Tudomány a sodrásban
Egyre gyakrabban hallhatunk környezetvédelmi, a különböző élőlények megóvását és a biológiai sokféleség javítását célzó beruházásokról és projektekről. A vízi élőhelyek védelmét célzó munkák hazánkban az utóbbi néhány évtizedben kerültek igazán előtérbe. Az Európai Unióba való csatlakozást követően kiemelt hangsúlyt és anyagi támogatást is kaptak az ilyen jellegű törekvések, amik egyúttal komoly kötelezettségeket is maguk után vontak – ilyen például az EU Víz Keretirányelv és a Duna Stratégia.
Újra gyönyörködhetünk a kék Dunában
Kiss Keve Tihamér, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének professzora 1978 őszén kezdte a Duna vizsgálatát, és azóta folyamatosan kutatja a folyóban lebegő apró növényi szervezeteket, a fitoplanktont. A mikroszkopikus algák segítenek abban, hogy nyomon kövessük vizeink minőségét – ezt az Európai Unió szabályozása is előírja. Míg a nyolcvanas években közepes volt a Duna vízminősége, ez azóta sokat javult a szennyvizek tisztítása nyomán.
Gyógyszermaradványok a Dunában
A gyógyszeripar világszerte dollármilliárdokat termelő iparág – az emberiség pedig tonnaszámra fogyasztja a különböző gyógyító tablettákat. Sajnos ezek hatóanyagai vagy bomlástermékei elfogyasztás után a szervezetből kiürülve a szennyvíztisztítókba jutnak, majd belekerülnek a felszíni vizeinkbe, és veszélyeztetik ivóvízbázisainkat is. Erről a problémáról kérdeztem Záray Gyulát, aki az ELTE egyetemi tanára, az ELTE Környezettudományi Kutatóközpont vezetője és az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének tudományos tanácsadója.
Vizes modellek
Gemenc országunk egyik legszebb tája. 2013-ban azzal ismerték el természetvédelmi értékét, szépségét, jelentőségét, hogy kisbolygót neveztek el róla – erről a 2014/28-as számunkban számoltunk be. Tamás Enikő Anna, a bajai Eötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézetének igazgatója, szerteágazó kutatásokat végez ezen a területen is. Munkásságában az összekötő kapcsot a vizes élőhelyek kutatása jelenti.
Walhalla a Duna felett
Németországban a XIX. században egyre-másra emeltek kisebb-nagyobb szobrokat és emlékműveket, amelyek a német történelem egy-egy nagy alakjának vagy fontos eseményének állítottak emléket. Felállításuk történetét, okait jobban megérthetjük, ha röviden áttekintjük Németország, ezen belül is elsősorban a német-francia kapcsolatok XIX. századi történetét.
Aktuális számunk
Galéria
Október
