Fagyott mikrovilág
A kriogén elektronmikroszkóp (krio-EM) technológiának legfőbb szépsége abban rejlik, hogy amíg a mikroszkópok minőségét a készített kép felbontása jelzi, a krio-EM első pillantásra teljesen használhatatlan, homályos, alig kivehető képet ad, melyre úgy tűnik, hogy nem is érdemes több időt és energiát pazarolni. De az információ benne van. Másodjára ránézve, és bő tíz év fejlesztés és több kép együttes elemzése után, a maszatok alakot nyernek, és lassan körvonalazódni látszik egy nanométeres objektum. További tíz év fejlesztésének eredményeképpen ma már elég nagy magabiztossággal lehet behatárolni nem csak az atomok helyét, de a különböző pillanatnyi állapotába fagyott molekula funkcionális alakváltozásaira is fény derülhet.
Neutrínók: a részecskevilág kaméleonjai
Az ezévi díjazottak, a japán Takaaki Kajita és a kanadai Arthur B. McDonald a hivatalos indoklás szerint „a neutrínóoszcillációk felfedezéséért” részesült a magas elismerésben, „amely megmutatta, hogy a neutrínóknak van tömege.” Az eredmény, amellett hogy megoldott egy több évtizede ismert rejtélyt, önmagán messze túlmutatva egyúttal azt is bizonyította, hogy az elemi részek fizikájának sokak által már lezártnak tartott, rendkívül sikeres elmélete, a Standard Modell mégsem teljes, hanem további módosításokra, kiegészítésre szorul.
Kémiai Nobel-díj génkarbantartásért
Genetikai örökítőanyagunkat minden sejtünk tartalmazza, életünk első pillanataiban ugyanazzal az információtartalommal rendelkezünk, mint életünk legvégén. Gyermekünknek anyánk és apánk génjeinek egyedi keverékét adjuk át, amit mi is szüleinktől és az ő szüleiktől örököltünk. Ennyire stabil lenne az az óriásmolekula, amelyet a tudományos nevezéktan dezoxiribonukleinsav névvel illet? E kérdés legelső feltevője és egyik megválaszolója, Tomas Lindahl, a többi válaszadóval együtt idén kémiai Nobel-díjat kapott.
Béke Nobel-díjat érő klímavédelem
Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-Európai Egyetem (Central European University, CEU) professzora részt vesz a Kormányközi Klímavédelmi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) munkájában. Hét gyermek anyjaként élvonalbeli kutatást végez. Interdiszciplináris kutatásának témája az éghajlatváltozás, és az energetikai rendszer átalakítása. A cél, hogy az épületek mélyfelújításával közel nulla energiafogyasztású házakat nyerjünk – ez hatékony eszköz az energiaszegénység elleni küzdelemben is.
Egy tudós töprengései
Az évfordulós megemlékezések írásakor mindig akad egy-egy újabb nézőpont, így a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertről olvasva is egy új kép tárult elénk. Nem a tudományos kutató szakmai pályája, s nem a világfi temperamentumos élete vagy kalandos politikai ambíciója áll a könyv középpontjában, hanem a tudós töprengései a világ problémáin, kapcsolata hazájával, a korabeli Magyarországgal, a tudományos világgal, majd Amerikával.
Aktuális számunk
Galéria
Október
