Előfizetés a lapra
632
2016/08/24

Magyarország legfontosabb külkereskedelmi partnerei

adat, Európa, kereskedelem, ksh, Magyarország, statisztika

A fizikailag is létező javak, a termékek kereskedelmét illetően hazánk legfontosabb partnere 2015-ben is Németország volt, amely országgal a forgalmunk mintegy negyedét bonyolítottuk le. A Németországgal folytatott kereskedelem legfontosabb termékeit importban a személygépkocsi-gyártáshoz kapcsolódó alkatrészek és tartozékok jelentették, míg exportban a kész személygépkocsik forgalma volt a legnagyobb, 2015-ben 10,2 milliárd euró értékű. Az Ausztriába irányuló exportunk értéke a tavalyi év során 7,0%-kal csökkent, amely révén nyugati szomszédunk a második helyről a negyedik helyre csúszott vissza a rangsorban.

537
2016/01/14

A földrajz országismerete

földrajz, Magyarország, társadalom, történelem, XIX. század

A modern tudományosság XIX. századi megszületése Magyarországon egybeesett a nemzet- és államépítés folyamatával. A nemzetépítés és a tudományok diskurzusa közötti összefüggéseknek, illetve a tudományok és a művészetek professzionalizálódásának a feltárására Dávidházi Péter és Gyáni Gábor akadémikusok vezetésével 2013 szeptemberében Művészetek és tudomány a nemzetépítés szolgálatában a XIX. századi Magyarországon néven kutatócsoport alakult a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központjában.

536
2016/01/14

Magyarország geokémiai atlasza

A hét kutatója, atlasz, földtudomány, geokémia, interjú, Magyarország, OTKA

Magyarország geokémiai atlaszának összeállítása nem csak tudományos szempontból fontos. A talaj összetételének megismerése az ökológia, a biológia, a mezőgazdaság és a nyersanyagkutatás számára is hasznos, sőt áttételesen még az európai jog számára is szolgál tanulságokkal. Az atlasz összeállítása főként Fügedi Ubulnak, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet tudományos főmunkatársának köszönhető. Vele beszélgettünk a részletekről.

475
2015/08/27

A Fejérváry-Mayer-kódex

Fejérváry-Mayer-kódex, kódex, könyv, Magyarország, maja, történelem

Bernal Díaz del Castillo, a Cortés kíséretében 1519-ben Mexikóban partraszálló konkvisztádor-krónikás csodálattal emlékezett meg az elsőként meghódított veracruzi városokban látott házakról, ahol idolok mellett könyveket is őriztek. Mexikónak ez a középső és déli része, valamint a mai szomszédos országok területe az amerikai kontinens egyetlen régiója, ahol a spanyol hódítást megelőzően fejlett írásbeliség alakult ki. Mindennek azonban csak töredéke maradt ránk, jószerével csak a kőbe, fába és csontba vésett feliratok, agyagedényekre festett rövid szövegek, és mindössze másfél tucatnyi a Bernal Díaz által említett könyvekből, Európából átvett kifejezéssel, kódexekből. Ennek két alapvető oka van: a kódexek anyaga és a középkori európaiak önhittségéből fakadó szűklátókörűsége, bigott vallásossága.

412
2015/04/07

Vestigia-program

II. Ulászló, királyi udvar, Magyarország, olasz, OTKA, történelem, ügynök

Hosszú és fáradságos út után ért Ercole Pio, olasz ügynök Magyarországra 1508 jéghideg telén. Első útja a pestis miatt ideiglenesen Nagyszombatban időző II. Ulászló királyhoz vezetett, aki azonnal fogadta is. Az ügynök Estei Hippolit korábbi esztergomi érseknek, a történet idején már egri püspöknek a megbízottja. A fogadószobában hosszasan ecseteli, hogy mennyi szép és értékes ajándékot hozott a királynak, aki egy idő után megunja a szócséplést, és végre látni is akarja e különlegességet…