A vasfüggöny mögött
Anne Applebaum, a nagy sikerű, két- kötetes Gulag története szerzője, hat éves kutatómunka után írta meg újabb könyvét, a Winston Churchill 1946. márciusi fultoni beszédében emlegetett térségünk történetét, ahol „A Balti-tenger menti Stettintől az adriai Triesztig vasfüggöny ereszkedett le a kontinensre. E vonal mögött fekszenek Közép- és Kelet-Európa összes ősi államának fővárosai. Varsó, Berlin, Prága, Bécs, Budapest, Belgrád, Bukarest és Szófia, mind e híres városok és a körülöttük lévő népesség a szovjet érdekszférába kerültek, és ilyen vagy olyan formában nemcsak az orosz befolyásnak, hanem nagymérvű és sok esetben egyre növekvő moszkvai ellenőrzésnek vannak kitéve.”
Szagminta és kirakó
Az egykori szocialista országok közül a Német Demokratikus Köztársaságban működött a legerősebb belügyi elnyomó szervezet: az 1950-ben szovjet mintára megalakult titkosszolgálat (Ministerium für Staatssicherheit – Állambiztonsági Minisztérium, röviden Stasi) „a párt kardja és pajzsa” volt. 91 ezer főállású és 174 ezer nem hivatalos munkatársával ellenőrizte az ország 16,7 millió lakosát; így hat és fél lakosra jutott egy besúgó. A szervezet ellenőrzése nélkül nem léphetett be külföldi az országba, saját állampolgárai pedig 1972-ig vízum és útlevél nélkül még a „baráti” Csehszlovákiába és Lengyelországba sem utazhattak, nyugatra pedig egyáltalán nem. Az országon belül ellenőrizték a gyanúsnak tekintettek mozgását, megfigyelték és lehallgatták őket, leveleiket felbontották, környezetükbe ügynököket telepítettek. Nyilvánvalóan és álcázva mindenütt volt valaki, aki jelentett a Stasinak, gyakran még házastársak is egymásról. A látókörükbe került személyekről pedig szagmintákat is tároltak. A „Cég” negyven év alatt ugyanannyi iratot gyártott, mint a német történelem a középkor óta: 180 kilométer hosszúságút.
Fülöp egy kicsit süket
Édesanyja mindig ezzel a mondattal próbálta oldani a társaságban rendszeresen fellépő kínos helyzetet, pedig ez egyáltalán nem volt igaz. Fülöp gyakorlatilag semmit nem hallott. Pontosan nem tudja, hogy születése vagy kisbaba kora óta, de emlékei között semmilyen hang nem szerepel. A világa vizuális ingerekből, érintésekből és kifinomult érzelmekből áll, mert Fülöp rendkívül értelmes, már kicsi korától különös érzékenységgel figyeli környezetét.
Aktuális számunk
Galéria
Október
