot hirdet tudományos kutatóknak.

269
2014/07/21

A búzakeményítő és az egészséges táplálkozás

biológia, bőza, keményítő, OTKA, táplálkozás

A búza- és kenyérminőség fő meghatározójának évtizedekig a sikérfehérjéket tartották, míg a keményítőt a búzaszem semleges töltetének tekintették. Ez a szemlélet megdőlt, amikor megjelentek a japán tésztafélékről szóló tanulmányok, melyek szerint a metélt tészta (noodle) minőségének elsődleges meghatározója a keményítő.